1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az "Aranykor" után

Egy elfelejtett polgármester: Sándor István

Szerkesztő
Róla szól
Lektor
Kecskemét
Kiadó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma
Kiadás helye: Kecskemét
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 352 oldal
Sorozatcím: Monumenta Muzeologica
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-9815-11-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Sándor István 1913-tól 1919-ig volt Kecskemét város polgármestere. Kecskeméti jogakadémiai tanulmányait követően, 1894-ben kezdte meg közigazgatási pályafutását. 1895-től aljegyző, 1904-től főjegyző. Lestár Péter és Kada Elek legközelebbi munkatársa, mindkettőjük számos elképzelésének gyakorlati megvalósítója. Sándor István a városfejlesztés tevékeny résztvevője és alakítója az általa aranykornak nevezett századforduló éveiben. Kötetünkben munkásságának és a Katona József Múzeumba került hagyatékának ismertetése után az egykori polgármester írásaiból közlünk válogatást. Bizonyára sokak számára szolgál új várostörténeti információkkal Sándor István emlékezése, amelyből az olvasó megtudhatja például, hogy Kecskeméten volt Bagolyvár és túsz-szedés, szovjetházak és román prefektus, hogy 1919 tavaszán a polgármester személyes fellépésével akadályozta meg Székely Bertalan falfestményének leverését, s hogy 1919 nyarán kecskeméti katonákat hurcoltak az aradi várbörtönbe. Az I. világháború... Tovább

Fülszöveg

Sándor István 1913-tól 1919-ig volt Kecskemét város polgármestere. Kecskeméti jogakadémiai tanulmányait követően, 1894-ben kezdte meg közigazgatási pályafutását. 1895-től aljegyző, 1904-től főjegyző. Lestár Péter és Kada Elek legközelebbi munkatársa, mindkettőjük számos elképzelésének gyakorlati megvalósítója. Sándor István a városfejlesztés tevékeny résztvevője és alakítója az általa aranykornak nevezett századforduló éveiben. Kötetünkben munkásságának és a Katona József Múzeumba került hagyatékának ismertetése után az egykori polgármester írásaiból közlünk válogatást. Bizonyára sokak számára szolgál új várostörténeti információkkal Sándor István emlékezése, amelyből az olvasó megtudhatja például, hogy Kecskeméten volt Bagolyvár és túsz-szedés, szovjetházak és román prefektus, hogy 1919 tavaszán a polgármester személyes fellépésével akadályozta meg Székely Bertalan falfestményének leverését, s hogy 1919 nyarán kecskeméti katonákat hurcoltak az aradi várbörtönbe. Az I. világháború és 1918-19 eseményei óriási terhet róttak a városra és személy szerint a polgármesterre, aki a különböző hatalmi erők között egyensúlyozva mentette a város vagyonát és a veszélybe került kecskeméti polgárok életét. Huszadik századi sors: Sándor István személye egy névtelen feljelentésre indított eljárás miatt háttérbe szorult, munkássága feledésbe merült. Átmeneti mellőzöttsége után 1931-ben tért vissza a közéletbe. Mint független kisgazdapárti országgyűlési képviselő, a legkülönbözőbb kecskeméti és Duna-Tisza közi problémákkal - tanyai közigazgatás, munkahelyteremtés, úthálózat, vasútépítés, homoki szőlő- és gyümölcstermesztés - foglalkozott. Várospolitikusként országosan elismert szakember volt. Vissza

Tartalom

Előszó 11
Sándor István polgármester munkássága 13
Sándor István hagyatéka a Katona József Múzeumban 37
A válogatás és a forrásközlés szempontjairól 43
Dokumentumok Sándor István hagyatékából 47
Előadás a Katona József Körben: Kecskemét közlekedésügye (1911) 49
Polgármesteri székfoglaló beszéd (1913) 63
Fellebbezés a „fegyelmi eljárás" ügyében (1921) 75
Emlékezés (1942) 115
A város régi pénzügyi bajai 116
Lestár Péter polgármesterré választása 117
A Helvécia Társaság szőlőtelepítése 118
A filoxéra 118
Miklóstelep 119
Hankovszky Zsigmond 119
Sertéshizlalás 120
Színházépítés, szabályozás, Városháza építés 121
Kada Elek polgármesterré választása 124
Birtokszerzések, haszonbérletek 125
Kecskemét-tiszaugi vasút 128
Szikrai szőlőtelep 129
Erdősítések 130
Városszabályozási munkák folytatása 131
Iskolaügyek 132
A darabont korszak 135
Az iskolai zászlóaljak 138
A Kossuth-szobor 139
Kőutak 140
Duna-Tisza csatorna 142
Országos Dalünnep 144
Országos Gazdagyűlés 149
Földrengés 149
Tisztviselői illetmény rendezése 155
„Városok" című lap és a városok egyesülése 156
Wekerle adójavaslatai 158
A belterület új közigazgatási beosztása 159
A mozgóképházak 160
A bugaci vasút 162
Kecskemét-csongrádi vasút terve 165
Városi múzeum 166
Művésztelep 167
Rákóczi hamvainak hazahozatala 171
Tisztújítás 1903-ban 172
A vízvezeték ügye 174
A gyermekvédő egyesület 177
Katona József kör 178
A tbc elleni egyesület 179
Kada Elek betegsége 180
Községi Köztemető 180
Mezőgazdasági munkásházak építésének kérdése 181
Kada Elek [újabb] betegsége és halála 181
Polgármester választás 183
A város pénzügyi helyzetének rendezése 185
Pótadóemelés 186
Tanyai iskolák 186
Kórház építésének kérdése 187
Csatornázás 188
Kölcsönfelvétel 189
A világháború 190
A különalap 192
A Hadsegélyző Bizottság munkája 194
A hadsegélyezés 195
Az internáltak 196
A hadüzenet és mozgósítás 197
A gazdasági munkák 199
Helvécia telep munkásai 199
A bánomi bérletek 200
A 48-as honvédek 200
A rokkantak és hadiözvegyek ügyei 201
Szeretetadományok a harctérre 201
A hadbavonultak családjának segélyezése 202
A háború közélelmezése 205
Tűzifa-és élelemvásárlás 206
Közélelmezési kölcsön 208
A kárpáti falvak felépítése 209
A Gazdasági Gőzmalom leégése 212
A bugaci ménes istállójának leégése 213
Belvizek levezetése 214
Hadifogoly ügyek 215
Kolera 216
Kiütéses tífusz 217
Feketehimlő 217
Trachoma 217
Internáltak 218
A 94-esek 220
Hadifogságba esett magyar katonák ügye 223
Ruhaneműek vásárlása 224
Gyümölcs-és főzelékfélék árszabása 225
Burgonyaelosztás és vetőmagbeszerzés 225
Pénzügyi helyzet 226
Bugac hasznosítása 227
Közlegelő javítása 228
A város szőlője 228
A pályaudvar kibővítése 228
Háború utáni munkaalkalmak 228
A Jópásztor Zárda 230
Kada Gyermekotthon 230
Mathiász János 231
Az iskolák elhelyezése a háború alatt 232
Katonaotthon 232
Leány kereskedelmi iskola felállítása 232
Haszonbérletek, városi bevételek 233
Központi szeszfőzde 234
Egy szövetkezet 235
Hangulatkeltések Sándor István ellen 236
Földgáz Kecskemét alatt 237
Vágó Béla 239
Katonai rekvirálás 1918-ban 240
A háború elvesztése 241
A Nemzeti Tanács hirdetménye 242
A forradalom 244
Gyalókay Sándor királyi ügyész meggyilkolása 246
Szőke Gyula házának megrohanása 246
A polgárőrség megalakítása 247
A vasúti kocsik kiürítése 250
A 38-asok hazajövetele 252
Proletárdiktatúra 256
Teherautók vásárlása 257
Túsz-szedés. Székely Bertalan falfestményeinek megvédése 261
[Május 1., és a szentkirályi ellenforradalom] 262
A túszok meglátogatása 264
A túszok elszállítása 265
A vasasok készülődése a diktatúra ellen 265
A proletárdiktatúra megerősödése 266
A Tisza kiöntése 269
Szamuelly kísérlete 270
Dr. Földes István h. főispán szerepe 271
Szükségpénz 272
Vágó Béla népbiztos 273
Dr. Lőwy Ödön 274
Moór Károly zeneiskolai tanár szerepe 274
Bagolyvár 275
Ludovikások 276
A szegedi kormány 277
Építési direktórium 278
Téglagyártás, keramit égetési kísérlet 278
Az 1916. évi román betörés Erdélybe 279
Közellátás 281
Sándor István nyugdíjazási kérvénye 283
A románok átkelése a Tiszán 284
A románok bevonulnak Kecskemétre 284
Zsidók üldözése 286
Császár rendőrfőhadnagy és Sárközy Jenő szerepe 286
A Lapok akadályozása, a Kecskeméti Közlöny 287
Közgyűlések a Károlyi-forradalom alatt 289
A Salgótarján elleni cseh támadás 291
Sándor István helyzete a kommün alatt 292
A kommün után 294
Kiss Endre városházi szereplésének kezdete 297
Sándor István fegyelmijének befejezése 300
A városi pénztár helyzete a kommün alatt 302
Szőke Gyula javadalmi ügyvezető elfogatása 304
[A polgármester hivatása] 306
Lestár Péter és Kada Elek polgármesterségének mérlege, jellemzésük 306
Sándor István polgármesterségének mérlege 310
A románok erőszakosságai 310
A román prefektus 314
Egy román százados, mint városparancsnok 315
Élelmezési nehézségek 316
Az Aradra szállított magyar tisztek érdekében küldött memorandum 318
Törvénytelen erők 319
[Turáni Társaság; Epilógus] 321
Györffy Pál ny. főjegyző Sándor Istvánról (1945) 323
Névmutató 329
Képmellékletek 333
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem