Előszó
Az eredeti kézirat egy kékborítékos füzet a magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. Jelzete: "Petőfi ereklyetár 10". Terjedelme 45 írott, 3 tiszta oldal és 2 kék borítólap.
A nagy költemény a költő életében nem jelent meg. Először megcsonkítottan és rossz szöveggel 1851-ben látott napvilágot.
Teljes szövegét csak Havas Adolf adta ki 1892-ben.
Új, teljes szövegkritikai kiadását most készíti Varjas Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának igazgatója, Petőfi összes művei centenáriumi kiadása részére.
Vissza
Fülszöveg
Az Apostol története
Petőfi ezt a hatalmas költeményét 1848 júliusában kezdte írni, augusztus közepén fejezte be, az utolsó simításokat pedig szeptemberben végezte rajta.
Tárgya benne volt a levegőben, színeit és vonásait, feszültségét és végleteit élmények szolgáltatták. Elsősorban a választás, amely a forradalom lantosát megbuktatva, érdemtelent juttatott a nemzetgyűlésbe, a költőt pedig a karzatra kényszerítve megfosztotta a lehetőségtől, hogy részt vegyen a nép sorsának az intézésében.
A nép vezetői kímélték a zsarnokságot, a képviselők kicsinyes vitákkal töltötték az időt s a szabadság, amelynek ő lobbantotta fel égigérő lángját, a világszabadság, amelynek köztünk ő volt első hirdetője, a legnagyobb veszedelemben forgott...
Bibliájából, a francia forradalom történetéből, Táncsics tanításából, saját nyomorúságának emlékeiből, a népelnyomó zsarnok iránti gyűlöletéből alkotta meg Szilveszternek, az Apostolnak tragikus történetét.
A kor minden ragyogó eszméjét magába foglaló...
Tovább
Fülszöveg
Az Apostol története
Petőfi ezt a hatalmas költeményét 1848 júliusában kezdte írni, augusztus közepén fejezte be, az utolsó simításokat pedig szeptemberben végezte rajta.
Tárgya benne volt a levegőben, színeit és vonásait, feszültségét és végleteit élmények szolgáltatták. Elsősorban a választás, amely a forradalom lantosát megbuktatva, érdemtelent juttatott a nemzetgyűlésbe, a költőt pedig a karzatra kényszerítve megfosztotta a lehetőségtől, hogy részt vegyen a nép sorsának az intézésében.
A nép vezetői kímélték a zsarnokságot, a képviselők kicsinyes vitákkal töltötték az időt s a szabadság, amelynek ő lobbantotta fel égigérő lángját, a világszabadság, amelynek köztünk ő volt első hirdetője, a legnagyobb veszedelemben forgott...
Bibliájából, a francia forradalom történetéből, Táncsics tanításából, saját nyomorúságának emlékeiből, a népelnyomó zsarnok iránti gyűlöletéből alkotta meg Szilveszternek, az Apostolnak tragikus történetét.
A kor minden ragyogó eszméjét magába foglaló alkotás nem jelent meg a költő életében, csak halála után néhány évvel látott napvilágot, de egy teljes emberöltőn át erősen megcenzurázott szöveggel ismerték.
A közelmult évtizedek fojtó levegőjében teljes szöveg mellett sem érvényesülhetett a mű eszmei tartalma. Méltatták gyönyörű nyelvezetét, nem tudták tagadni képeinek szépségét, dikcióinak erejét, de igazi értékeit eltitkolták.
Ma azonban megértésre talál az elnyomott nép szerelmének és a zsarnokság halálos gyűlöletének kifejezése és mindenütt felgyujthatja a tüzeket, melyeket a költő akart gyujtani. Ma olvasva a költeményt, átérezzük azt, amit a hősi halálban megdicsőült és korunk legnagyobbjai közé emelkedett költő magáról írt s ami minden igazi költőre vonatkozik:
Tanuljátok meg, mi a költő
és bánjatok szépen vele ...
Tanuljátok meg, hogy a költő
az istenség szent levele,
melyet leküld magas hegyében
hozzátok, gyarló emberek,
amelybe örök igazságait
saját kezével írta meg!
Napjainkban jut el "Az apostol" teljes megértéshez: a felszabadulással megindult a költő eszményeinek megvalósulása és megkezdődik "Az apostol" új szerepe napjaink és jövőnk új történetében.
Vissza