| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés |
| Oldalszám: | 475 oldal |
| Sorozatcím: | Az angol irodalom története |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Franklin-Társulat nyomdája nyomása. |
| A klasszikus kor | |
| A restauratio | |
| Az élvhajhászok | |
| A puritanizmus túlságai. Hogyan idézték elő az érzékiség túlságait | 3 |
| Hogyan festi egy idegen az erkölcsöket. Grammont emlékiratai. A kicsapongás különbsége Francziaországban és Angliában | 8 |
| Buttler Hudibrasa. Lapos komikuma s megátalkodott haragja | 11 |
| Az udvar aljasságai, kegyetlenségei, otrombaságai, kicsapongásai. Rochester. Élete. Költeményei. Stylje. Erkölcstana | 15 |
| Mily bölcsészet felel meg az erkölcsöknek? Hobbes. Szelleme, stylje. Mathematikai módszere. Megszorításai és fölfedezései. Miben közeledik Descarteshoz? Erkölcstana, aesthetikája, politikája, lélektana, metaphysikája. Bölcsészetének szelleme és czélja | 26 |
| A színház. A közönség s az ízlés változása. A közönség a restauratio előtt és után | 35 |
| Dryden. Vígjátékainak egyenlőtlensége. Otromba illetlenségei. Hogyan fordítja le Moliére Amphitryonját | 36 |
| Wycherley. Élete. Jelleme. Szomorúsága, zordonsága, szemtelensége. A Szerelem az erdőbe, a Falusi asszony, a Tánczmester. Feslett képek és visszataszító részletek. Erélye és realizmusa. Olivia és Manly alakja a Plain Dealerben. Milton szavai | 40 |
| A nagyvilági emberek | |
| A nagyvilági élet megjelenése Európában. Föltételei és okai. Hogyan foglal helyet Angliában. A szaloni divatok, mulatságok, társalgások, modor, tehetség | 59 |
| A klasszikus szellem föllépése Európában. Eredete. Jellemvonásai. A társalgás különbsége Erzsébet és II. Károly alatt | 62 |
| Sir William Temple. Élete, jelleme, szelleme, stylje | 65 |
| A divatos írók. Szabatos nyelvök, udvarias modoruk. Sir Charles Sedley, Dorset gróf, Waller Edmund. Érzései és stylje. Mennyiben csiszolt? Mennyiben nem eléggé csiszolt? A styl műveltsége. A költészet hiánya. A klasszikus és monarchikus költészet és styl jellege | 73 |
| Sir John Denham. Cooper's Hill költeménye. Verseinek szónoki bősége. Erkölcsi elfogódásaink angol komolysága. A nagyvilági emberek és irók Francziaországot veszik mintául | 83 |
| A komikus irók. Összehasonlítás e színház és Moliére színháza közt. Az eszmék rendje Moliére-ben. Az általános eszmék Moliére-ben. Hogyan takarja el Moliére a gyülöletest, bár az igazságot festi. Hogyan marad Moliére-nél világfi a becsületes embert. Moliére becsületes embere franczia mintakép | 88 |
| A cselekvény. A cselszövények keresztezése. A szándék ledérsége. A jellemek zordonsága. Az erkölcsök durvasága. Miben áll Wycherley, Congréve, Vanburgh és Farquhar tehetsége. Mily személyeket képesek szerkeszteni | 98 |
| A természetes alakok. A férj. Sir John Brute. Sullen. Az atya. Sir Thumbelly. Az ifjú lány. Miss Hoyden. Az ifjú legény. Humphry. A természet felfogása e színház szerint | 103 |
| A mesterkélt alakok. A nagyvilági hölgyek. Miss Prue. Lady Wishfort. Lady Pliant. Mrs. Millamant. A világfiak. Mirabell. A társadalom felfogása e színház szerint. Miért nem hozott létre maradandó műveket e műveltség és ez irodalom. Mennyiben ellenkeznek az angol jellemmel. Az izlés és az erkölcsök átalakulása. | 110 |
| A vígjáték további fejlődése. Sherdan. Élete. Tehetsége. A rágalom iskolája. Hogyan fajul és enyészik el a vígjáték. A színház hanyatlásának okai Európában és Angliában | 131 |
| Dryden | |
| Dryden föllépése. A költői korszak vége. Az irodalmi hanyatlások és újjászületések okai. | 150 |
| Családja, nevelése, tanulmányai, olvasmányai, szokásai, helyzete, jelleme, közönsége, barátságai, viszálkodásai. Életének és tehetségének megegyezése | 152 |
| A színházak megnyitása és átalakulása. Az új közönség és az új izlés. Dryden drámai elmélete. Hogyan itéli meg a régi angol színházat. Hogyan itéli meg az új franczia színházat. Tyrannic Love, The Indian Emperor, Aurengzebe, Almanzor | 155 |
| Drámáinak stxlje. A rímes vers. A virágos nyelv. A pedantizmus. A klasszikus styl és a romantikus események összhangzatlansága. Hogyan veszi elő és rontja meg Dryden Shakespeare és Milton alkotásait. Miért nem sikerült e drámairodalom | 172 |
| E drámairodalom érdemei. Antonius és Don Sebastian alakjai. Otway. Élete. Művei | 181 |
| Dryden mint író. Szellemének faja, terjedelme, határai. Ügyetlensége a hizelgésben és trágárságban. Nehézkessége az értekezésben és fejtegetésben. Jellemének ereje és tisztessége | 202 |
