Az anthropológia kézi könyve

Tartalom

Titkári előszó
Broca előszava
Kivonat a franczia tud. akadémia jelentésebői
Előszó a magyar kiadáshoz
BEVEZETŐ.
Az anthropológia meghatározása, programmja, az orvostudományhoz
s az etimológiához való viszonya és alkalmazásai. - Történeti
áttekintés. - A munka terve. - Az állattani osztályozásokról 1-33
ELSŐ RÉSZ.
AZ EMBER A MAGA ÖSSZESSÉGÉBEN ÉS AZ ÁLLATOKKAL VALÓ VISZONYÁBAN.
I. Fejezet.
Physikai jellemek. - A csontváz és a koponya átalában. - Anatómiai alapfogalmak. - Az arczszögekről; az állattani arczszög. - A koponya térfogata vagyis köbtartalma. - Az öreglik helyzete és iránya. - A tekintet vízszintessége. - A szemtekintet széttérése; nyakszirti és kettős szemüregbeli szögek. - A fogak és a fogmederívek. - Az emberi koponya megkülönböztető jellemvonásai 36-75
II. Fejezet.
A gerinczoszlop; részleteinek különbségei. - A keresztcsont és a farcsíkcsont. - A medencze. - A mellcsont vagy szegycsont. - A végtagok; párhuzam a felső és az alsó végtagok, a kéz és a láb között; ezeknek szerepök és rendeltetésök. - A termet; a csontváz arányai; a törzs és a termet; kifeszített karok; a felső végtag: az alsó végtaghoz ; az orsócsont: a felkarcsonthoz; a sípcsont: a czombcsonthoz; a felkarcsont: a czombcsonthoz; a kéz és a láb aránya az egész termethez. - Következtetés ... 76-113
III. FEJEZET.
Izmok. - Érzék-szervek; a bőr, a tapintó testecskék, a látás szerve; az orr, a fülkagyló, a pofazsacskók. - Zsigerek; gyomor, bélfodor, vakbél és ennek nyúlványa; a szivburok, - A gége, vagyis a hang szerve. - A szaporodás szervei. - Idegrendszer; az agyvelő részei és szerkezete. - Az agytekervények és az agykarélyok; a majmok agyveleje. - Az agyvelő súlya, különböző részeinek az arányai; az agyvelő méretei. - Kezdeties szervek és visszaütésbeli rendellenességek 114-161
IV. FEJEZET.
Physiologiai jellemek. - A test kifejlődése, embryogenia; epigenesis, életszakaszok. - Az agyvelő növekedése. - A koponyavarratok megcsontosodása. - A fogak kifejlődése és megkülönböztető jellemeik. - A hosszú csontok megcsontosodása; a kor és a nem meghatározása; a csontváz nemi (ivari) különbségei. - A test hőmérséke. - Az érverés vagy pulsus. - A szaporodás jelenségei. - Az élet tartama. - Átalános életműködések és a lélekműködósek íiyilvánulásai; családi viszonyok, társas élet, vallás és erkölcs, szellemi tehetségek. - A beszéd-tehetségről; a beszélés föltételei, a nyelv keletkezése 162-203
V. FEJEZET.
Kóros jellemek. - Betegségek, kóros állapotok. - Fejlődésbeli rendellenességek; az óriási testnövés; albinók (fehér szerecsenyek); a sokszinű korpásság; lialpikkelyesség, sündisznó - emberek; szőrös emberek; torzképletek. - Elmebetegség; őrültség, elbutulás, gyügeség (idiotismus). - A törpefejűség (mikrocephalia). - Angolkór (rhachitismus). - Vízfejűség (liydrocephalia). - Az agyvelő túltengése (hypertrophia) és sorvadása. - Időelőtti csontösszenövések (synostosis). - Csónakfejűség (scaphocephalia). - Kóros alakelferdülések a koponyán. - Halál utáni koponyaelferdülések; lapos alapú (ptatybasikus) és rézsútos alakú (plagiocephal) koponyák. - Mesterséges koponyaelferditések. - Következtetés, hogy milyen helyet foglal el az ember az emlősök osztályában 204-246
MÁSODIK RÉSZ.
AZ EMBERI RASSZOKRÓL.
