Az Arany Muzeum története és katalogusa

Előszó

Az Arany-Muzeum története Arany János temetése után való nappal kezdődik. Midőn a szalontaiak a temetésről hazafelé jöttek, már útközben arról beszélgettek, hogy a nagy költő emlékét emléktárgyaiból berendezett "Arany szobá"-val és a szülőház telkén felállítandó "Arany-kisdedóvó"-val kellene megörökíteni. 1882. november 12-én a Fónagy László orsz. képviselő által összehívott értekezlet megalakította az Arany-Emlékbizottságot, mely anyagi erő szerzése végett nyomban országos gyűjtést indított. Ercsey Sándor, Arany sógora, felajánlotta e célra Arany János életéből c. kiadandó művének tiszteletdíját: 800 koronát, a város 400 koronát, a költő özvegye pedig a szalontai határban levő ősi 8 holdnyi földjét ajándékozta a bizottságnak, míg a református egyház átengedte több, mint 1000 kor. értékű két óvoda alapítványát.
Két esztendei gyűjtés után, midőn az említett ingatlanon kívül mintegy 7000 korona volt a bizottság vagyona, teljes reménynyel fogott hozzá kitűzött célja megvalósításához. Nagyban elősegítette azt Arany László, ki lelkes és bőkezű támogatásával szellemileg és anyagilag is hathatósan igyekezett előmozdítani atyja emlékének a szülőföldön való megörökítését. 1885. április 8-án a berendezendő Arany-szobának ajándékozta a nagy költő szobájának butorait, ruháinak és könyvtárának egy részét s több apróságát és emléktárgyát. Sőt azt is megigérte, hogy a könyvtár magánál tartott részét is az emlékszobába fogja juttatni. Vissza