Az aquincumi amfiteátrumok

Előszó

Részlet a könyvből:
Az ókori római világbirodalom uralma fővárosunk területén i. e. 10-től i. sz. 409-ig tartott. Méltán nevezhető világbirodalomnak ez az állam, amely a Földközi-tenger körüli összes partmenti területeket meghódította. Határai nyugaton a mai Wales és Portugália, keleten Grúzia, délen Egyiptom, északon pedig Hollandia voltak. Hazánkból a mai Dunántúl területe, Pannónia néven tartozott az antik Rómához. Pannónia jelentése valószínűleg: «Pán országa». A tartomány azért kaphatta ezt a nevet, mert őslakossága - legalábbis a tartománynak déli, a rómaiak által először és alaposabban megismert részein - olyan istenséget tisztelhetett, akit a hódító rómaiak és az itt megforduló kereskedők Pán istennel azonosíthattak. Egyébként Pannónia még a mai Kelet-Ausztriát is magában foglalta (Bécs vonaláig), a mai Jugoszláviából pedig az a területdarab tartozott hozzá, amelyet a Száva völgye, valamint Ljubljana és Ptuj városok körzetei határolnak. Pannóniának északi és keleti határát a Duna folyam képezte. Az új tartományt főleg azért hódították meg, hogy a világbirodalom anyaországa, Itália számára, északkeleti határának előbbre tolásával, nagyobb biztonságot és védettséget nyújtsanak.
I. sz. II. évszázad kezdetén Pannóniát két tartományra osztották. «Alsó», vagyis Kelet-Pannónia főváros a jelenlegi Óbuda északi felső részén épült Aquincum lett. «Felső», vagyis Nyugat-Pannónia székhelyéül Carnuntum-ot (Bécs és Pozsony közötti várost) jelölték ki. A két Pannónia közötti határ a Balaton vonalában húzódott. Vissza