Előszó
A Hegyvidékünk Gyöngyszemei kultúrtörténeti könyvsorozatunk 11. kötetét tartja kezében a kedves olvasó. A különös sorozat a főváros első erdei iskolájának, a SZANI-nak (dr. Révész Margit Gyógypedagógiai Szanatóriumának) történetével kezdődött 1998-ban, s az első kötettel párhuzamosan már meg is jelent a frissen helyreállított Farkasvölgyi Útimadonna Kápolna életének leírásával. A harmadik kötetnek - Kossuth-szobor a hegyen címmel - az adta 1999-ban az aktualitást, hogy a főváros első Kossuthszobrának - a zugligeti szobor - talapzatára visszakerült a második világháború után eltűnt, Kossuth Lajos 1837-es letartóztatását ábrázoló bronz dombormű. 2000-ben régi szépségében megújult a Máltai Szeretetszolgálat központjának, az 1822-ben épült egykori Laszlovszky-majornak az épülete, erre az ünnepre készült el a kultúrtörténeti könyvsorozat negyedik kötete A Laszlovszky-major címmel, a major történetével, a helyreállítás képeivel és a Máltai Szeretetszolgálat bemutatásával. A millenniumi ünnepségek keretében kétszer egynapos zarándoklatot szerveztünk, s a résztvevők a sorozat ötödik köteteként egy kis emlékfüzethez juthattak hozzá - a zarándokhelyek rövid történetével, a zarándoklaton énekelt énekekkel és imádkozott imádságokkal (valamennyi ima és ének több évszázados emléke vallásos múltunknak).
A sorozat hatodik kötetében - 2001-ben - jelent meg Mater Jeszenkovits Teréz könyve az Angolkisasszonyok Zugligeti Intézetének történetével.'" Az Angolkisasszonyok nővérét 1951 -ben deportálták - rendtársaival együtt - Máriabesnyőre, onnan aztán Budapestre gyári munkásnak szegődött, majd 1956. december 8-án elhagyta szeretett hazáját. 1990 augusztusában tért vissza Magyarországra, s bő fél évszázados száműzetés után, 1999. szeptember 24-én költözhetett vissza az addigra helyreállított zugligeti rendházba. 90 esztendősen kutatott Magyarországon és Ausztriában az intézet iratai között, hogy megírja olyannyira szeretett intézetének történetét.
2001-ben jelent meg (majd 2003-ban újabb fejezettel bővítve látott napvilágot a javított és bővített második kiadás) a sorozat hetedik kötete Buda-hegyvidéki vasutak c\mme\, amely az egyedülálló vasúttörténeti képes leírás mellett a budai hegyvidék első helytörténeti lexikonának szerepét is felvállalta. A 700 oldalas, 1100 képpel színesített könyv az óvódásoktól az idősebb korosztályokig mindenkinek a tetszését megnyerte.
A könyvsorozat nyolcadik kis füzete a 2002-es önkormányzati választásokra készült, és egy kis utcanév-lexikont tartalmazott a Zugliget és Virányos történelmi városrészekre vonatkozóan - amit a szokásos politikai szórólapok helyett valamennyi e körzetekben lakó megkapott. A sorozat 9. kötete Erzsébet (Sziszi) királynénk házasságkötésének 150. évfordulójára jelent meg Erzsébet királyné a Budai Hegyekben címmel. E nevezetes évfordulóra megújult a Normafa melletti Mária kegyhely: az Erzsébet térdeplő.
A könyvsorozat jubileumi tizedik kötete a Hegyvidéki utcanév-lexikon, a régi és újabb elnevezések kialakulásával, egyedi történetekkel, védett és védendő épületek felsorolásával (építési időpontokkal, tervezőkkel, történetekkel stb.) színesítve.
A könyvsorozat jelen tizenegyedik kötete visszatér az Angolkisasszonyok Zugligeti Intézetének történetéhez, s az ott tanult diákok, tanárok visszaemlékezéseivel örökíti meg - az utolsó pillanatban - az egyházi iskola egykori életét. A diákok a 6. kötetünk szerzőjéhez, M. Jeszenkovits M. Terézhez - „Jeszl'-hez - fordultak emlékeikkel, hogy azokkal egészítse ki az intézet történetét. Teréz „anya" pedig egyik diákját, Mecséry Viktóriát (Vígh Józsefné dr. Mecséry Viktóriát) kérte meg, hogy állítsa össze az intézeti diákok emlékeit egy kiadványban. Viktória a fellelhető és még élő valamennyi diáknak egy kérdőívet küldött ki, s arra kért rövidebb, hosszabb választ.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal