1.067.327

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az angol irodalom története I-V.

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 2.111 oldal
Sorozatcím: Az angol irodalom története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló mívelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly... Tovább

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló mívelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly czélból, hogy az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti magyar művek készíttetése által a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék.
A Magyar Tudományos Akadémia ezen könyvkiadó bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenekelőtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennélfogva elsimert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni; egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Vissza

Tartalom

Bevezetés
A történelem egy század óta átalakult. Ennek okai. Miben áll ez az átalakulás1
A történeti okiratok csupán jelek, melyekből a látható egyként össze kell állítani2
A testi és látható ember csak külső jel, mely által a láthatatlan és benső embert kell tanulmányozni6
A benső és láthatatlan ember állapotai és műveletei bizonyos általános gondolkozási és érzési módokban találják okaikat10
A gondolatok és érzések főalakjai. Történeti hatásuk13
A három őserő. A faj. A környezet. Az időpont.17
Hogyan oszlanak el a kezdetleges ok hatásai. Az elemek közössége. A csoportok összetétele. A kölcsönös függések törvénye. Az arányos befolyások törvénye.36
A csoport-alakulás törvénye. Példák31
A történet általános problémája és jövője. Psychologiai módszer. Az irodalmak mértéke. E könyv tárgya33
A kezdet
A szászok
A régi hon. A talaj, a tenger, az ég, az éghajlat. Az új hon. A nyirkos és hálátlan föld. Az éghajlat befolyása a jellemre.39
A test. A táplálék. A szokások. A durva ösztönök Germániában és Angliában.42
A nemes ösztönök Germániában. Az egyén. A család. Az állam. A vallás. Az Edda. A világ és ember tragikus és heroikus felfogása.49
A nemes ösztönök Angliában. A harczos és főnöke. A nő és férje. A Beowulf költemény. A barbár társadalom és a barbár hős.57
Pogány költemények. Az érzések neme és ereje. A szellem és a nyelv iránya. A benyomás hevessége és a kifejezés zordonsága.65
Keresztény költemények. Mennyiben voltak a szászok fogékonyak a kereszténység iránt? Hogyan tértek a kereszténységre? Hogyan értik a kereszténységet? Coedmon hymnusai. Temetési hymnusok. Judith. A biblia paraphrasisa.69
Miért nem vert gyökeret a szászoknál a latin műveltség? A szász hódításból vont érvek. Beda, Alcuin, Alfred. Fordítások. Krónikák. Compilatiók. A latinisták tehetetlensége. A szász jellemből vont érvek. Adhelm. Alucin. Latin versek. Költői dialógok. A latinisták rossz izlése.79
A germán és latin fajok ellentéte. A szász faj jelleme. Megmarad a normann hódítás alatt is.89
A normanok
A hűbéri ember alakúlása és jelleme99
A normanok hadjárata és jelleme. A normanok és szászok ellentéte. A normanok francziák. Izlésük és építészetük. Tudásvágyuk és irodalmuk. Lovagjaik és mulatságaik. Hadakozási módjuk és sikerük.100
A franczia szellem. Két fő vonása. A franczia szellem lélektani alkotása. Prózai elbeszélések. Mily fajta szépséget és mily nemű eszméket hoztak a francziák a világra101
A normanok Angliában. Helyzetök és zsarnokságuk. Behozzák irodalmukat és nyelvöket. Elfeledik irodalmukat és nyelvöket. Lassankint megtanulnak angolul. Az angol lassankint elfrancziásodik.109
