Az anyaföld áldása

Előszó

Félve adom át a közönségnek e könyvet: az ügyeskedők, a ravasz üzletemberek, a szemkápráztató betűzsonglőrök e korában kell-e még tiszta irodalom az olvasónak, van-e még érzéke a nemes és magasztos iránt, meghallja-e a bölcs intő szavát, és tele tudja-e szivni lelkét az életből fakadó költészet illatával ? ...
Hamsun egyszerű halász fia, nem végzett iskolát; tizenhét éves korában cipészinas lett, volt kőtörő, zsákhordó, hivatalszolga, mindennel megpróbálkozott, valami űzte, hajtotta, sehol sem találta helyét. Még nem volt húsz éves, amikor Krisztiániába vetődött, ahol a legnagyobb nyomorban és nélkülözésben élt. Mikor már minden keresetforrása kiapadt és hónapokon keresztül az éhhalállal küzdött, egy oceánjáróra szegődött fűtőnek és így jutott ki Amerikába. Végigjárta Amerikát, bekóborolta a preriket, majd három teljes évig volt New-Foundlandban halász, távol az emberektől, távol minden kultúrától. Huszonkilenc éves korában tért vissza Krisztiániába, ahol újra nélkülözés és nyomor várt rá. És utcán talált papirrongyokon regényt irt életének e nyomorúságos időszakáról, és megjelent első könyve: az Éhség, amely egy csapásra világhírű íróvá tette és az anyagi gondoktól is megszabadította. E könyv híven tükrözi vissza akkori komor, kétségbeesett lelkivilágát, de már itt-ott felcsillan benne a hamsuni kedély és önirónia. Vissza