Bevezetés | |
A történelem egy század óta átalakult. Ennek okai. Miben áll ez az átalakulás | 1 |
A történeti okiratok csupán jelek, melyekből a látható egyként össze kell állítani | 2 |
A testi és látható ember csak külső jel, mely által a láthatatlan és benső embert kell tanulmányozni | 6 |
A benső és láthatatlan ember állapotai és műveletei bizonyos általános gondolkozási és érzési módokban találják okaikat | 10 |
A gondolatok és érzések főalakjai. Történeti hatásuk | 13 |
A három őserő. A faj. A környezet. Az időpont. | 17 |
Hogyan oszlanak el a kezdetleges ok hatásai. Az elemek közössége. A csoportok összetétele. A kölcsönös függések törvénye. Az arányos befolyások törvénye. | 36 |
A csoport-alakulás törvénye. Példák | 31 |
A történet általános problémája és jövője. Psychologiai módszer. Az irodalmak mértéke. E könyv tárgya | 33 |
A kezdet | |
A szászok | |
A régi hon. A talaj, a tenger, az ég, az éghajlat. Az új hon. A nyirkos és hálátlan föld. Az éghajlat befolyása a jellemre. | 39 |
A test. A táplálék. A szokások. A durva ösztönök Germániában és Angliában. | 42 |
A nemes ösztönök Germániában. Az egyén. A család. Az állam. A vallás. Az Edda. A világ és ember tragikus és heroikus felfogása. | 49 |
A nemes ösztönök Angliában. A harczos és főnöke. A nő és férje. A Beowulf költemény. A barbár társadalom és a barbár hős. | 57 |
Pogány költemények. Az érzések neme és ereje. A szellem és a nyelv iránya. A benyomás hevessége és a kifejezés zordonsága. | 65 |
Keresztény költemények. Mennyiben voltak a szászok fogékonyak a kereszténység iránt? Hogyan tértek a kereszténységre? Hogyan értik a kereszténységet? Coedmon hymnusai. Temetési hymnusok. Judith. A biblia paraphrasisa. | 69 |
Miért nem vert gyökeret a szászoknál a latin műveltség? A szász hódításból vont érvek. Beda, Alcuin, Alfred. Fordítások. Krónikák. Compilatiók. A latinisták tehetetlensége. A szász jellemből vont érvek. Adhelm. Alucin. Latin versek. Költői dialógok. A latinisták rossz izlése. | 79 |
A germán és latin fajok ellentéte. A szász faj jelleme. Megmarad a normann hódítás alatt is. | 89 |
A normanok | |
A hűbéri ember alakúlása és jelleme | 99 |
A normanok hadjárata és jelleme. A normanok és szászok ellentéte. A normanok francziák. Izlésük és építészetük. Tudásvágyuk és irodalmuk. Lovagjaik és mulatságaik. Hadakozási módjuk és sikerük. | 100 |
A franczia szellem. Két fő vonása. A franczia szellem lélektani alkotása. Prózai elbeszélések. Mily fajta szépséget és mily nemű eszméket hoztak a francziák a világra | 101 |
A normanok Angliában. Helyzetök és zsarnokságuk. Behozzák irodalmukat és nyelvöket. Elfeledik irodalmukat és nyelvöket. Lassankint megtanulnak angolul. Az angol lassankint elfrancziásodik. | 109 |
Franczia könyveket fordítanak angolra. Layamon, Robert de Gloucester, Robert de Brunne. Erkölcsi kézikönyvek, dalok, mesék, hősköltemények. Oroszlánszívű Richard és sir John Mandeville | 120 |
A szászok Angliában. Az angol jellem és alkotmány alakulása | 126 |
A népies hősök ellentéte Francziaországban és Angliában. A községi állapot ellentéte e két országban. Sir John Fortescue. Az egyház állapota. Plowman Péter és Wyclef. A nemzeti irodalom tökéletlensége és tehetetlensége | 141 |
Az új nyelv | |
Chaucer. Nevelése. Élete | 182 |
A középkor elfajulása. Az építészet és az irodalom hasonló helyzete. | 183 |
Regényes és ékítményes költemények. Vizilók és álmak. Szerelmi költemények. A mystikus szerelem. Az érzéki szerelem | 185 |
Szatirikus és pajkos költemények. A canterbury regék. Bohósskodás, trágárság, pajzánság a középkorban | 192 |
