Az Arany János program hatásvizsgálata

Előszó

Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium 2000-ben indította el azzal a céllal, hogy iskoláztatási támogatást nyújtson kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóknak. A programfelhívásban az OM honlapján a következők szerepeltek: "A programba jelölhető minden 5000 fő alatti kistelepülésen, tanyán vagy nagyobb települések külterületein élő, tehetséges, nyolcadik osztályos tanuló, akinek anyagi helyzete, családi háttere vagy más, tőle független ok nem teszi lehetővé a benne rejlő átlagon felüli képességeinek kibontakoztatását." Környei László közoktatási államtitkár (a program elindítója) a program céljáról 2001-ben a Magyar Naplóban az alábbiakat nyilatkozta: "A program elindításának a célja az volt, hogy minél több kistelepülésen élő, tehetséges, hátrányos helyzetű diák végezhessen neves egyetemeken és főiskolákon az elkövetkező években."
A program elindítása tehát a hátrányos helyzetű diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsősorban a települési hátrányra koncentrált, és a tanulók kiválasztásánál szigorú feltételként szerepelt, hogy csak "tehetséges" tanulók vehetnek részt benne. Ezt erősítette, hogy a program megvalósítására a legjobb színvonalú vidéki gimnáziumokat választották ki, és a program szakmai irányítására a minisztérium a Debreceni Egyetem Pszichológiai Tanszékének olyan szakembereit kérte fel, akik már korábban nagy tapasztalatot szereztek a tehetséggondozás területén. Vissza