Franczia könyveket fordítanak angolra. Layamon, Robert de Gloucester, Robert de Brunne. Erkölcsi kézikönyvek, dalok, mesék, hősköltemények. Oroszlánszívű Richard és sir John Mandeville120
A szászok Angliában. Az angol jellem és alkotmány alakulása126
A népies hősök ellentéte Francziaországban és Angliában. A községi állapot ellentéte e két országban. Sir John Fortescue. Az egyház állapota. Plowman Péter és Wyclef. A nemzeti irodalom tökéletlensége és tehetetlensége141
Az új nyelv
Chaucer. Nevelése. Élete182
A középkor elfajulása. Az építészet és az irodalom hasonló helyzete.183
Regényes és ékítményes költemények. Vizilók és álmak. Szerelmi költemények. A mystikus szerelem. Az érzéki szerelem185
Szatirikus és pajkos költemények. A canterbury regék. Bohósskodás, trágárság, pajzánság a középkorban192
A jellem és egyén felfogása. Az események és jellemek összefüggése. Az összeséf felfogása. Chaucer a renaissance előhirnöke. Fele úton megáll. Ennek okai.185
Hogyan vesztek el az általános eszmék a scholastikus bölcsészet alatt. Miért veszett el a költészet. Az angol irodalom enyészete. Fordítók. Rimelő krónikások. Didaktikus költők. Moralitás-irók. Grower, Occléve, Lydgate. Hawes. Barcklay, Skelton210
A renessaince
A pogány renessaince
Az erkölcsök
A renessaince szellemi alakja247
Az eszményi minta megváltozása250
A néperkölcsök. Szinházak. Ünnepek260
A régi és újabb minták263
A költészet
A renessaince Angliában a szász szellem ujjászületése271
Az előhírnökök. Surrey271
Irálya. Mesterei. A művészet megszületik, de nem tökéletes279
Az euphorismus. Sidney. A pásztori költészet. A költők nagy száma. Az ókori istenek visszatérése.282
Spencer314
A próza
Változások a társadalomban és az erkölcsökben. Megfelelő változások a költészetben. Carew, Suckling, Herrick, Quarles, Herbert, Babington, Donne, Cowley353
A tudomány. Tudósok, történetírók, szónokok, gyűjtők, politikusok, régészek, bölcsészek, theologusok364
Burton Robert370
Sir Thomas Browne378
Bacon. Az új Atlantis. Az organum383
A színház
A közönség. A színpad2
A tizenhatodik század erkölcsi állapota6
Az angol erkölcsök15
A költők. A költő és százada jellemének általános összehangzása. Nash, Decker, Kyd, Peel, Lodge, Green. Állapotuk jellemök. Marlowe. Élete. Művei. Tamerlan. A maltai zsidó. II. Edvard. Faust. Mily fogalmam van az emberről23
A színház keletkezése. E művészet jelleme és módja. Utánzó rokonszenv, mely kifejező példányok által fest. Klasszikus és germán művészet ellentéte. E két művészet lélektani alkata és sajátos területe.43
A férfiúi jellemek. A dühös szenvedélyek. A tragikus események. A túlságos jellemek. Massinger Milanói herczege. Ford Annabellája. Webster Malfi herczegnője és Vittoriája50
A női jellemek. A szerelem és házasság germán fogalma. Euphrosia, Bianea, Arethusa, Ordella, Aspasia, Amoret Beaumont és Fletcher-nél. Ford Pentheája. Az erkölcsi és physikai typus megegyezése71
Benjonson
Az iskolák fejeinek állása iskolájokban és századukban. Jonson. Vérmérséklete. Jelleme. Nevelése. Föllépése. Küzdelmei. Szegénysége. Betegségei. Halála98
Tanultsága. Klasszikus ízlése. Didaktikus személyei. Terveinek szép elrendezése. Nyílt és szabatos irálya. Akaratának és szenvedélyének ereje.103
Drámái. Catilina és Sejan. Miért volt képes a római romlott személyeket és szenvedélyeket festeni?112