A jellem és egyén felfogása. Az események és jellemek összefüggése. Az összeséf felfogása. Chaucer a renaissance előhirnöke. Fele úton megáll. Ennek okai. | 185 |
Hogyan vesztek el az általános eszmék a scholastikus bölcsészet alatt. Miért veszett el a költészet. Az angol irodalom enyészete. Fordítók. Rimelő krónikások. Didaktikus költők. Moralitás-irók. Grower, Occléve, Lydgate. Hawes. Barcklay, Skelton | 210 |
A renessaince | |
A pogány renessaince | |
Az erkölcsök | |
A renessaince szellemi alakja | 247 |
Az eszményi minta megváltozása | 250 |
A néperkölcsök. Szinházak. Ünnepek | 260 |
A régi és újabb minták | 263 |
A költészet | |
A renessaince Angliában a szász szellem ujjászületése | 271 |
Az előhírnökök. Surrey | 271 |
Irálya. Mesterei. A művészet megszületik, de nem tökéletes | 279 |
Az euphorismus. Sidney. A pásztori költészet. A költők nagy száma. Az ókori istenek visszatérése. | 282 |
Spencer | 314 |
A próza | |
Változások a társadalomban és az erkölcsökben. Megfelelő változások a költészetben. Carew, Suckling, Herrick, Quarles, Herbert, Babington, Donne, Cowley | 353 |
A tudomány. Tudósok, történetírók, szónokok, gyűjtők, politikusok, régészek, bölcsészek, theologusok | 364 |
Burton Robert | 370 |
Sir Thomas Browne | 378 |
Bacon. Az új Atlantis. Az organum | 383 |
A színház | |
A közönség. A színpad | 2 |
A tizenhatodik század erkölcsi állapota | 6 |
Az angol erkölcsök | 15 |
A költők. A költő és százada jellemének általános összehangzása. Nash, Decker, Kyd, Peel, Lodge, Green. Állapotuk jellemök. Marlowe. Élete. Művei. Tamerlan. A maltai zsidó. II. Edvard. Faust. Mily fogalmam van az emberről | 23 |
A színház keletkezése. E művészet jelleme és módja. Utánzó rokonszenv, mely kifejező példányok által fest. Klasszikus és germán művészet ellentéte. E két művészet lélektani alkata és sajátos területe. | 43 |
A férfiúi jellemek. A dühös szenvedélyek. A tragikus események. A túlságos jellemek. Massinger Milanói herczege. Ford Annabellája. Webster Malfi herczegnője és Vittoriája | 50 |
A női jellemek. A szerelem és házasság germán fogalma. Euphrosia, Bianea, Arethusa, Ordella, Aspasia, Amoret Beaumont és Fletcher-nél. Ford Pentheája. Az erkölcsi és physikai typus megegyezése | 71 |
Benjonson | |
Az iskolák fejeinek állása iskolájokban és századukban. Jonson. Vérmérséklete. Jelleme. Nevelése. Föllépése. Küzdelmei. Szegénysége. Betegségei. Halála | 98 |
Tanultsága. Klasszikus ízlése. Didaktikus személyei. Terveinek szép elrendezése. Nyílt és szabatos irálya. Akaratának és szenvedélyének ereje. | 103 |
Drámái. Catilina és Sejan. Miért volt képes a római romlott személyeket és szenvedélyeket festeni? | 112 |
Vígjátékai. Milyen elmélete volt a színházról és hogyan reformálta. Szatirikus vígjátékai. Volpone. Miért komolyak és harcziasak komédiái? Hogyan festik a renessaince szenvedélyeit? Bohózatos vígjátékai. A hallgatag asszony. Miért nyersek és erővel teljesek vígjátékai? Miért felelnek meg a renessaince ízlésének? | 124 |
Tehetségének határai. Miben áll Moliére alatt? A magasabb bölcsészet és komikai vígság hiánya. Képzelő ereje. Hogyan tárgyalja a társalgási és a lyrai vígjátékot? Apró költemény. Az udvar színpadias és festői szokásai. A bús pásztor. Hogyan marad Johnson halálos ágyáig költő? | 150 |
Shakespeare általános fogalma. Mi Shakespeareben az alapeszme? Miben áll uralkodó tehetsége? | 158 |
Shakespeare | |
Shakespeare élete és jelleme. Családja. Ifjúsága. Házassága. Színésszé lesz. Adonis. Sonnetjei. Szerelmei. Kedélye. Eszessége. Vagyona. Visszavonúlása. | 164 |