I. FEJEZET.
A Faj (species), a változat (varietas) és a fajta vagy rassz definitiója. - Az emberi fajták (rasszok) osztályozása 247-261
Physikai jellemek. - A) Az anatómiai rendű physikai jellemek.- Koponyatan (kraniológia). - Leiró jellemek; a koponya szemlélet; különböző koponya-normák; Blumenbach, Camper, Owen és Prichard módszere. - Koponyaméréstan (kraniometria); koponyaméréstani jellemek; a koponyajelzők; Gratiolet homlok!, fali és nyakszirti csoportjai; a jellemek egymás alá rendeltsége; a jellemek összetalálkozása, a mérések száma és különféleségei 262-291
II. FEJEZET.
A koponya-mérések: A koponyaüreg megmérése; a mérések módjai; eszközei és eredményei. - A koponya-szemüreg jelző (cephalorbital index). - Koponyamérések ; a mérések jellemző alappontjai; a legfőbb méretek csoportjai. - A koponyajelző; egyes tényezői és a kiszámítás módja; koponyajelző csoportok és az egyes csoportoknak megfelelő jelzők sorozatai. - A merőleges vagyis magassági jelző; merőleges átmérő; a kevert magassági jelző; a mellső-hátsó kerület; a haránt-kerület; a vízszintes kerület; részletes méretek; a homlokjelző; koponya-gerinczjelző. - Az arcz méretei; arczjelző, arczháromszög, az orr-alapi szög. - Az orrjelző. - A szemgödri jelző; a szemgödrök méretei. - A felső állcsont. - Az alsó állcsont vagy állkapocs. - Az eddig tárgyalt jelzők sorozata 292-337
III. FEJEZET.
A vetületek módszere. - A vízszintes alapsíkok; Broca fogmederbütyök síkja. - Rajzoló készülékek. - A fülsugarak. - A vetületi módszer alkalmazása; a kettős szögmértékkel való mérés; a Topinard-féle koponyatartó. - A csontos fej átalános jelzője. - Homlok-méretek.- A prognathismus; a mérés módjai; a prognathismus különböző fajai és értékei. - A valódi vagy orralatti prognathismus. - A kraniometriai szögek és meghatározásuk módjai ; Daubenton nyakszirti szöge és Broca alapi szöge; a Jacquart-féle arczszög és egyéb arczszögek; a falcsonti szög és Quatrefages falcsonti szögmérője; a fülnyilási szögek; az ikes ont szög; a bütykök szöge. - Különös rendszerek 338-382
IV. FEJEZET.
A csontváz leiró és csontmérés tani jellemei; a könyöklik a felkarcsontban; a kardlapú lábszárúság (platycnémia); oszlopléczes czombcsont. - Csontméréstani jellemek. - A csontváz arányai. - A medencze. - Izmok, zsigerek, edények és idegek. - Az idegrendszer. - Az agyvelő súlya; férfiak és nők agy velejének súlya különböző rasszokban 383-406
V. FEJEZET.
Physikai jellemek. - B) Az élő emberek pliysikai jellemei: - Anthropometriai jellemek; az emberi test arányai; az arányok a művészetben. -A termetről; a férfi és a nő termete; termetbeli különbségek ; termetnagyságok csoportjai rasszok szerint és világrészek szerint; a sorakoztatás módszere. - A fej megmérése; az élő ember fej-jelzője, az arcz jelzője és a fej átalános jelzője; az eljárás módja. - A test megmérése; a méretek példái; az alkalmazás módja: a kifeszített karok vízszintes hossza, a középujj távolsága a térdkalácstól, a végtagok arányai, a kéz és a láb, következtetések; a két vállcsúcs közötti szélesség; a testrészek kerületei 407-440
VI. FEJEZET.
Leiró jellemek. - Átalános megjegyzések. - Az ágyék kereszttáj hajlása. - A bőr, a szem és a haj színe; a hajszálak alakja. - Az arcz vonások és az arcz átalános alakja; a szem, az orr, az ajkak, a száj, a fülek alakja; a fogak minősége; a bőr kiáramló szaga. - A külső ivarszervek; az emlők, a szeméremkötény, a zsirpárnás far (steatopygia); egy áfrikai kihalt rasszról 441-474