Vígjátékai. Milyen elmélete volt a színházról és hogyan reformálta. Szatirikus vígjátékai. Volpone. Miért komolyak és harcziasak komédiái? Hogyan festik a renessaince szenvedélyeit? Bohózatos vígjátékai. A hallgatag asszony. Miért nyersek és erővel teljesek vígjátékai? Miért felelnek meg a renessaince ízlésének?124
Tehetségének határai. Miben áll Moliére alatt? A magasabb bölcsészet és komikai vígság hiánya. Képzelő ereje. Hogyan tárgyalja a társalgási és a lyrai vígjátékot? Apró költemény. Az udvar színpadias és festői szokásai. A bús pásztor. Hogyan marad Johnson halálos ágyáig költő?150
Shakespeare általános fogalma. Mi Shakespeareben az alapeszme? Miben áll uralkodó tehetsége?158
Shakespeare
Shakespeare élete és jelleme. Családja. Ifjúsága. Házassága. Színésszé lesz. Adonis. Sonnetjei. Szerelmei. Kedélye. Eszessége. Vagyona. Visszavonúlása.164
Stylje. Képei. Túlzásai. Visszásságai. Bősége. A teremtő és az analytikus felfogás különbsége183
Az erkölcsök. Bizalmasságok, erőszakosságok, nyerseségek. A társalgás és a cselekvény. Az erkölcsök és a styl összhangja191
Személyei. Mindnyájan egy családból valók. Az otrombák és az együgyűek. Caliban, Ajax, Cloten, Polonius, a dajka. Hogyan képes a gépies képzelem megelőzni vagy túlélni az észt?204
A szellemes alakok. Az okoskodó és a művészi szellem különbsége. Mercutio, Beatrice, Rosalinda, Benedek, a bohóczok. Falstaff213
A nők. Desdemona, Virginia, Julia, Miranda, Imogen, Cordelia, Ophelia, Volumnia. Hogyan tünteti föl Shakespeare a szerelmet. Miért alapítja az erényt az ösztönre vagy a szenvedélyre?220
A gonoszak. Jago, III. Richard. A végletes vágyak és a lelkiismeret hiánya alkotják a szenvedélyes képzelő erő valódi terűletét227
A nagy alakok. A képzelem túlságai és betegségei. Lear, Othello, Cleopatra, Coriolan, Macbeth, Hamlet. Shakespeare és a franczia tragikusok lélektanának összehasonlítása230
A képzelem és megfigyelés egyezése Shakespearenél. Az érzelmes és regényes vígjáték. A hogy tetszik. Az élet esméje. Szentivánéji álom. A szerelem eszméje. A mű összes részeinek összhangja. A mű ás művész összhangja265
A keresztény renessaince
A pogány renessaince bűnei. A déli polgárosultságok hanyatlása278
A reformatio. A germán fajok és az éjszaki éghajlat alkalmatossága. Dürer Albert testei, lelkei, vértanúi és utolsó itéletei. Luther. Felfogása a megigazulásról. A protestantizmus szerkezete. a lelkiismeret válsága. A szív megújulása. A külső vallási gyakorlatok megszüntetése. A papság átalakulása.ó284
A reformatio Angliában. Az egyházi törvényszékek zsarnoksága. A papság kicsapongásai. A nép ingerültsége. Egy püspöki megyek benseje. Üldözések és megtérések. A biblia fordítása. A bibliai események és a héber érzelmek megegyeznek a korabeli erkölcsökkel és az angol jellemmel. A Prayer-Book. Az imádságok erkölcsös és férfias költészete. A hitszónoklat. Latimer. Nevelése. Jelleme. Bizalmas és meggyőző ékesszólása. Halála. A vértanúk Mária alatt. Anglia ettől fogva protestáns lesz295
Az anglikánok. A vallás és a világ összefüggése. Hogyan hatol az irodalomba a vallási érzés. Hogyan marad meg a szép érzése a vallásban. Hooker. Nagy szelleme és terjedelmes stylje. Hales és Chillingworth. Az ész és türelem dícsérete. Jeremy Taylor. Tudománya, képzelete, költészete325
A puritánok. A vallás és világ ellentéte. A dogmák. A morál. A lelki furdalások. Győzelmök és lelkesültségök. Munkájok és gyakorlati érzékök346
Bunyan. Élete, jelleme, költészete. A zarándok útazása. A protestantizmus jövője Angliában365
Milton
Szelleme és jelleme. Családja. Nevelése. Tanulmányai. Utazásai. Visszatérése Angliába391