Stylje. Képei. Túlzásai. Visszásságai. Bősége. A teremtő és az analytikus felfogás különbsége | 183 |
Az erkölcsök. Bizalmasságok, erőszakosságok, nyerseségek. A társalgás és a cselekvény. Az erkölcsök és a styl összhangja | 191 |
Személyei. Mindnyájan egy családból valók. Az otrombák és az együgyűek. Caliban, Ajax, Cloten, Polonius, a dajka. Hogyan képes a gépies képzelem megelőzni vagy túlélni az észt? | 204 |
A szellemes alakok. Az okoskodó és a művészi szellem különbsége. Mercutio, Beatrice, Rosalinda, Benedek, a bohóczok. Falstaff | 213 |
A nők. Desdemona, Virginia, Julia, Miranda, Imogen, Cordelia, Ophelia, Volumnia. Hogyan tünteti föl Shakespeare a szerelmet. Miért alapítja az erényt az ösztönre vagy a szenvedélyre? | 220 |
A gonoszak. Jago, III. Richard. A végletes vágyak és a lelkiismeret hiánya alkotják a szenvedélyes képzelő erő valódi terűletét | 227 |
A nagy alakok. A képzelem túlságai és betegségei. Lear, Othello, Cleopatra, Coriolan, Macbeth, Hamlet. Shakespeare és a franczia tragikusok lélektanának összehasonlítása | 230 |
A képzelem és megfigyelés egyezése Shakespearenél. Az érzelmes és regényes vígjáték. A hogy tetszik. Az élet esméje. Szentivánéji álom. A szerelem eszméje. A mű összes részeinek összhangja. A mű ás művész összhangja | 265 |
A keresztény renessaince | |
A pogány renessaince bűnei. A déli polgárosultságok hanyatlása | 278 |
A reformatio. A germán fajok és az éjszaki éghajlat alkalmatossága. Dürer Albert testei, lelkei, vértanúi és utolsó itéletei. Luther. Felfogása a megigazulásról. A protestantizmus szerkezete. a lelkiismeret válsága. A szív megújulása. A külső vallási gyakorlatok megszüntetése. A papság átalakulása.ó | 284 |
A reformatio Angliában. Az egyházi törvényszékek zsarnoksága. A papság kicsapongásai. A nép ingerültsége. Egy püspöki megyek benseje. Üldözések és megtérések. A biblia fordítása. A bibliai események és a héber érzelmek megegyeznek a korabeli erkölcsökkel és az angol jellemmel. A Prayer-Book. Az imádságok erkölcsös és férfias költészete. A hitszónoklat. Latimer. Nevelése. Jelleme. Bizalmas és meggyőző ékesszólása. Halála. A vértanúk Mária alatt. Anglia ettől fogva protestáns lesz | 295 |
Az anglikánok. A vallás és a világ összefüggése. Hogyan hatol az irodalomba a vallási érzés. Hogyan marad meg a szép érzése a vallásban. Hooker. Nagy szelleme és terjedelmes stylje. Hales és Chillingworth. Az ész és türelem dícsérete. Jeremy Taylor. Tudománya, képzelete, költészete | 325 |
A puritánok. A vallás és világ ellentéte. A dogmák. A morál. A lelki furdalások. Győzelmök és lelkesültségök. Munkájok és gyakorlati érzékök | 346 |
Bunyan. Élete, jelleme, költészete. A zarándok útazása. A protestantizmus jövője Angliában | 365 |
Milton | |
Szelleme és jelleme. Családja. Nevelése. Tanulmányai. Utazásai. Visszatérése Angliába | 391 |
A zárkózott és magába vonuló jellem hatásai. Szigorúsága, tapasztalatlansága. Házassága. Gyermekei. Házi bajai | 397 |
Harczias erelye. Polemiája a püspökök ellen. Polemiája a király ellen. Lelkesültsége és merevsége. A kormányzatról, egyházról és nevelésről való elméletei. Stoicismusa és erénye | 400 |
Öregsége, foglalkozásai, személye | 408 |
Prózája. Logikájának nehézkessége. Értekezés a házasság fölbontásáról. Otromba enyelgése. Anom adversions upon the remonstrant. Vitatkozásának durvasága. Defensio populi anglicani. Heves ellenségeskedése. Reasons of Church Government. Areopagitica. Nyelvezete. Terjedelmes ékesszólása. Képeinek gazdagsága. Lyrismusa és magasztossága. | 410 |
Milton mint költő. Miben közeledik a renessaince költőihez és miben különbözik tőlök? Hogyan ad erkölcsi czélt a költészetnek? Világi költeményei. Az Allegro és a Penseroso. Comus. Lycidas. Vallási költeményei. Az Elveszett paradicsom. A valódi epos föltételei. Nincsenek meg sem a korszakban, sem a költőben. Ádám és Éva összehasonlítása egy angol házaspárral. Isten és az angyalok összehasonlítása egy monarchikus udvarral. A mi megmaradt a költeményből. Összehasonlítás a sátán érzelmei s a köztársasági szenvedélyek közt. A tájfestések lyrai és erkölcsi jelleme. Az erkölcsi eszmék magasztossága és józansága. A költő és költeményének helyzete két korszak mesgyéjén. Szellemének és művének alkotása. | 437 |
A klasszikus kor | |
A restauratio | |
Az élvhajhászok | |
A puritanizmus túlságai. Hogyan idézték elő az érzékiség túlságait | 3 |
Hogyan festi egy idegen az erkölcsöket. Grammont emlékiratai. A kicsapongás különbsége Francziaországban és Angliában | 8 |
Buttler Hudibrasa. Lapos komikuma s megátalkodott haragja | 11 |
Az udvar aljasságai, kegyetlenségei, otrombaságai, kicsapongásai. Rochester. Élete. Költeményei. Stylje. Erkölcstana | 15 |
Mily bölcsészet felel meg az erkölcsöknek? Hobbes. Szelleme, stylje. Mathematikai módszere. Megszorításai és fölfedezései. Miben közeledik Descarteshoz? Erkölcstana, aesthetikája, politikája, lélektana, metaphysikája. Bölcsészetének szelleme és czélja | 26 |
A színház. A közönség s az ízlés változása. A közönség a restauratio előtt és után | 35 |
Dryden. Vígjátékainak egyenlőtlensége. Otromba illetlenségei. Hogyan fordítja le Moliére Amphitryonját | 36 |
Wycherley. Élete. Jelleme. Szomorúsága, zordonsága, szemtelensége. A Szerelem az erdőbe, a Falusi asszony, a Tánczmester. Feslett képek és visszataszító részletek. Erélye és realizmusa. Olivia és Manly alakja a Plain Dealerben. Milton szavai | 40 |
A nagyvilági emberek | |
A nagyvilági élet megjelenése Európában. Föltételei és okai. Hogyan foglal helyet Angliában. A szaloni divatok, mulatságok, társalgások, modor, tehetség | 59 |
A klasszikus szellem föllépése Európában. Eredete. Jellemvonásai. A társalgás különbsége Erzsébet és II. Károly alatt | 62 |
Sir William Temple. Élete, jelleme, szelleme, stylje | 65 |
A divatos írók. Szabatos nyelvök, udvarias modoruk. Sir Charles Sedley, Dorset gróf, Waller Edmund. Érzései és stylje. Mennyiben csiszolt? Mennyiben nem eléggé csiszolt? A styl műveltsége. A költészet hiánya. A klasszikus és monarchikus költészet és styl jellege | 73 |
Sir John Denham. Cooper's Hill költeménye. Verseinek szónoki bősége. Erkölcsi elfogódásaink angol komolysága. A nagyvilági emberek és irók Francziaországot veszik mintául | 83 |
A komikus irók. Összehasonlítás e színház és Moliére színháza közt. Az eszmék rendje Moliére-ben. Az általános eszmék Moliére-ben. Hogyan takarja el Moliére a gyülöletest, bár az igazságot festi. Hogyan marad Moliére-nél világfi a becsületes embert. Moliére becsületes embere franczia mintakép | 88 |
A cselekvény. A cselszövények keresztezése. A szándék ledérsége. A jellemek zordonsága. Az erkölcsök durvasága. Miben áll Wycherley, Congréve, Vanburgh és Farquhar tehetsége. Mily személyeket képesek szerkeszteni | 98 |
A természetes alakok. A férj. Sir John Brute. Sullen. Az atya. Sir Thumbelly. Az ifjú lány. Miss Hoyden. Az ifjú legény. Humphry. A természet felfogása e színház szerint | 103 |
A mesterkélt alakok. A nagyvilági hölgyek. Miss Prue. Lady Wishfort. Lady Pliant. Mrs. Millamant. A világfiak. Mirabell. A társadalom felfogása e színház szerint. Miért nem hozott létre maradandó műveket e műveltség és ez irodalom. Mennyiben ellenkeznek az angol jellemmel. Az izlés és az erkölcsök átalakulása. | 110 |
A vígjáték további fejlődése. Sherdan. Élete. Tehetsége. A rágalom iskolája. Hogyan fajul és enyészik el a vígjáték. A színház hanyatlásának okai Európában és Angliában | 131 |
Dryden | |
Dryden föllépése. A költői korszak vége. Az irodalmi hanyatlások és újjászületések okai. | 150 |
Családja, nevelése, tanulmányai, olvasmányai, szokásai, helyzete, jelleme, közönsége, barátságai, viszálkodásai. Életének és tehetségének megegyezése | 152 |
A színházak megnyitása és átalakulása. Az új közönség és az új izlés. Dryden drámai elmélete. Hogyan itéli meg a régi angol színházat. Hogyan itéli meg az új franczia színházat. Tyrannic Love, The Indian Emperor, Aurengzebe, Almanzor | 155 |
Drámáinak stxlje. A rímes vers. A virágos nyelv. A pedantizmus. A klasszikus styl és a romantikus események összhangzatlansága. Hogyan veszi elő és rontja meg Dryden Shakespeare és Milton alkotásait. Miért nem sikerült e drámairodalom | 172 |
E drámairodalom érdemei. Antonius és Don Sebastian alakjai. Otway. Élete. Művei | 181 |
Dryden mint író. Szellemének faja, terjedelme, határai. Ügyetlensége a hizelgésben és trágárságban. Nehézkessége az értekezésben és fejtegetésben. Jellemének ereje és tisztessége | 202 |
Hogyan foglalkozik az irodalom Angliában politikával és vallással. Dryden politikai költeményei: Absalon and Achitophel, The Medal. Vallásos költeményei: Religio Laici, The Hind and the Panther. E költemények maró keserűsége. Mac Flecnoe | 212 |
Az irás-művészet föllépése. A művészi és a klasszikus kor szellemi alakjának különbsége. Dryden eljárása. Az emelkedett és szónoki nyelvezet. | 221 |
Az általános eszmék hiánya e korszakban és e szellemben. Dryden fordításai, átdolgozásai, utánzásai, elbeszélései és levelei. Hibái. Érdemei. | 224 |
Dryden végnapjai. Nyomorúsága s szegénysége. Mennyiben maradt munkája tökéletlen. Halála | 234 |
A forradalom | |
A tizennyolcadik század erkölcsi forradalma, a politikai forradalom kiséretében | 238 |
A nép durvasága. A pálinka. A zendülések. A nagy urak romlottsága. A politikai erkölcsök. Árulások Vilmos és Anna alatt. Megvesztegethetőség Walpole és Bute alatt. A magánélet. Az élvhajhászok. Az istentagadók. Lord Casterfield levelei. Finomsága és erkölcstana. Gay Beggar's Operája. Előkelősége és szatirája | 238 |
A polgárosultság elvei Francziaországban és Angliában. A társalgás Francziaországban. Hogyan végződik forradalomban? Az erkölcsi érzék Angliában. Hogyan végződik reformban. | 251 |
A vallás. A külső jelenségek. A mély érzés. Mily népszerű a vallás. Mily élő. Az ariánok. A methodisták. | 258 |
A szószék. Az egyházi szónoklat középszerűsége és hatásossága. Tilloston. Nehézkessége és alapossága. Barrow. Gazdasága és aprólékossága. | |
Az alkotmány. A jogérzet. Locke tanulmánya. Elfogadják az egyéni jog elméletét. Mint tartja ezt fenn a vérmérséklet, büszkeség és érdek. Az egyéni jog elméletének alkalmazása. Hogyan viszik át a gyakorlatba a választások, hírlapok, szószékek | 291 |
A szószék. Ez ékesszólás erélye és nyeresége. Lord Chatam. Junius. Fox. Sheridan. Pitt. Burke | 300 |
A század munkájának eredménye. Gazdasági és erkölcsi átalakulás. Reynold és Lely arczképének összehasonlítása. Ellenkező tanok és törekvések Francziaországban és Angliában. A forradalmárok és conservativek. Burke és az angol nép ítélete a franczia forradalomról. | 317 |
Addison | |
Addison és Swift századukban. Miben hasonlítanak és miben különböznek | |
Az ember. Nevelése és műveltsége. Latin versei. Franczia- és olaszországi utazása. Levele lord Halifaxhoz. Megjegyzései Olaszország felett. Párbeszéde az érmekről. Költeménye a blenheini csatáról. Szelídsége és jósága. Sikerei és szerencséje | 331 |
Komolysága és értelme. Alapos tanulmányai és éles megfigyelése. Emberismerete és gyakorlatiassága. Jellemének és viseletének nemessége. Emelkedett erkölcsisége és vallása. Hogyan járult hozzá élete és jelleme iratainak kellemes és hasznos voltához | 339 |
A moralista. Tanulmányai mind erkölcsösek. A durva, érzéki vagy világi élet ellen. Ez erkölcstan gyakorlati, de köznapi és összefüggéstelen. Hogyan támaszkodik az okoskodásra és számításra. Hogyan czélozza a megelégedést az életben s a boldogságot a túlvilágon. Vallási fogalmának speculatív szegénysége. Vallási fogalmának gyakorlati kitünősége. | 343 |
Az iró. Az erkölcs és előkelőség egyesítése. Mily styl felel meg a nagyvilági embereknek. E styl érdemei, hátrányai. Addison mint kritikus. Itélete az Elveszett Paradicsom felett. Művészetének és kritikájának megegyezése. A klasszikus kritika és művészet határai. Mi hiányzik Addison, az angol és moralista ékesszólásából | 357 |
A komoly tréfa. A humor. A komoly és termékeny képzelem. Sir Roger de Coverley. A vallásos és költői érzés. Mirza viziója | 370 |
Swift | |
Swift első fellépése. Jelleme. Büszkesége. Érzékenysége. Élete sir W. Templenél, lord Berkeley-nél. Politikai szereplése, befolyása, sikertelensége, magánélete, szerelmei, kétségbeesése és őrültsége | 391 |
Szelleme. Hatalma és határai. A prózai és pozitiv szellem. Hogyan áll a középhelyen a köznapiasság és lángész között. Miért romboló? | 404 |
A pamphletrió. Hogyan tér át ez időben az irodalom a politikára. A franczia és angol pártok különbsége. A franczia és angol pamphletek különbsége. Az irodalmi pamphlet föltételei. A hatásos pamphlet föltételei. E pamphletek részletesek és gyakorlatiak | 420 |
A költő. Prózai és realisztikus költészete. Versei saját haláláról. Mily túlságokra jut | 426 |
A Hordó meséje. Gulliver utazásai. Utolsó pamphletek. Jellemének és szellemének akarata | 442 |
Regényírók | |
Az angol regény jellemző vonásai. Miben különbözik a többiektől | 2 |
De Foe. Élete. Erélye, önfeláldozása, politikai szereplése. Szelleme. A régi és a mostani realisták különbsége. Művei. Eljárása. Czélja. Robinson Crusoe. Mennyiben angol e jellem? Benső heve. Megátalkodott akarata. Türelme a munkában. Módszeres józan esze. Vallási izgalmai. Végleges áhitatossága | 2 |
Mily körülmények között szülték a XVIII. század regényét? Mind e regények erkölcsi költemények és jellemtanulmányok. A regény és a tanulmány viszonya. Két főeszme az erkölcstanban. Miként hozzák létre a regények két osztályát | 14 |
Richardson. Állapota és jelleme. Éles látásának és erkölcsi szigorának összefüggése. Tehetsége, aprólékossága, következtetései. Pamela. Vérmérséklete. Elvei. Az angol hitves. Clarissa Harlowe. A Harlowe család. A zsarnoki és összeférhetetlen jellem Angliában. Lovelace. A büszke és harczias jellem Angliában. Clarissa. Erélye, hidegvére, logikája. Pedanteriája, aggályai. Sir Charles Grandisson mint prédikáló. Hosszadalmassága, szemérmessége, melegsége. | 17 |
Fielding. Vérmérséklete, jelleme, élete. Joseph Andrews. Fogalma a természetről. Tom Jones. A squire jelleme. Fielding hősei. Amelia. Felfogásának hézagai | 36 |
Smollett. Roderick Random. Peregine Pickle. Smollett és Lesage összehasonlítása. Fogalma az életről. Hőseinek durvasága. Festéseinek nyersesége. Kidomborodó jellemei. Humphrey Clinker. | 48 |
Sterne. Az emberi sajátosságok tulságos tanulmányozása. Sterne jelleme. Különczsége. Érzékisége. Trágárságai. Miért festi az emberi temészet betegségeit és elfajulásait? | 53 |
Goldsmith. A regény megtisztítása. A polgári élet, tisztességes boldogság és protestáns erény festése. A wakefieldi lelkész. Az angol pap | 57 |
Johnson Sámuel. Tekintélye. Személye. Modora. Élete. Tanai. Itélete Voltaire és Rousseau felett. Stylje. Művei. Hogarth. Erkölcsi és realisztikus festése. Az angol vérmérséklet és angol erkölcs ellentéte. Hogyan fegyelmezte az erkölcs a vérmérsékletet? | 62 |
A költők | |
A klasszikus szellem uralma és területe. Ismertető vonásai, művei, jelentősége és határai. Hogyan központosúl Popeban. | 76 |
Pope. Nevelése. Kora érettsége. Föllépése. A pásztori versek. Tanulmánya a bírálatról. Személye. Életmódja. Jelleme. Szenvedélyeinek és eszméinek szegénysége. Hiúságának és tehetségének nagysága. Független vagyoni helyzete és kitartó munkálkodása. | 78 |
Heloisa levele Abaelardhoz. Mivé lesznek a szenvedélyek a mesterkélt költészetben. Az orzott hajfürt. A nagyvilág és a nagyvilági nyelv Franczia- és Angolországban. Mennyiben kinos és visszataszító Pope enyelgése? The Dunciad. Trágárságok és léhaságok. Mennyiben összeférhetetlen az angol képzelem és a szaloni szellem? | 85 |
Leíró tehetsége. Szónoki tehetsége. Tankölteményei. Miért befejező művei e költemények a klasszikus szellemnek? Essay on Man. Deizmusa és optimizmusa. E fogalmak értéke. Mily összefüggésben állnak az uralkodó styllel? Hogyan idomtalanodnak el Pope kezei közt? Styljének eljárása és tökéletessége. Arczképeinek kitűnősége. Miért mesteriek? Az Ilias fordítása. Mennyiben változott az ízlés egy század óta? | 99 |
Az angol szellem és a klasszikus illendőség aránytalansága. Prior. Gay. Az antik pásztori vers lehetetlen az éjszaki éghajlat alatt. A falusi élet iránti érzék természetes Angliában. Thompson | 110 |
A szaloni élet hitelét veszíti. Feltűnik az érzelmes ember. Miért történik a természethez való visszatérés korábban Angliában, mint Francziaországban? Sterne. Richardson. Mackenise. Maepherson. Gray, Akenside, Beattie, Collins, Young, Shenstone. A klasszikus forma megmarad. A körmondat uralma. Johnson. A történeti iskola. Robertson, Gibbon, Hume. Tehetségek és határaik. Az újkor kezdete. | 118 |
Az új kor | |
Az eszmék és a művek | |
Változások a társadalomban. A demokratia föllépése. A franczia forradalom. A feltörekvés vágya. Változások az emberi szellemben. Új fogalom az okokról. A német bölcsészet. A túlvilág vágya. | 127 |
Burns Robert. Hazája. Családja. Ifjusága. Nyomora. Törekvései és erőlködései. Támadásai a társadalom és egyház ellen. The Jolly Beggars. Támadásai a hivatalos cant ellen. Fogalma a természetes életről. Fogalma az erkölcsi életről. Tehetsége. Közvetlensége. Stylje. Ujításai. Sikere. Szenvelgései. Mesterkélt levelei és akademikus versei. Hogyan élt, mint bérlő. Vámhivatalnoki állása. Életuntsága. Túlzásai. Halála | 134 |
A conservativek uralkodása Angolországban. A forradalom először csak stylben történik. Beteges gyöngédsége. Kétségbeesése. Őrültsége. Visszavonulása. The Task. A költészet modern fogalma | 159 |
A romantikus iskola. Követelései. Tapogatózásai. A modern irodalom két fogalma. A történelem behatol az irodalomba. Lamb, Coleridge, Southey, Moore. Ez iskola hiányai. Miért sikerül kevesbbé Angliában, mint másutt? Sir Walter Scott. Nevelése. Régészeti tanulmányai. Nemesi hajlamai. Élete. Költeményei. Regényei. Történeti utánzásainak elégtelensége. Nemzeti festéseinek kitűnősége. Családi képei. Kellemes gúnyja. Erkölcsi szándékai. Helye a modern polgárosultságban. A regény kifejlődése Angliában. Realizmus és tisztesség. Mennyiben polgári és angol e műfaj? | 170 |