VII. FEJEZET.
Pkysiologiai jellemek. - Biologiai anthropológia. - Az élet tartama. - Az ivarvérzés. - A kereszteződések: mesterséges és természetes kereszteződések ; a kereszteződéseknek eredmény szerinti felosztása: lieterogenesis és liomogenesis; korcsok különfélesége, keverék korcsok; liomogenesis, eugenesis; a kereszteződések feltűnőbb példái; négerek és európaiak korcsivadékai; egyéb korcsivadékok. - Az öröklékenység; az ősökre való visszaütés; a folytatólagos, a megszakasztott ós az oldalág szerinti öröklékenység; a kereszteződések s a korcsok értelmi és erkölcsi fejlődése. - Vérrokonok közötti házasságok 475-503
VIII. FEJEZET.
A környezet befolyása. - A meghonosodás (acclimatisatio); természetes és mesterséges meghonosodás. - A test súlya. - Az izomerő; az erőmérő. - A vérkeringés. - A lélegzés; a mellkas üregének köbtartalma; a tüdő térképessége. - A mellkas kerülete. - Az emésztés. - Az emberi hang. - A látás; rövidlátók, középlátók és messzelátók. - Az agyvelő működései; különböző értelmi tehetségek fejlettsége. - Kóros jellemvonások. - A raszszok kihalásának az okairól 504-546
IX. FEJEZET.
Ethnologiai, nyelvészeti, történelmi és régészeti jellemek s e jellemek becse. - Etlmikai jellemek; a kannibalismus vagy emberevés; terméskövekből való emlékek; fegyverek: az ijj, a nyíl és a bumeráng; a nilgherryi toclák kultusza; a fej mesterséges eltorzítása; a skalpozás, a kasztok intézménye, a tatuzás stb.; az ethnikai csonkítások; a halottak eltakarításának különböző módja.- A nyelvészeti (lingvistikai) jellemek; a nyelvek keletkezése és elváltozásai. - A történelem adatai. - A szóhagyomány vagyis traditió. - A történelmi régészet (areliaeológia) és az
ősrégészet (praehistorikus arehaeológia); a régibb és az újabb kőkorszak, a mammut és a rénszarvas korszaka; az ember állítólagos nyomai a harmadkorban. - A történelem előtti rasszok; a cannstadti, a cro-magnoni és a furfoozi rassz. - Nyugot-Európa ősei a régebbi és az újabb kőkorszakban 547-582
X. FEJEZET.
Az anthropológiai typusok. - Átalános tájékozódás. - Az európai typusok; a szőke és a barna typus. - A czigány typus. - Az iráni typus. - A kelta vagy celta typus. - A berber, a szemita és az arabs typus 583-612
XI. FEJEZET.
A finn typus; a finnek, a magyarok, a zöld szemű és vörös hajú u-szi-un-ok s ezek eltűnése; a törökök, a yakutok. - A lapp typus. - A mongol typus; a sárga rasszok. - Az eszkimó és a szamojéd typus. - A maláji és a polynéziai typus. - Az amerikai és a patagón typus. - Az afrikai vörös typus; a fulb-ok 613-639
XII. FEJEZET.
A néger, a kaffer és a hottentotta typus. - A pápu vagy pápua typus; az új-kaledoniaiak fekete és sárga változata. - A negritó és a tazmániai typus. - Az ausztráliai typus; e typus nyomai ElőIndiában. - Következtetések az emberi rasszok kérdését és osztályozását illetőleg; a három főfajcsoport; az emberek családja 640-672
HARMADIK RÉSZ.
Az ember eredetéről.
A monogenismus és a polygenismus ellentétei. - Quatrefages monogenismusa. - Agassiz polygenismusa. - A klasszikus és
az új monogenismus. - Lamarck átalakulási elmélete (transformismus). - Darwin kiválási elmélete; a létért való harcz; a változékonyság; a természeti kiválás és a mesterséges kiválasztás. Különbségek Lamarck és Darwin elmélete között. - A német tudósok, a franczia iskola, a közvetetlen és a közvetett alkalmazkodás. - A főemlősök csoportjának tagjai. - Lamarck és Darwin elméletének alkalmazásai az emberre. - Az ember származása és állása a természetben 673-702
Függelék a magyar kiadáshoz 703-713
I. A rassz, fajta és válfaj elnevezésekről 703
II. A koponya-csigolyákról 705
III. Az áll közötti csontok ös széf orradásáról 707
IV. A göttingai és a müncheni vízszintes alapsíkról 708
V. Nyelvészeti művek 712
VI. őskori emlékek és terra-márék 712
VII. A harmadkori ember kérdéséhez 712
VIII. A djurjurai kabyl arczképéhez 718
Műszótár és glossarium 719
Betűsoros név- és tárgymutató 736

Témakörök