A zárkózott és magába vonuló jellem hatásai. Szigorúsága, tapasztalatlansága. Házassága. Gyermekei. Házi bajai397
Harczias erelye. Polemiája a püspökök ellen. Polemiája a király ellen. Lelkesültsége és merevsége. A kormányzatról, egyházról és nevelésről való elméletei. Stoicismusa és erénye400
Öregsége, foglalkozásai, személye408
Prózája. Logikájának nehézkessége. Értekezés a házasság fölbontásáról. Otromba enyelgése. Anom adversions upon the remonstrant. Vitatkozásának durvasága. Defensio populi anglicani. Heves ellenségeskedése. Reasons of Church Government. Areopagitica. Nyelvezete. Terjedelmes ékesszólása. Képeinek gazdagsága. Lyrismusa és magasztossága.410
Milton mint költő. Miben közeledik a renessaince költőihez és miben különbözik tőlök? Hogyan ad erkölcsi czélt a költészetnek? Világi költeményei. Az Allegro és a Penseroso. Comus. Lycidas. Vallási költeményei. Az Elveszett paradicsom. A valódi epos föltételei. Nincsenek meg sem a korszakban, sem a költőben. Ádám és Éva összehasonlítása egy angol házaspárral. Isten és az angyalok összehasonlítása egy monarchikus udvarral. A mi megmaradt a költeményből. Összehasonlítás a sátán érzelmei s a köztársasági szenvedélyek közt. A tájfestések lyrai és erkölcsi jelleme. Az erkölcsi eszmék magasztossága és józansága. A költő és költeményének helyzete két korszak mesgyéjén. Szellemének és művének alkotása.437
A klasszikus kor
A restauratio
Az élvhajhászok
A puritanizmus túlságai. Hogyan idézték elő az érzékiség túlságait3
Hogyan festi egy idegen az erkölcsöket. Grammont emlékiratai. A kicsapongás különbsége Francziaországban és Angliában8
Buttler Hudibrasa. Lapos komikuma s megátalkodott haragja11
Az udvar aljasságai, kegyetlenségei, otrombaságai, kicsapongásai. Rochester. Élete. Költeményei. Stylje. Erkölcstana15
Mily bölcsészet felel meg az erkölcsöknek? Hobbes. Szelleme, stylje. Mathematikai módszere. Megszorításai és fölfedezései. Miben közeledik Descarteshoz? Erkölcstana, aesthetikája, politikája, lélektana, metaphysikája. Bölcsészetének szelleme és czélja26
A színház. A közönség s az ízlés változása. A közönség a restauratio előtt és után35
Dryden. Vígjátékainak egyenlőtlensége. Otromba illetlenségei. Hogyan fordítja le Moliére Amphitryonját36
Wycherley. Élete. Jelleme. Szomorúsága, zordonsága, szemtelensége. A Szerelem az erdőbe, a Falusi asszony, a Tánczmester. Feslett képek és visszataszító részletek. Erélye és realizmusa. Olivia és Manly alakja a Plain Dealerben. Milton szavai40
A nagyvilági emberek
A nagyvilági élet megjelenése Európában. Föltételei és okai. Hogyan foglal helyet Angliában. A szaloni divatok, mulatságok, társalgások, modor, tehetség59
A klasszikus szellem föllépése Európában. Eredete. Jellemvonásai. A társalgás különbsége Erzsébet és II. Károly alatt62
Sir William Temple. Élete, jelleme, szelleme, stylje65
A divatos írók. Szabatos nyelvök, udvarias modoruk. Sir Charles Sedley, Dorset gróf, Waller Edmund. Érzései és stylje. Mennyiben csiszolt? Mennyiben nem eléggé csiszolt? A styl műveltsége. A költészet hiánya. A klasszikus és monarchikus költészet és styl jellege73
Sir John Denham. Cooper's Hill költeménye. Verseinek szónoki bősége. Erkölcsi elfogódásaink angol komolysága. A nagyvilági emberek és irók Francziaországot veszik mintául83
A komikus irók. Összehasonlítás e színház és Moliére színháza közt. Az eszmék rendje Moliére-ben. Az általános eszmék Moliére-ben. Hogyan takarja el Moliére a gyülöletest, bár az igazságot festi. Hogyan marad Moliére-nél világfi a becsületes embert. Moliére becsületes embere franczia mintakép88
A cselekvény. A cselszövények keresztezése. A szándék ledérsége. A jellemek zordonsága. Az erkölcsök durvasága. Miben áll Wycherley, Congréve, Vanburgh és Farquhar tehetsége. Mily személyeket képesek szerkeszteni98
A természetes alakok. A férj. Sir John Brute. Sullen. Az atya. Sir Thumbelly. Az ifjú lány. Miss Hoyden. Az ifjú legény. Humphry. A természet felfogása e színház szerint103
A mesterkélt alakok. A nagyvilági hölgyek. Miss Prue. Lady Wishfort. Lady Pliant. Mrs. Millamant. A világfiak. Mirabell. A társadalom felfogása e színház szerint. Miért nem hozott létre maradandó műveket e műveltség és ez irodalom. Mennyiben ellenkeznek az angol jellemmel. Az izlés és az erkölcsök átalakulása.110
A vígjáték további fejlődése. Sherdan. Élete. Tehetsége. A rágalom iskolája. Hogyan fajul és enyészik el a vígjáték. A színház hanyatlásának okai Európában és Angliában131
Dryden
Dryden föllépése. A költői korszak vége. Az irodalmi hanyatlások és újjászületések okai.150
Családja, nevelése, tanulmányai, olvasmányai, szokásai, helyzete, jelleme, közönsége, barátságai, viszálkodásai. Életének és tehetségének megegyezése152
A színházak megnyitása és átalakulása. Az új közönség és az új izlés. Dryden drámai elmélete. Hogyan itéli meg a régi angol színházat. Hogyan itéli meg az új franczia színházat. Tyrannic Love, The Indian Emperor, Aurengzebe, Almanzor155
Drámáinak stxlje. A rímes vers. A virágos nyelv. A pedantizmus. A klasszikus styl és a romantikus események összhangzatlansága. Hogyan veszi elő és rontja meg Dryden Shakespeare és Milton alkotásait. Miért nem sikerült e drámairodalom172
E drámairodalom érdemei. Antonius és Don Sebastian alakjai. Otway. Élete. Művei181
Dryden mint író. Szellemének faja, terjedelme, határai. Ügyetlensége a hizelgésben és trágárságban. Nehézkessége az értekezésben és fejtegetésben. Jellemének ereje és tisztessége202
Hogyan foglalkozik az irodalom Angliában politikával és vallással. Dryden politikai költeményei: Absalon and Achitophel, The Medal. Vallásos költeményei: Religio Laici, The Hind and the Panther. E költemények maró keserűsége. Mac Flecnoe212
Az irás-művészet föllépése. A művészi és a klasszikus kor szellemi alakjának különbsége. Dryden eljárása. Az emelkedett és szónoki nyelvezet.221
Az általános eszmék hiánya e korszakban és e szellemben. Dryden fordításai, átdolgozásai, utánzásai, elbeszélései és levelei. Hibái. Érdemei.224
Dryden végnapjai. Nyomorúsága s szegénysége. Mennyiben maradt munkája tökéletlen. Halála234
A forradalom
A tizennyolcadik század erkölcsi forradalma, a politikai forradalom kiséretében238
A nép durvasága. A pálinka. A zendülések. A nagy urak romlottsága. A politikai erkölcsök. Árulások Vilmos és Anna alatt. Megvesztegethetőség Walpole és Bute alatt. A magánélet. Az élvhajhászok. Az istentagadók. Lord Casterfield levelei. Finomsága és erkölcstana. Gay Beggar's Operája. Előkelősége és szatirája238
A polgárosultság elvei Francziaországban és Angliában. A társalgás Francziaországban. Hogyan végződik forradalomban? Az erkölcsi érzék Angliában. Hogyan végződik reformban.251
A vallás. A külső jelenségek. A mély érzés. Mily népszerű a vallás. Mily élő. Az ariánok. A methodisták.258
A szószék. Az egyházi szónoklat középszerűsége és hatásossága. Tilloston. Nehézkessége és alapossága. Barrow. Gazdasága és aprólékossága.