| Hogyan foglalkozik az irodalom Angliában politikával és vallással. Dryden politikai költeményei: Absalon and Achitophel, The Medal. Vallásos költeményei: Religio Laici, The Hind and the Panther. E költemények maró keserűsége. Mac Flecnoe | 212 |
| Az irás-művészet föllépése. A művészi és a klasszikus kor szellemi alakjának különbsége. Dryden eljárása. Az emelkedett és szónoki nyelvezet. | 221 |
| Az általános eszmék hiánya e korszakban és e szellemben. Dryden fordításai, átdolgozásai, utánzásai, elbeszélései és levelei. Hibái. Érdemei. | 224 |
| Dryden végnapjai. Nyomorúsága s szegénysége. Mennyiben maradt munkája tökéletlen. Halála | 234 |
| A forradalom | |
| A tizennyolcadik század erkölcsi forradalma, a politikai forradalom kiséretében | 238 |
| A nép durvasága. A pálinka. A zendülések. A nagy urak romlottsága. A politikai erkölcsök. Árulások Vilmos és Anna alatt. Megvesztegethetőség Walpole és Bute alatt. A magánélet. Az élvhajhászok. Az istentagadók. Lord Casterfield levelei. Finomsága és erkölcstana. Gay Beggar's Operája. Előkelősége és szatirája | 238 |
| A polgárosultság elvei Francziaországban és Angliában. A társalgás Francziaországban. Hogyan végződik forradalomban? Az erkölcsi érzék Angliában. Hogyan végződik reformban. | 251 |
| A vallás. A külső jelenségek. A mély érzés. Mily népszerű a vallás. Mily élő. Az ariánok. A methodisták. | 258 |
| A szószék. Az egyházi szónoklat középszerűsége és hatásossága. Tilloston. Nehézkessége és alapossága. Barrow. Gazdasága és aprólékossága. | |
| Az alkotmány. A jogérzet. Locke tanulmánya. Elfogadják az egyéni jog elméletét. Mint tartja ezt fenn a vérmérséklet, büszkeség és érdek. Az egyéni jog elméletének alkalmazása. Hogyan viszik át a gyakorlatba a választások, hírlapok, szószékek | 291 |
| A szószék. Ez ékesszólás erélye és nyeresége. Lord Chatam. Junius. Fox. Sheridan. Pitt. Burke | 300 |
| A század munkájának eredménye. Gazdasági és erkölcsi átalakulás. Reynold és Lely arczképének összehasonlítása. Ellenkező tanok és törekvések Francziaországban és Angliában. A forradalmárok és conservativek. Burke és az angol nép ítélete a franczia forradalomról. | 317 |
| Addison | |
| Addison és Swift századukban. Miben hasonlítanak és miben különböznek | |
| Az ember. Nevelése és műveltsége. Latin versei. Franczia- és olaszországi utazása. Levele lord Halifaxhoz. Megjegyzései Olaszország felett. Párbeszéde az érmekről. Költeménye a blenheini csatáról. Szelídsége és jósága. Sikerei és szerencséje | 331 |
| Komolysága és értelme. Alapos tanulmányai és éles megfigyelése. Emberismerete és gyakorlatiassága. Jellemének és viseletének nemessége. Emelkedett erkölcsisége és vallása. Hogyan járult hozzá élete és jelleme iratainak kellemes és hasznos voltához | 339 |
| A moralista. Tanulmányai mind erkölcsösek. A durva, érzéki vagy világi élet ellen. Ez erkölcstan gyakorlati, de köznapi és összefüggéstelen. Hogyan támaszkodik az okoskodásra és számításra. Hogyan czélozza a megelégedést az életben s a boldogságot a túlvilágon. Vallási fogalmának speculatív szegénysége. Vallási fogalmának gyakorlati kitünősége. | 343 |
| Az iró. Az erkölcs és előkelőség egyesítése. Mily styl felel meg a nagyvilági embereknek. E styl érdemei, hátrányai. Addison mint kritikus. Itélete az Elveszett Paradicsom felett. Művészetének és kritikájának megegyezése. A klasszikus kritika és művészet határai. Mi hiányzik Addison, az angol és moralista ékesszólásából | 357 |
| A komoly tréfa. A humor. A komoly és termékeny képzelem. Sir Roger de Coverley. A vallásos és költői érzés. Mirza viziója | 370 |
| Swift | |
| Swift első fellépése. Jelleme. Büszkesége. Érzékenysége. Élete sir W. Templenél, lord Berkeley-nél. Politikai szereplése, befolyása, sikertelensége, magánélete, szerelmei, kétségbeesése és őrültsége | 391 |
| Szelleme. Hatalma és határai. A prózai és pozitiv szellem. Hogyan áll a középhelyen a köznapiasság és lángész között. Miért romboló? | 404 |
| A pamphletrió. Hogyan tér át ez időben az irodalom a politikára. A franczia és angol pártok különbsége. A franczia és angol pamphletek különbsége. Az irodalmi pamphlet föltételei. A hatásos pamphlet föltételei. E pamphletek részletesek és gyakorlatiak | 420 |
| A költő. Prózai és realisztikus költészete. Versei saját haláláról. Mily túlságokra jut | 426 |
| A Hordó meséje. Gulliver utazásai. Utolsó pamphletek. Jellemének és szellemének akarata | 442 |
A borító kopott, belülről megerősített példány.
A lapélek mintázottak.
Folytatás Microsoft-tal