A bölcsészet behatol az irodalomba. E műfaj hiányai. Wordsworth. Jelleme. Állapota. Élete. Az erkölcsi élet festése a köznapi életben. A komor styl és lélektani taglalások bevezetése. E műfaj hiányai. A sonnetek nemessége. The Excursion. E protestáns költészet zordon szépsége. Shelley. Oktalanságai. Elméletei. Képzelme. Pantheismusa. Eszményi személyei. Élő tájképei. Az új irodalom általános iránya. A szárazföldi eszmék fokozatos bevezetése. | 190 |
Lord Byron | |
Az ember. Családja. Szenvedélyes jelleme. Kora szerelmei. Kicsapongó élete. Harczias jelleme. Lázadása a közvélemény ellen. English Bards and Scottish Reviewers. Kihívó dacza és oktalanságai. Házassága. A közvélemény felzúdul ellene. Elutazása. Politikai élete Olaszországban. Búskomorsága és szenvedélyessége. | 212 |
A költő. Miért írt? Hogyan írt? Hogyan egyéni a költészete? Klasszikus ízlése. Mennyiben volt hasznára ez az ízlés? Childe Harold. A hős. A tájak. A styl. | 225 |
Apró költeményei. Szónoki modora. Melodrámai hatásai. A tájképek igazsága. Az érzések őszintesége. A szomorú és végleges megindúlások festése. A halál és kétségbeesés utolsó eszméje. Mazeppa, A chilloni fogoly, Corinth ostroma, A kozár, Lara. Felfogása hasonlít az Edda és Shakespeare felfogásához. A sötétség | 236 |
Manfred. Byron Manfredjének és Goethe Faustjának összehasonlítása. A legenda és az élet fogalma Goethenél. Eposának symbolikus és bölcsészeti jelleme. Mennyiben áll alatta Byron. Mennyiben áll fölötte Byron. A jellem és cselekvény fogalma Byronnál. Költeményének drámai jelleme. Az egyetemes és egyéni költő ellentéte. | 250 |
Botrány Angliában. Az erkölcsök kényszere és képmutatása. Hogyan és mily törvény szerint változnak az erkölcsi fogalmak. A déli élet és erkölcstan. Beppo. Don Juan. Byron tehetségének és styljének átalakúlása. A szépség és az érzéki boldogság festése. Haydée. Hogyan támadja meg a brit cant-ot. Hogyan támadja meg az emberi képmutatást. Az ember fogalma. A nő fogalma. Donna Julia. A hajótörés. Ismail elfogatása. Styljének természetessége és változatossága. Lendűletének túlsága és kifáradása. Színművei. Elutazása Görögországba és halála | 264 |
Byron helyzete korában. A század betegsége. A boldogság és élet különböző fogalmai. Az irodalom válasza. A tudományok válasza. Az ész jövendő egyensúlya. A természet modern fogalma | 284 |
A múlt és a jelen | |
A múlt. A szász betörés. Hogyan alapította meg a fajt s határozta meg a jellemet. A norman hódítás. Hogyan módosította a jellemet s alapította meg az alkotmányt. A renessaince. Hogyan nyilatkoztatta ki a nemzeti szellemet. A reformatio. Hogyan állapította meg az eszményi mintát. A restauratio. Hogyan hozta be a klasszikus műveltséget s térítette el a nemzeti szellemet. A forradalom. Hogyan fejlesztette ki a klasszikus műveltséget s állította helyre a nemzeti szellemet. Az újkor. Hogyan tágítják ki az európai eszmék a nemzeti formát | 289 |
A jelen. A megfigyelés és történetelm megegyezése. Az éghajlat. A talaj. A termékek. Az ember. A kereskedés. Az ipar. A földmívelés. A társadalom. A család. A művészetek. A bölcsészet. A vallás. Mily erők hozták létre a jelen polgárosultságot s készítik a jövendőt | 300 |
Dickens | 5 |
Thackeray | 61 |
Macaulay | 206 |
Carlyle | 224 |
Stuart Mill | 290 |
Tennyson | 367 |