Az alkotmány. A jogérzet. Locke tanulmánya. Elfogadják az egyéni jog elméletét. Mint tartja ezt fenn a vérmérséklet, büszkeség és érdek. Az egyéni jog elméletének alkalmazása. Hogyan viszik át a gyakorlatba a választások, hírlapok, szószékek291
A szószék. Ez ékesszólás erélye és nyeresége. Lord Chatam. Junius. Fox. Sheridan. Pitt. Burke300
A század munkájának eredménye. Gazdasági és erkölcsi átalakulás. Reynold és Lely arczképének összehasonlítása. Ellenkező tanok és törekvések Francziaországban és Angliában. A forradalmárok és conservativek. Burke és az angol nép ítélete a franczia forradalomról.317
Addison
Addison és Swift századukban. Miben hasonlítanak és miben különböznek
Az ember. Nevelése és műveltsége. Latin versei. Franczia- és olaszországi utazása. Levele lord Halifaxhoz. Megjegyzései Olaszország felett. Párbeszéde az érmekről. Költeménye a blenheini csatáról. Szelídsége és jósága. Sikerei és szerencséje331
Komolysága és értelme. Alapos tanulmányai és éles megfigyelése. Emberismerete és gyakorlatiassága. Jellemének és viseletének nemessége. Emelkedett erkölcsisége és vallása. Hogyan járult hozzá élete és jelleme iratainak kellemes és hasznos voltához339
A moralista. Tanulmányai mind erkölcsösek. A durva, érzéki vagy világi élet ellen. Ez erkölcstan gyakorlati, de köznapi és összefüggéstelen. Hogyan támaszkodik az okoskodásra és számításra. Hogyan czélozza a megelégedést az életben s a boldogságot a túlvilágon. Vallási fogalmának speculatív szegénysége. Vallási fogalmának gyakorlati kitünősége.343
Az iró. Az erkölcs és előkelőség egyesítése. Mily styl felel meg a nagyvilági embereknek. E styl érdemei, hátrányai. Addison mint kritikus. Itélete az Elveszett Paradicsom felett. Művészetének és kritikájának megegyezése. A klasszikus kritika és művészet határai. Mi hiányzik Addison, az angol és moralista ékesszólásából357
A komoly tréfa. A humor. A komoly és termékeny képzelem. Sir Roger de Coverley. A vallásos és költői érzés. Mirza viziója370
Swift
Swift első fellépése. Jelleme. Büszkesége. Érzékenysége. Élete sir W. Templenél, lord Berkeley-nél. Politikai szereplése, befolyása, sikertelensége, magánélete, szerelmei, kétségbeesése és őrültsége391
Szelleme. Hatalma és határai. A prózai és pozitiv szellem. Hogyan áll a középhelyen a köznapiasság és lángész között. Miért romboló?404
A pamphletrió. Hogyan tér át ez időben az irodalom a politikára. A franczia és angol pártok különbsége. A franczia és angol pamphletek különbsége. Az irodalmi pamphlet föltételei. A hatásos pamphlet föltételei. E pamphletek részletesek és gyakorlatiak420
A költő. Prózai és realisztikus költészete. Versei saját haláláról. Mily túlságokra jut426
A Hordó meséje. Gulliver utazásai. Utolsó pamphletek. Jellemének és szellemének akarata442
Regényírók
Az angol regény jellemző vonásai. Miben különbözik a többiektől2
De Foe. Élete. Erélye, önfeláldozása, politikai szereplése. Szelleme. A régi és a mostani realisták különbsége. Művei. Eljárása. Czélja. Robinson Crusoe. Mennyiben angol e jellem? Benső heve. Megátalkodott akarata. Türelme a munkában. Módszeres józan esze. Vallási izgalmai. Végleges áhitatossága2
Mily körülmények között szülték a XVIII. század regényét? Mind e regények erkölcsi költemények és jellemtanulmányok. A regény és a tanulmány viszonya. Két főeszme az erkölcstanban. Miként hozzák létre a regények két osztályát14
Richardson. Állapota és jelleme. Éles látásának és erkölcsi szigorának összefüggése. Tehetsége, aprólékossága, következtetései. Pamela. Vérmérséklete. Elvei. Az angol hitves. Clarissa Harlowe. A Harlowe család. A zsarnoki és összeférhetetlen jellem Angliában. Lovelace. A büszke és harczias jellem Angliában. Clarissa. Erélye, hidegvére, logikája. Pedanteriája, aggályai. Sir Charles Grandisson mint prédikáló. Hosszadalmassága, szemérmessége, melegsége.17
