Előszó | 5 |
A természettudományos ismeret a világról | |
A természettudományok kialakulása | 7 |
A középkor világképe | 7 |
Kopernikusz, Galilei, Newton munkássága | 9 |
A természettudományok kialakulásának kulturális háttere | 13 |
A klasszikus és modern fizika világképe | 15 |
A klasszikus-mechanikus természetkép | 16 |
Speciális és általános relativitáselmélet | 17 |
Kvantumelmélet | 19 |
A természettudományok módszere | 22 |
Az induktivizmus buktatói | 23 |
Tudományos teóriák és igazolásuk | 25 |
Különféle bölcseleti nézetek a tudományos tevékenységről és teóriákról | 27 |
Újabb irányzatok a természetbölcseletben | 30 |
Popper falzifikációs elmélete | 30 |
Kuhn paradigmái | 32 |
Polányi elmélete az ismeret hallgatólagos (tacit) komponenséről | 34 |
Zárókövetkeztetés | 35 |
Ellentét vagy harmónia a keresztény hit és a természettudományok világképe között? | |
A természettudományos igazságok és a hit igazságainak különbözősége és viszonya | 37 |
Van-e a keresztény hitnek világképe? | 38 |
A hézagpótló istenkép elégtelensége | 41 |
Az első Vatikáni Zsinat tanítása | 41 |
Az emberi tudás kettős rendje | 42 |
A zsinati határozatok mai jelentősége | 43 |
A hit és tudomány radikális elválasztását képviselő irányok | 44 |
Neo-ortodox protestáns iskolák | 44 |
Egzistzencialista irányok | 46 |
A nyelvanalízis iskolája | 48 |
Kiértékelés | 49 |
A természettudományos és teológiai tevéeknység hasonló vonásai | 52 |
A második Vatikáni Zsinat iránymutatása | 54 |
Nyilatkozat a keresztény nevelésről | 54 |
Konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról | 56 |
Összefoglalás és végkövetkeztetés | 61 |
A fejlődéselmélet problémája | |
A fejlődéstan mint tudományos elmélet | 63 |
Biológiai osztályozás | 63 |
Mikrofejlődés és makrofejlődés | 64 |
A 'biológiai faj' fogalmának nehézségei | 65 |
Az érvek súlya a mikrofejlődés és makrofejlődés mellett | 67 |
Evolúció és természetes kiválasztás | 70 |
Kiértékelés | 71 |
A fejlődéstan mint teológiai probléma | 74 |
Ellenvetések a Biblia alapján | 75 |
Ellenvetések a bölcseleti istentan érvei alapján | 76 |
Ellenvetések az ember szellemi természetéből | 78 |
A természetről és a tudományos módszerről alkotott különböző vélemények | 78 |
A Biblia értelmezése | 80 |
Az irodalmi műfajok problémája | 82 |
Két óvatosságra intő megjegyzés | 86 |
Összefoglalás | 87 |
Az eredeti bűn és az ember szellemiségének kérdése a fejlődéstan fényében | 88 |
A modern tudományos világkép és a régi teológiai magyarázat összeegyezetethetetlensége | 88 |
Poligenizmus vagy monogeizmus? | 90 |
Az eredeti bűn telógiai magyarázatának vázlata, mely összeegyeztethető az evolúcióval | 92 |
Eredeti bűn és a Biblia | 94 |
Az Egyház tanítóhivatalának határozatai az eredeti bűnről | 95 |
A trentói zsinat | 97 |
Isten különös módon teremti az emberi lelket? | 99 |
A hagyományos felfogás gyenge pontjai | 100 |
Ráhner elmélete | 101 |
A 'lélek' fogalma a Szentírásban | 102 |
Az Egyház tanítása a 'lélek'-ről | 103 |
Teilhard de Chardin szintézise | 105 |
Fejlődő világmindenség | 107 |
'Belső' és 'külső' szempontok | 111 |
Az ember megjelenése | 113 |
Szellemi és társadalmi evolúció | 114 |
Az Ómega-pont | 115 |
Az egyén és a társadalom kölcsönös viszonya | 116 |
A teremtés és megváltás egységes rendje | 119 |
Az eredeti bűn és Teilhard szintézise | 120 |
Krisztus Misztikus Testének történelmi megvalósulása | 121 |
Zárókövetkeztetés | 124 |
Irodalom | 125 |