1.063.250

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Árpád-házi vezérek és királyok kora II.

889-1300/Rogerius siralmas éneke. - Tamás spalatói esperest, a Tatárjárásról. - Nagy-Magyarország dolgáról

Fordító
Pest
Kiadó: Ráth Mór
Kiadás helye: Pest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 101 oldal
Sorozatcím: Magyarország történetének forrásai-Magyarország alapitásától a XVI-dik századig
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatott Jacob és Holzhausen-nél, Bécsben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen füzetben veszi az olvasó Rogerius nagy-váradi kanonoknak, a hazánkat 1241- és 1242-ben pusztította tatárjárás szemtanujának, általa „Siralmas Ének"-nek méltán czímzett szomorú korrajzát.... Tovább

Előszó

Jelen füzetben veszi az olvasó Rogerius nagy-váradi kanonoknak, a hazánkat 1241- és 1242-ben pusztította tatárjárás szemtanujának, általa „Siralmas Ének"-nek méltán czímzett szomorú korrajzát.
Oly részletesen s az események eleven benyomása alatt oly élénk színezettel irta ö meg e gyászos évek történetét, melyek közzé saját bujdosása és rabsága viszontagságait gyermeteg őszinteséggel beszőtte; hogy munkáját, mely e kor történeteire nézve a leghitelesebb s legelső rendű forrásunk, a rajta természetesen elömlő sötét színezet s azon fájdalmas benyomás mellett is, melyet lelkünkben hátrahagy, a figyelmes olvasó bizonyosan a mily tanulságosnak egyszersmind oly érdekesnek fogja ismerni.
Mintegy kiegészítő mellékdarabja e munkának a hasonlóan egykorú Tamás spalatói esperest krónikájának azon része, melyben ezen tatárjárás történeteit irja le (XXXVII - XL. fej.). Sokkal rövidebben s a Rogerius által adott képhez alig egy két mellékvonással irja vagyis inkább csak vázolja ő a Magyarországban e korban történt eseményeket, melyeknek színhelyétől távol Dalmátországban lakott, melyekről azonban a Spalatóba menekült magyar egyházi és világi nagyok által eléggé jól volt értesülve. Vissza

Tartalom

I. Rogerius mester váradi kanonok
Siralmas Éneke,
Magyarországnak IV-dik Béla király idejében a tatárok által történt romlásáról.
Rogerius mesternek Magyarországnak a tatárok által történt romlásáról kiadott Siralmas Énekéről, János úrhoz, a pesti-egyház püspökéhez
irt levele 1
I. Fejezet. Béla király ügyekezetéröl 3
II. Fejezet. Miként hozta be Béla király a kúnok királyát Magyarországba -
III. Fejezet. A király és a magyarok közötti gyülölségről s először
annak első okáról 5
IV. Fejezet. A gyűlölség második okáról Béla király és a magyarok közt -
V. Fejezet. A gyűlölség harmadik okáról . . 6
VI. Fejezet. A gyűlölség negyedik okáról 7
VII. Fejezet. A gyűlölség ötödik okáról -
VIII. Fejezet. A gyűlölség első okára való feleletről 8
IX. Fejezet. A gyűlölség második okára való feleletről 9
X. Fejezet. A gyűlölség harmadik okára való feleletről 10
XI. Fejezet. A gyűlölség negyedik okára való feleletről 11
XII. Fejezet. A gyűlölség ötödik okára való feleletről -
XIII. Fejezet. Az elbeszélés folytatására való közbeszólás 12
XIV. Fejezet. A magyarok közvélekedéséről 13
XV. Fejezet. A király tervéről a tatárok ellen 14
XVI. Fejezet. Mit tett Béla király, midőn a nádor által a talárok bejöveteléről értesült? 15
XVII. Fejezet. Más közbeszólás 16
XVIII. Fejezet. Következik ismét más közbeszólás -
XIX. Fejezet. A Magyarországba jövő tatár királyok nevei 17
XX. Fejezet. Miképen dúlták föl a tatárok Orosz- és Kúnországot . -
XXI. Fejezet. Miképen nyomultak elő a tatárok, miután a kaput elfoglalták 19
XXII. Fejezet. Miképen romboltatott le Vácz városa 20
XXIII. Fejezet. Miképen tőn támadást az osztrák berezeg a tatárok ellen 21
XXIV. Fejezet. Mimódon ölték meg Kötényt a kúnok királyát 22
XXV. Fejezet. Mit tettek a kúnok királyuk halálának hallattára s miképen indult Béla király a tatárok ellen 23
XXVI. Fejezet. Miképen menekedett a csanádi püspök a kúnok kezéből -
XXVII. Fejezet. Hogyan szedték rá a tatárok a váradi püspököt ... 25
XXVIII. Fejezet. Béla királynak a tatárokkal vívott szerencsétlen csatájáról 26
XXIX. Fejezet. A pécsi püspök futásáról 28
XXX. Fejezet. Az emlitett ütközetben megölt püspökökről és más papokról 29
XXXI. Fejezet. Miképen osztották föl a tatárok a zsákmányt a győzelem
után s a király pecsétjét megtalálván, miképen irtak hamis
leveleket 31
XXXII. Fejezet. Mit tőn Béla király seregének legyőzetése után, s miképen fogta és rabolta ki őt az osztrák herczeg 33
XXXIII. Fejezet. Miképen fosztogatta az osztrák herczeg a bujdosó magyarokat s a németek Magyarországba ütéséről 34
XXXIV. Fejezet. Miképen vívták meg a magyarok Várad városát és azután miképen vonultak Tamáshidához és máshova 35
XXXV. Fejezet. Mimódon szedték rá a tatárok azokat, kik az erdőkön
elrejteztek volt 41
XXXVI. Fejezet. Miképen jutott jelen siralmas ének irója a tatárok
kezébe 42
XXXVII. Fejezet. Újfalu és.az egresi monostor lerombolásáról 43
XXXVIII. Fejezet. A tatároknak a Dunán való átkelésre kigondolt ravaszságáról 45
XXXIX. Fejezet. Hogyan rontották le a tatárok Esztergomot 46
XL. Fejezet. Mimódon tértek azután vissza a tatárok hazájokba, miután csaknem egész Magyarországot földúlták 47
II. Tamás spalatói esperest „História Salonita"-jából
a tatárjárás története.
(XXXVII-XL. fej.).
XXXVII. Fejezet. A tatár veszedelemről 57
XXXVIII. Fejezet. A tatárok természetéről 72
XXXIX. Fejezet. A magyarok futásáról 70
XL. Fejezet. A tatárok dühöngéséről 78
III.
Nagy-Magyarország dolgáról.
(De facto Ungariae Magnae).
A IX. Gergely pápa idejében föltalált Nagy-Magyarország dolgáról 89
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem