Az aranymérleg

Előszó

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok - különösen a nagyobb bankok, ipari és kereskedelmi vállalatok - mérlegei mindenkor nagy érdeklődésre tartottak számot, mert ezekből láthattuk a különböző gazdasági ágak alakulását, azok fejlődését, vagy hanyatlását.
Ez az érdeklődés természetszerűleg fokozódott annál inkább, minél nagyobb helyet foglalt el egy-egy vállalat hazánk közgazdaságában. Minél több vállalatot vont érdekkörébe valamely nagybank, vagy nagyipari érdekeltség, minél szerteágazóbb lett azok üzletköre, annál inkább nőtte túl a magánvállalkozás kereteit, annál több érdek kapcsolódott a vállalatok hálózatába, annál több vállalat, személy és hatóság kísérte és kellett figyelemmel kísérnie e vállalatok életműködését, ami főképen az az illető vállalat évi jelentése és zárószámadása alapján történt.
Nagyvállalataink évi jelentéseiben közgazdasági életünk mozgalmai, céljai, jövendő tervei tükröződtek vissza, a mérlegek és eredménykimutatások számoszlopaiban pedig az illető vállalatok vagyoni gyarapodása, vagy hanyatlása jutott kifejezésre.
A budapesti pénzpiac feszült figyelemmel várta vezető bankjaink mérlegét és évi jelentését s ennek kedvező eredményei serkentőleg hatottak a vállalkozó kedvre, sőt sokszor egyenesen megszabták a jövő esztendőnek gazdasági ütemét.
Az évi zárószámadásoknak ilyen nagy fontossága mellett mi sem természetesebb, minthogy ezeket mindenütt a legnagyobb gonddal készítették.
Habár ezek a mérlegek sem fejezték ki mindenkor egész pontosan a vállalatok vagyoni állapotát és tiszta jövedelmét és a mérleg szerint való kép sokszor a valóságosnál kedvezőtlenebb volt, - mégis azok a látszólag rideg és élettelen számok megnyugtató érzést váltottak ki bennünk, mert éreznünk kellett, hogy ezek a számok egy jól megalapozott és hajszálnyi pontossággal működő, mindent észrevevő, mindent feldolgozó számviteli gépezetnek eredményei. Vissza