Fielding. Vérmérséklete, jelleme, élete. Joseph Andrews. Fogalma a természetről. Tom Jones. A squire jelleme. Fielding hősei. Amelia. Felfogásának hézagai36
Smollett. Roderick Random. Peregine Pickle. Smollett és Lesage összehasonlítása. Fogalma az életről. Hőseinek durvasága. Festéseinek nyersesége. Kidomborodó jellemei. Humphrey Clinker.48
Sterne. Az emberi sajátosságok tulságos tanulmányozása. Sterne jelleme. Különczsége. Érzékisége. Trágárságai. Miért festi az emberi temészet betegségeit és elfajulásait?53
Goldsmith. A regény megtisztítása. A polgári élet, tisztességes boldogság és protestáns erény festése. A wakefieldi lelkész. Az angol pap57
Johnson Sámuel. Tekintélye. Személye. Modora. Élete. Tanai. Itélete Voltaire és Rousseau felett. Stylje. Művei. Hogarth. Erkölcsi és realisztikus festése. Az angol vérmérséklet és angol erkölcs ellentéte. Hogyan fegyelmezte az erkölcs a vérmérsékletet?62
A költők
A klasszikus szellem uralma és területe. Ismertető vonásai, művei, jelentősége és határai. Hogyan központosúl Popeban.76
Pope. Nevelése. Kora érettsége. Föllépése. A pásztori versek. Tanulmánya a bírálatról. Személye. Életmódja. Jelleme. Szenvedélyeinek és eszméinek szegénysége. Hiúságának és tehetségének nagysága. Független vagyoni helyzete és kitartó munkálkodása.78
Heloisa levele Abaelardhoz. Mivé lesznek a szenvedélyek a mesterkélt költészetben. Az orzott hajfürt. A nagyvilág és a nagyvilági nyelv Franczia- és Angolországban. Mennyiben kinos és visszataszító Pope enyelgése? The Dunciad. Trágárságok és léhaságok. Mennyiben összeférhetetlen az angol képzelem és a szaloni szellem?85
Leíró tehetsége. Szónoki tehetsége. Tankölteményei. Miért befejező művei e költemények a klasszikus szellemnek? Essay on Man. Deizmusa és optimizmusa. E fogalmak értéke. Mily összefüggésben állnak az uralkodó styllel? Hogyan idomtalanodnak el Pope kezei közt? Styljének eljárása és tökéletessége. Arczképeinek kitűnősége. Miért mesteriek? Az Ilias fordítása. Mennyiben változott az ízlés egy század óta?99
Az angol szellem és a klasszikus illendőség aránytalansága. Prior. Gay. Az antik pásztori vers lehetetlen az éjszaki éghajlat alatt. A falusi élet iránti érzék természetes Angliában. Thompson110
A szaloni élet hitelét veszíti. Feltűnik az érzelmes ember. Miért történik a természethez való visszatérés korábban Angliában, mint Francziaországban? Sterne. Richardson. Mackenise. Maepherson. Gray, Akenside, Beattie, Collins, Young, Shenstone. A klasszikus forma megmarad. A körmondat uralma. Johnson. A történeti iskola. Robertson, Gibbon, Hume. Tehetségek és határaik. Az újkor kezdete.118
Az új kor
Az eszmék és a művek
Változások a társadalomban. A demokratia föllépése. A franczia forradalom. A feltörekvés vágya. Változások az emberi szellemben. Új fogalom az okokról. A német bölcsészet. A túlvilág vágya.127
Burns Robert. Hazája. Családja. Ifjusága. Nyomora. Törekvései és erőlködései. Támadásai a társadalom és egyház ellen. The Jolly Beggars. Támadásai a hivatalos cant ellen. Fogalma a természetes életről. Fogalma az erkölcsi életről. Tehetsége. Közvetlensége. Stylje. Ujításai. Sikere. Szenvelgései. Mesterkélt levelei és akademikus versei. Hogyan élt, mint bérlő. Vámhivatalnoki állása. Életuntsága. Túlzásai. Halála134
A conservativek uralkodása Angolországban. A forradalom először csak stylben történik. Beteges gyöngédsége. Kétségbeesése. Őrültsége. Visszavonulása. The Task. A költészet modern fogalma159
A romantikus iskola. Követelései. Tapogatózásai. A modern irodalom két fogalma. A történelem behatol az irodalomba. Lamb, Coleridge, Southey, Moore. Ez iskola hiányai. Miért sikerül kevesbbé Angliában, mint másutt? Sir Walter Scott. Nevelése. Régészeti tanulmányai. Nemesi hajlamai. Élete. Költeményei. Regényei. Történeti utánzásainak elégtelensége. Nemzeti festéseinek kitűnősége. Családi képei. Kellemes gúnyja. Erkölcsi szándékai. Helye a modern polgárosultságban. A regény kifejlődése Angliában. Realizmus és tisztesség. Mennyiben polgári és angol e műfaj?170
A bölcsészet behatol az irodalomba. E műfaj hiányai. Wordsworth. Jelleme. Állapota. Élete. Az erkölcsi élet festése a köznapi életben. A komor styl és lélektani taglalások bevezetése. E műfaj hiányai. A sonnetek nemessége. The Excursion. E protestáns költészet zordon szépsége. Shelley. Oktalanságai. Elméletei. Képzelme. Pantheismusa. Eszményi személyei. Élő tájképei. Az új irodalom általános iránya. A szárazföldi eszmék fokozatos bevezetése.190
Lord Byron
Az ember. Családja. Szenvedélyes jelleme. Kora szerelmei. Kicsapongó élete. Harczias jelleme. Lázadása a közvélemény ellen. English Bards and Scottish Reviewers. Kihívó dacza és oktalanságai. Házassága. A közvélemény felzúdul ellene. Elutazása. Politikai élete Olaszországban. Búskomorsága és szenvedélyessége.212
A költő. Miért írt? Hogyan írt? Hogyan egyéni a költészete? Klasszikus ízlése. Mennyiben volt hasznára ez az ízlés? Childe Harold. A hős. A tájak. A styl.225
Apró költeményei. Szónoki modora. Melodrámai hatásai. A tájképek igazsága. Az érzések őszintesége. A szomorú és végleges megindúlások festése. A halál és kétségbeesés utolsó eszméje. Mazeppa, A chilloni fogoly, Corinth ostroma, A kozár, Lara. Felfogása hasonlít az Edda és Shakespeare felfogásához. A sötétség236
Manfred. Byron Manfredjének és Goethe Faustjának összehasonlítása. A legenda és az élet fogalma Goethenél. Eposának symbolikus és bölcsészeti jelleme. Mennyiben áll alatta Byron. Mennyiben áll fölötte Byron. A jellem és cselekvény fogalma Byronnál. Költeményének drámai jelleme. Az egyetemes és egyéni költő ellentéte.250
Botrány Angliában. Az erkölcsök kényszere és képmutatása. Hogyan és mily törvény szerint változnak az erkölcsi fogalmak. A déli élet és erkölcstan. Beppo. Don Juan. Byron tehetségének és styljének átalakúlása. A szépség és az érzéki boldogság festése. Haydée. Hogyan támadja meg a brit cant-ot. Hogyan támadja meg az emberi képmutatást. Az ember fogalma. A nő fogalma. Donna Julia. A hajótörés. Ismail elfogatása. Styljének természetessége és változatossága. Lendűletének túlsága és kifáradása. Színművei. Elutazása Görögországba és halála264
Byron helyzete korában. A század betegsége. A boldogság és élet különböző fogalmai. Az irodalom válasza. A tudományok válasza. Az ész jövendő egyensúlya. A természet modern fogalma284
A múlt és a jelen
A múlt. A szász betörés. Hogyan alapította meg a fajt s határozta meg a jellemet. A norman hódítás. Hogyan módosította a jellemet s alapította meg az alkotmányt. A renessaince. Hogyan nyilatkoztatta ki a nemzeti szellemet. A reformatio. Hogyan állapította meg az eszményi mintát. A restauratio. Hogyan hozta be a klasszikus műveltséget s térítette el a nemzeti szellemet. A forradalom. Hogyan fejlesztette ki a klasszikus műveltséget s állította helyre a nemzeti szellemet. Az újkor. Hogyan tágítják ki az európai eszmék a nemzeti formát289
A jelen. A megfigyelés és történetelm megegyezése. Az éghajlat. A talaj. A termékek. Az ember. A kereskedés. Az ipar. A földmívelés. A társadalom. A család. A művészetek. A bölcsészet. A vallás. Mily erők hozták létre a jelen polgárosultságot s készítik a jövendőt300
Dickens5
Thackeray61
Macaulay206
Carlyle224
Stuart Mill290
Tennyson367

Taine Hippolit Adolf

Taine Hippolit Adolf műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Taine Hippolit Adolf könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem