1.060.331
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az angol ajkú népek története
Budapest
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 956 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-07-7653-7 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Nem sokkal a második világháború előtt Winston Churchill dolgozni kezdett Az angol ajkú népek történeté-n. Amikor a konfliktus a németekkel kirobbant, mintegy félmillió szó volt már leírva. 1939. szeptember 3-án Churchill az admiralitás élére került, a kézirat pedig a "Függőben" megjelölésű kosárba. A háború befejeztével nekilátott, hogy megírja beszámolóját az 1939 és 1945 közti öt évről, s a jelen mű négy kötetéből az első csak 1956-ban látott napvilágot.A hatalmas munka fogadtatása kedvező volt. Alan Taylor, aki akkor az újkori történelem előadója volt Oxfordban, "az egyik legbölcsebb, legizgalmasabb műnek" nevezte, "amit valaha is írtak". Geoffrey Baraclough kijelentette, hogy "nagylélegzetű történetírás ez egy olyan korban, amikor a történészek inkább mikroszkópikus, mint teleszkópikus módszerekkel vizsgálódnak". És Michael Howard, aki akkor a Londoni Egyetem hadtörténet-professzora volt, ezt írta: "Ez a mű az egyszerű olvasók generációi számára az Anglia története lesz. És... Tovább
Fülszöveg
Nem sokkal a második világháború előtt Winston Churchill dolgozni kezdett Az angol ajkú népek történeté-n. Amikor a konfliktus a németekkel kirobbant, mintegy félmillió szó volt már leírva. 1939. szeptember 3-án Churchill az admiralitás élére került, a kézirat pedig a "Függőben" megjelölésű kosárba. A háború befejeztével nekilátott, hogy megírja beszámolóját az 1939 és 1945 közti öt évről, s a jelen mű négy kötetéből az első csak 1956-ban látott napvilágot.A hatalmas munka fogadtatása kedvező volt. Alan Taylor, aki akkor az újkori történelem előadója volt Oxfordban, "az egyik legbölcsebb, legizgalmasabb műnek" nevezte, "amit valaha is írtak". Geoffrey Baraclough kijelentette, hogy "nagylélegzetű történetírás ez egy olyan korban, amikor a történészek inkább mikroszkópikus, mint teleszkópikus módszerekkel vizsgálódnak". És Michael Howard, aki akkor a Londoni Egyetem hadtörténet-professzora volt, ezt írta: "Ez a mű az egyszerű olvasók generációi számára az Anglia története lesz. És talán az egyetlen Anglia-történet, amellyel szerte a világon milliók ismerkednek majd meg. Ezért az, hogy kiegyensúlyozott, pontos és megbízható, végtelenül fontos dolog; kétségkívül nem ez a legkisebb teljesítmény, amelyért a világ ennek a nagyszerű embernek hálával tartozik..."
Lehetséges, hogy J. H. plumb ítélte meg a legjobban a négy kötetet. "Ez a mű fent fog maradni; nemcsak azért, mert Sir Winston írta, hanem azért is, mert megvannak a saját erényei: elbeszélő ereje, találó ítéletei a háborút és a politikát, a katonákat és az államférfiakat és főleg azt illetően, miképp gondolkodtak az angolok birodalmuk fénykorában, és hogyan éreztek a múltjukkal kapcsolatban." Churchill természetesen szorosan kötődött a múlthoz. A tizenhetedik századtól kezdve mindig volt egy Churchill, aki gondoskodott valami "szenzációról", ahogy ma mondanánk. Felmenője és hőse, Marlborough ideje óta Churchill a brit történelmet kétségkívül a sajátjának tekintette.
Christopher Lee Vissza
Tartalom
| A szerkesztő megjegyzése | 5 |
| Britannia | 9 |
| Julius Caesar | |
| Cassivellanunus | |
| Claudisu parancsot ad Britannia meghódítására | |
| a Caractacus vezette ellenállás | |
| Boadicca bosszúja és Suetonius megtorló akciói | |
| a Mons Graupius-i csata | |
| London kiépítése | |
| a villarendszer | |
| hadrianus fala | |
| Az elveszett sziget | 29 |
| Piktek és skótok | |
| hadrianus falát áttörik | |
| a légiókat visszaívják, hogy Rómát védjék | |
| a római kori Britannia vége | |
| a pelagiánus eretnekség | |
| a nagy bevándorlás Germániából | |
| a szász invázió | |
| az Angolszász Krónika | |
| Hengist és Horsa | |
| Artúr király legendája | |
| Az Angolszász Anglia | 43 |
| A kereszténység elterjedése | |
| Szent Patrick, Szent Dávid, Szent Columba | |
| Róma a szigetre küldi Ágostont | |
| az egyház újraalapozása Canterburyben | |
| Ethelbert és Edwin | |
| Paulinus és York megtérése | |
| a britek és a szászok végső csatája | |
| Cadwallon és Pende pusztulása | |
| a whitbyi zsinat | |
| a Tiszteletreméltó Beda | |
| Offa, rex Anglorum | |
| A Vikingek | 58 |
| A vikingek | |
| Lindisfarne és Iona kifosztása | |
| Dublin megalapítása | |
| a népfelkelő hadsereg | |
| Ragnar Lodbrok | |
| Csontnélküli ivar | |
| a nottinghami szerződés | |
| Nagy Alfréd | 69 |
| Nagy Alfréd | |
| a dánok és a wessexi háborúk | |
| az ashdowni csata | |
| Ethelred | |
| a kelet-angliai viking települések | |
| a durhami székesegyház felépítése | |
| a Danegeld | |
| Alfréd rejzőködése | |
| az edingtoni csata | |
| Guthrum, a viking megkeresztelése | |
| Alfréd törvényei | |
| a merciaiak Nagyasszonya | |
| A szász alkony | 86 |
| Anglia első királya | |
| a brunanburh-i csata | |
| Edward király | |
| a modern angol intézmények kezdetei | |
| a "százak" kialakítása | |
| a grófsági bíróságok | |
| Szent Dunstan | |
| Tanácstalan Ethelred | |
| a Szent Brice-napi mészárlás | |
| Kanut | |
| Normandiai Emma | |
| Godwin | |
| Stigand érsek | |
| Hitvalló Edward | |
| A Normann invázió | 100 |
| Vilmos, a fattyú | |
| normann igények az angol trónra | |
| harold király | |
| Hardrada és Tostig szövetkezik Harold ellen | |
| a Stamford Bridge-i csata | |
| a normann invázió | |
| a hastingsi csata | |
| a hódítás megkezdődik | |
| Waltheof kivégzése | |
| Vilmos és fia megvív egymással | |
| Domesday, a nagy számbavétel | |
| a régi angol nemesség vége | |
| az új arisztokrácia | |
| Hódító Vilmos halála | |
| Növekedés zavarok közepette | 117 |
| Vörös Vilmos | |
| a bárók lázadása | |
| a királyt vadászat közben megölik az Új-erdőben | |
| I. Henrik | |
| a tinchebrai-i csata | |
| a Curia Regis | |
| a kicnstár felállítása | |
| Blois-i István | |
| maud császárné | |
| az Anjou-házasság | |
| I. Henrik halála | |
| Robert of Gloucester | |
| polgárháború | |
| a "zászlós csata" | |
| Plantagenet Henrik | |
| Aquitániai Eleonóra | |
| Plantagenet Henrik | 128 |
| II. Henrik | |
| királyi kormányzás | |
| esküdtbíróságok | |
| hadakozás az egyházzal | |
| a Clarendoni Konstitúciók | |
| Becket | |
| Írország lerohanása | |
| az angol pápa | |
| az egységes angol jog megalapozása | |
| királyi bíróságok | |
| Henrik fiai összeesküsznek apjuk ellen | |
| II. Henrik halála | |
| Oroszlánszívű Richárd | 144 |
| Oroszlánszívű Richárd | |
| William, az udvarnagy | |
| a keresztes hadjáratok | |
| Ciprus elfoglalása | |
| Szaladin | |
| Richárdért váltságdíjat követelnek | |
| a Blondel-legenda | |
| János herceg árulása | |
| Hubert Walter érsek | |
| a békebírák | |
| London első polgármestere | |
| az Oroszlánszívű halála | |
| A Magna Carta | 155 |
| János király | |
| Artúr herceg meggyilkolása | |
| Franciaország visszafoglalja Normandiát | |
| Aquitániai Eleonóra halála | |
| háború az egyházzal | |
| a pápai interdiktum | |
| a király kiközösítése | |
| a főurak lázadása | |
| a Magna Carta | |
| A parlamantek anyja | 167 |
| János király halála | |
| Henrik herceg III. Henrik lesz | |
| a francia trónörökös Angilába jön, hogy megszerezze a koronát | |
| William, az udvarnagy kormányozza az országot | |
| langton érsek az angol jogokért küzd | |
| Hubert de Burgh, az utolsó nagy főbíró | |
| a "lincolni sokadalom" | |
| a francia trónörökös elhagyja Angliát | |
| újra kiadják a Magna Cartát | |
| III. Henrik eléri nagykorúságát | |
| de Burgh bukása | |
| Peter des Roches, a cselszövő püspök | |
| a poitou-iak felemelkedése | |
| Robert Grosseteste szembefordul Rómával | |
| Simon de Montfort felemelkedése | |
| a bárók háborúi | |
| az Oxfori és a Westminsteri Rendelkezések | |
| a parlament megszületése | |
| a lewesi csata | |
| Edward herceget foglyul ejtik | |
| a király megadja magát Montfort-nak | |
| Llewellyn ap Gruffuddot elismerik Wales hercegének | |
| Edward megszökik | |
| Simon de Montfort elesik az eveshami csatában | |
| a Marlborough-i Törvény | |
| III. Henrik halála | |
| I. Edward király | 185 |
| I. Edward | |
| Robert Burnell | |
| a helyi közigazgatás reformja | |
| a Westminsteir, a Gloucesteri és a Winchesteri Törvény | |
| a földreform | |
| a zsidóüldözés | |
| az Államkincstár, a Kancellária, a Ruhatár és a Kis Pecsét | |
| a Readingi Tanács | |
| Háború Franciaországgal | |
| a bárók lázadása | |
| az első angol walesi herceg | |
| a Norvégiai Leány | |
| John Balliol, Skócia királya | |
| Berwick feldúlása | |
| William Wallace megveri a briteket Stirling Bridge-nél | |
| Wallace-t elfogják és kivégzik | |
| Bruce-t megkoronázzák Scone-ban | |
| I. Edward halála | |
| Bannockburn | 203 |
| Ii. Edward | |
| a Rendtartó Lordok | |
| Piers Gaveston, a király kegyence és a bárók ellensége | |
| Gaveston kivégzése | |
| háború Skóciával | |
| Bannockburn | |
| a parlament növekvő fontossága | |
| a bárók harca a korona ellen | |
| Thomas of Lancaster | |
| a royalista párt megjelenése | |
| a Despenserek | |
| Izabella királyné és Mortimer lázadást szít | |
| a király kivégzése Berkeley várában | |
| Skócia és Írország | 210 |
| Bruce és a northamptoni szerződés | |
| a megosztott Skócia | |
| a Stuart királyi ház kezdetei | |
| I. Jakab király váltságdíja | |
| a Douglasek | |
| a középkori Írország | |
| Tara legendája | |
| az O'Neillek | |
| "Erős Íj" | |
| a "Kerítésen" túl | |
| az angol-írek | |
| A hosszú íj | 220 |
| III. Edward | |
| Angliát Izabella és szeretője, Mortimer kormányozza | |
| Kent grófja kivégzése | |
| Henry of lancaster | |
| Mortimert eflakasztják II. Edward meggyilkolása miatt | |
| III. Edward az ifjabb Balliolt támogatja | |
| a Halidon Hill-i csata | |
| a hosszú íj ereje | |
| a Gócpont | |
| a százéves háború kezdete | |
| a sluysi csata | |
| Torunai | |
| a nromandiai partraszállás | |
| Franciaország megtámadása | |
| a crécyi csata | |
| a Fekete Herceg érdemeket szerez | |
| Társadalmi lázongás | 233 |
| A fekete halál | |
| a puskapor feltűnése és az íjász háttérbe szorulása | |
| Poitiers | |
| János francia király fogságba esik | |
| a térdszalagrend megalapítása | |
| a királyné a járvány áldozata lesz | |
| a petíciók növekvő hatalma | |
| a harmadik rend képviseletének kifejlődése | |
| a Ház első "Speaker"-e | |
| Wyclif és John of Gaunt szövetsége | |
| Wyclif Bibliája | |
| a Fekete Herceg, majd a magára maradt III. Edward halála | |
| II. Richárd tízéves korában király lesz | |
| megműveletlen földek a járvány után | |
| a Munkások Törvénye | |
| a parasztlázadás | |
| Wat Tyler | |
| a lollardok | |
| Robert de Vere | |
| Bolingbroke legyőzi Vere-t Radcot Bridge-nél | |
| a Nottinghami Nyilatkozat | |
| a Könyörtelen Parlament | |
| John of Gaunt halála | |
| a király megadja magát Bolingbroke-nak Flint várában | |
| II. Richárd meghal Pontefract várában | |
| Henry Bolingbroke és V. Henrik | 258 |
| IV. Henrik | |
| a parlament megszilárdítja pénzügyi hatalmát | |
| a De heretico comburendo közzététele | |
| elevenen elégetnek eretnekeket | |
| Owen Glendower | |
| Henrik megöli Hotspurt a shrewsburyi csatában | |
| a Percy-lázadás | |
| Scrope yorki érseket lefejezik | |
| IV. Henrik meghal a Westminster-apátságban | |
| V. Henrik | |
| Henrik elfoglalja Harfleurt | |
| az agincourt-i ütközet | |
| a troyes-i szerződés | |
| Henrik feleségül veszi Valois Katalint | |
| V. Henrik harmincöt éves korában vérhasban meghal | |
| VI. Henrik és a rózsák háborúja | 272 |
| VI. Henrik | |
| Jeanne d'Arc | |
| francia diadalok | |
| Eton és a cambridge-i King's College megalapítása | |
| Henrik feleségül veszi Anjou Margitot | |
| Gloucester megbuktatása és halála | |
| a maine-i titok | |
| Jack Cade | |
| a Paston-levelek | |
| a rózsák háborújának kezdete | |
| a Shrewsburyi Nyilatkozat | |
| a király megháborodása | |
| megszületik Edward walesi herceg | |
| Henrik felépülése | |
| a wakefieldi csata | |
| a yorki herceg megölése | |
| a halott nemesek fiai bosszút szomjaznak | |
| a Mortimer's Cross-i csata | |
| Towton | |
| a yorki herceget IV. Edward néven királlyá koronázzák | |
| fegyverszünet Skóciával | |
| Henriket a Towebe zárják | |
| Harlech osstrom | |
| IV. Edward | 300 |
| IV. Edward | |
| a neville család kormányozza Angliát | |
| a király feleségül veszi Elizabeth Woodwille-t | |
| ellentetése szándékok Franciaországgal | |
| a király összeütközésbe kerül a Neville-ekkel | |
| az északi lázadás | |
| az edgcotti mészárlás | |
| IV. Edwardot fogva tartják Middlehamben | |
| VI. Henrik még mindig a Tower rabja | |
| nemesek lefejezik a királyné apját | |
| IV. Edwardot szabadon bocsátják | |
| lancastriánusok kivégzése | |
| Warwickot és Clarence-t árulással vádolják | |
| Warwick és Anjou Margit Edward uralmának megdöntését tervezi | |
| a barneti csata | |
| a tewkesburyi csata | |
| a walesi herceg halála | |
| Richard of Gloucester parancsot ad VI. Henrik meggyilkolására | |
| IV. Edward és XI. Lajos aláírja a picquignyi szerződést | |
| Clarence halála | |
| III. Richárd | 316 |
| A tizenkét éves Edward V. Edward néven apja örökébe lép | |
| Richard, Gloucester hercege hatalmába keríti a gyermek királyt és a Towerbe zárja | |
| a lefejezések sora Lord hastingsszel kezdődik | |
| Richardot, York hercegét a Towerbe viszik királyi bátyjához | |
| a Shaw-féle prédikáció | |
| Richard of Gloucester III. Richárd néven trónra lép | |
| a Towerben raboskodó hercegek halála | |
| összeesküvés szövődik, középpontjában Buckinghammel | |
| a wales herceg halála | |
| Henry, Richmond grófja partra száll a Milford-öbölben | |
| a Bosworth Field-i csata | |
| III. Richárd halála | |
| a rózsák háborújának vége | |
| A kerek világ | 333 |
| Megkezdődik a XVI. század | |
| a reneszánsz | |
| Erasmus | |
| a könyvnyomtatás | |
| Luther | |
| Kálvin | |
| a reformáció | |
| a felfedezők: Diaz, da Gama, Kolumbusz, Cabot | |
| az Újvilág | |
| VII. Henrik és a Tudorok | |
| Észak és Dél | |
| Simnel és Warbeck, a két trónkövetelő | |
| ír vetélytársak | |
| Poynings Törvénye | |
| Kildare uralma | |
| királyi házasság Skóciával | |
| a Királyi Tanács | |
| VII. Henrik halála | |
| VIII. henrik király | 346 |
| VIII. Henrik | |
| "A hit védelmezője" | |
| a Habsburgok | |
| Artúr herceg halála | |
| Henrik feleségül veszi Aragóniai Katalint | |
| Wolsey felemelkedése | |
| háború Franciaországgal | |
| a sarkantyúk csatája | |
| Flodden Field | |
| béke Franciaországgal | |
| Anne Boleyn | |
| Wolsey nagyralátása | |
| munkában a Csillagkamara | |
| az önkormányzatok reformjai | |
| Henrik haditengerészete | |
| Wolsey diplomáciai szolgálatai | |
| az Aranyruhák mezeje | |
| Aragóniai Katalin félreállítása | |
| Wolsey bukása | |
| Cranmer felemelkedése | |
| Szakítás Rómával | 360 |
| A reformáció | |
| az egyházellenes hangulat | |
| a válás | |
| az annaták-törvényjavaslat | |
| Sir Thomas More lemond | |
| Henrik feleségül veszi Anne Boleynt | |
| Cranmer canterburyi érsek lesz | |
| megszületik a majdani I. Erzsébet | |
| Fisher és More kivégzése | |
| Katalin királyné meghal | |
| Anne Boleynt kivégzik | |
| Henrik feleségül veszi Jane Seymourt | |
| a kolostorok feloszlatása | |
| Thoms Cromwell | |
| Tyndale és Coverdale Bibliája | |
| a kegyelem zarándoklata | |
| Henrik feleségül veszi Cléves-iAnnát | |
| Cromwellt kivégzik | |
| Norfoltk és a reformáció elleni tiltakozás | |
| Henrik feleségül veszi Catherine Howardot | |
| Catherine viszonya Culpeperrel | |
| Catherine Howard kivégzése | |
| Henrik feleségül veszi Catherine Parrt | |
| háború Skóciában | |
| a Solway Moss-i csata | |
| Boulogne ostroma | |
| Ancrum Moor | |
| a franciák partra szállnak a Wight-szigeten | |
| VIII. Henrik halála | |
| A protestáns küzdelem | 380 |
| VI. Edward | |
| Cranmer és Edward Seymour vallási forradalma | |
| a Közös imakönyv | |
| a gyapjútermelés haszna és a földbekerítések | |
| Latimer prédikációja az ekéről | |
| felkelések nyugatoné s keleten | |
| Robert Ket felakasztása | |
| Dudley, Warwick grófja felemelkedése és a "londoni lordok" | |
| Somerset kivégzése | |
| Lady jane Grey | |
| VI. Edward halála | |
| Jae Greyt királynővé kiáltják ki | |
| Mary Tudor követeli trónját | |
| William Cecil felbukkanása | |
| újra bevezetik a római misét | |
| Mária eljegyzése a spanyol trónörökössel | |
| protestáns protestálás | |
| Sir Thomas Wyatt kivégzése | |
| Erzsébet hercegnőt Woodstockban tartják fogva | |
| protestáns mártírok | |
| Véres Mária halála | |
| Gloriana | 390 |
| I. Erzsébet | |
| Mária, a skótok királynője | |
| Matthew Parker, Robert Dudley és Nicholas Bacon | |
| a puritánok feltűnése | |
| John Knox | |
| a királyi házasság kérdése | |
| Mária feleségül megy Darnleyhoz | |
| Walsingham mint követ | |
| katolikus összeesküvés | |
| Mária, a skótok királynője fogságba kerül | |
| a pápa kiközösíti Erzsébetet | |
| a Szent Bertalan-éji mészárlás | |
| Máriát kivégzik Fotheringayben | |
| a spanyol kincsszállító hajók kifosztása | |
| háború Spanyolországgal | |
| Hawkins és Drake | |
| Cádiz | |
| az Armada | |
| a Kelet-indiai Társaság | |
| Raleigh és Essex | |
| Drake halála | |
| felkelés Írországban | |
| Hugh O'Neill | |
| Shakespeare | |
| Essex kivégzése | |
| Mountjoy leveri az ír lázadást | |
| a Tudorok vége | |
| Az egyesített koronák | 414 |
| Jakab király | |
| a felségjog | |
| a puritánok petíciója | |
| ha nincs püspök, király sincs | |
| a "lőporos összeesküvés" | |
| a Biblia jóváhagyott változata | |
| Coke főbíró | |
| szövetség Spanyolországgal | |
| Elizabeth hercegnő feleségül megy Frigyes választófejedelemhez | |
| Raleigh kivégzése | |
| George Villiers, Buckingham hercege | |
| I. Jakab halála | |
| a zarándok atyák és az Újvilág | |
| I. Károly és a személyi uralom | 433 |
| A puritán nemesség | |
| I. Károly feleségül veszi Henrietta Maria francia hercegnőt | |
| háború Spanyolországgal | |
| Richelieu bíboros | |
| a Jogok Petíciója | |
| Buckingham meggyilkolása | |
| az arminianizmus | |
| személyi uralom | |
| Wentworth | |
| vita a haditengerészetről | |
| John Hampden próbára teszi a király törvényét | |
| William Laud felemelkedése | |
| az imádságoskönyv, a skótok és a polgárháború okai | |
| harcban a püspökökkel | |
| Wentworth ír megoldása | |
| a berwicki megbékélés | |
| 1640 és a személyi uralom vége | |
| a Rövid Parlament | |
| Pym a parlamenti ellenzék élére áll | |
| a skótok behatolnak Newcastle-ba | |
| A parlament lázadása | 452 |
| A skótok pénzelése | |
| a Hosszú Parlament | |
| vádemelés Strafford és Laud ellen | |
| a gyökér és ág petíció | |
| Károly kénytelen aláírni a jogfosztási törvényt | |
| Straffordot kivégzik | |
| Károly kiegyezést keres a skótokkal | |
| vérengzés Írországban | |
| a Nagy Felirat | |
| Károly megpróbálja letartóztatni Pymet és támogatóit | |
| London fellázad a parlamenti kiváltságok királyi megsértése miatt | |
| Károly elhagyja Londont, és zászlót bont Nottinghamben | |
| az edgehilli csatával megkezdődik a polgárháború | |
| a királyné áttöri a Parlament blokádját | |
| a Marston Moor-i ütközet | |
| Cromwell átveszi a hadsereg vezetését | |
| Laudot kivégzik | |
| a nasebyi csata | |
| A bárd lesújt | 482 |
| I. Károly megadja magát a skótoknak | |
| a skótok kiszolgáltatják a királyt a Parlament megbízottjainak | |
| a hadsereg zsoldot és jogokat követel | |
| Károly Carisbrooke várába menekül | |
| a második polgárháború | |
| Pride tisztogatása | |
| I. Károlyt kivégzik | |
| a köztársaság | |
| az Államtanács | |
| támadás a levellerek ellen | |
| Gerard Winstanley és a diggerek | |
| Cromwell feldúlja Droghedát | |
| Montrose-t kivégzik | |
| II. Károly hűséget fogad | |
| a "megállapodók" | |
| háború Skóciával | |
| a Worcesteri csata | |
| a boscobeli tölgy | |
| II. Károly menekülése | |
| a Tengerészeti Törvény | |
| háború a hollandok ellen | |
| a Csonka Parlament | |
| háború Spanyolországgal | |
| a Barebone-parlament | |
| Cromwell, a Protector | |
| a katonai kormányzók | |
| Cromwell visszautasítja a koronát | |
| a Lord Protector halála | |
| A restauráció | 512 |
| Dőlj-fel Dick | |
| a protektorátus vége | |
| Charles Fleetwood és John Lambert | |
| a royalistákat megverik Winnington Bridge-nél | |
| a hadsereg átadja a hatalmat | |
| a bredai nyilatkozat | |
| a monarchia visszaállítása | |
| a hóhér elvégzi a leszámolás feladatát | |
| Cromwell holttestét kiszedik koporsójából | |
| a Gavallér Parlament | |
| A Clarendon-törvénykönyv | |
| királyi szeretők | |
| John Churchill felemelkedése | |
| háború a hollandokkal | |
| a lowestofti és a North Foreland-i csata | |
| a nagy pestis | |
| a londoni tűzvész | |
| Wren hozzálát a Szent Pál-székesegyház újjáépítéséhez | |
| Anglia megszerzi New Yorktot | |
| Clarendon bukása | |
| a CABAL | |
| Franciaország felemelkedése | |
| a spanyol örökösödés | |
| a Hármas Szövetség | |
| a doveri egyezség | |
| Orániai Vilmos felemelkedése | |
| A pápista összeesküvés | 534 |
| A Próbatétel Törvény | |
| a yorki herceg, a trónörökös megosztja a monarchia iránti lojalitást | |
| Lord Shaftesbury vezeti az ellenzéket | |
| Danby lesz a király főminisztere | |
| a yorki herceg protestáns lányának, Máriának a házassága Orániai Vilmossal | |
| a pápista összeesküvés | |
| Titus Oates | |
| A Gavallér Parlament vége | |
| Danby a Towerbe kerül | |
| a Kizárási Törvényjavaslat | |
| a király fattyú örököse | |
| a whigek és a toryk eredete | |
| George Savile, a Kiegyenlítő | |
| Shaftlesbury bukása | |
| a Rye House-összeesküvés | |
| Russelt és Sidneyt kivégzik | |
| II. Károly meghal | |
| A vértelen forradalom | 551 |
| A katolikus II. jakab | |
| Monmouth lázadása | |
| Jeffreys bíró | |
| a király elnapolja az ellenszegülő parlamentet | |
| katolikusok magas hivatalokat kapnak | |
| Orániai Vilmos a király ellenlábasait támogatja | |
| a klérus nem hajlandó kihírdetni Jakab megbocsátási nyilatkozatát | |
| a püspököket a Towerbe küldik | |
| felmentő ítélet a püspökök ügyében | |
| Shrewsbury és hívei Orániai Vilmosért küldenek | |
| Lilliburlero | |
| Jakab beleegyezik a katolikusokat pártoló törvények visszavonásában | |
| Orániai Vilmos partra száll | |
| Torbaynál | |
| Jakab külföldre menekülhet | |
| Orániai Vilmos | 567 |
| Vilmos és Mária | |
| Danby visszatérése | |
| az Egyezményes Parlament | |
| háború Franciaországgal | |
| Churchill Marlborough grófja lesz | |
| XIV. Lajos támogatja a száműzött II. Jakabot | |
| Jakab partra száll Írországban | |
| Londonderry ostroma | |
| a franciák legyőzik a holland és angol flottát a Beachy-foknál | |
| a boyne-i csata | |
| a királynő Sarah Churchill ellen fordul | |
| Marlborough-t elbocsátják | |
| a Cape La Hogue-i ütközet | |
| a franciák súlyos vereséget mérnek az angolokra | |
| Charles Montagu megalapítja a Bank of Englandet | |
| Mária királynő hímlőben meghal | |
| A ryswicki szerződés | |
| Robert harley felemelkedése | |
| a Rendezési Törvény | |
| a spanyol örökösödési háború | |
| Vilmos és Marlborough ismét együttműködik | |
| II. Jakab halála | |
| Lajos elismeri a trónkövetelőt | |
| a második Nagy Szövetség | |
| III. Vilmos halála | |
| A spanyol örökösödési háború | 588 |
| Anna királynő | |
| a Cockpit-kormány | |
| Defoe, Swift, Newton, Vanbrugh | |
| Marlborough herceg lesz | |
| a whigeket elűzik a hatalomból | |
| a Nagy Szövetség nadírja | |
| a blenheimi csata | |
| Anglia megszerzi Gibraltárt | |
| a ramillies-i csata | |
| Anglia és Skócia egyesítésének törvénye | |
| a királynő és Sarah Churchill kapcsolata megromlik | |
| kudarc Franciaországban | |
| az oudenarde-i csata | |
| az angolok elfoglalják Menorcát | |
| a whigek visszatérnek a hatalomba | |
| Tournai ostroma | |
| a malplaquet-i mészárlás | |
| Az utolsó Stuart | 612 |
| Godolphin menesztése | |
| Harley és St. John hatalomra kerül | |
| a Dél-tengeri Társaság megalapítása | |
| Marlborough-t pénzügyi visszaélésekkel vádolják | |
| az angol hadsereg visszavovnul Dunkerque-be | |
| az utrechti szerződés és a háborús szerzemények perpatvara | |
| Anna királynő halála | |
| A hannoveri ház | 622 |
| I. György | |
| a német "banda" az udvarnál | |
| jakobita felkelés Perthben | |
| a Csoportosulás Elleni Törvény | |
| a sheriffmuiri csata | |
| a dél-tengeri panama | |
| az első miniszterelnök | |
| Karolina hercegné oltalma | |
| a jövő emberei | |
| Walpole és newcastle | |
| Bolingbroke hatalomra tör | |
| I. György halála | |
| II. György fellépése Walpole ellen | |
| a Jenkins-füle-háború | |
| a "Rule Britannia" megjelenése | |
| Walpole lemond | |
| az osztrák örökösödési háború | |
| Pelham és Newcastle kormánya | |
| Carteret visszatérése | |
| William Pitt felemelkedése | |
| a dettingeni ütközet | |
| a '45-ös jakobita felkelés | |
| a cullodeni csata | |
| Flora macdonald | |
| Károly herceg elmenekül | |
| Pitt a kormány tagja lesz | |
| Pelham halála | |
| háború Franciaországgal | |
| Anglia elveszti menorcát | |
| Byng admirálist főbe lövik | |
| Az idősebb Pitt | 646 |
| Az amerikai gyarmatok eredete | |
| a Tengerészeti Törvények | |
| a kivándorlók | |
| nyomulás nyugat felé | |
| az első világháború | |
| Pitt és az Amerikák csatái | |
| Loudon és a William Henry-erődbeli mészárlás | |
| Amherst és Wolfe | |
| az Abraham-magaslatok | |
| Kanada elfoglalása | |
| a Nagy Közrendű elszigetelődése | |
| Bute grófjának felemelkedése | |
| II. György halála | |
| III. György törekvései | |
| Pitt lemondása | |
| háború Spanyolországgal | |
| a párizsi béke | |
| Viszály Amerikával | 660 |
| A "Király Barátai" | |
| Bute uralma | |
| a Junius-levelek | |
| a The North Briton | |
| Wilkest a Towerbe zárják | |
| a konfliktus Amerikával | |
| a Bélyegilletéki Törvény | |
| Rockingham és Burke | |
| a Liberty-ügy | |
| a jámbor Lord North | |
| a bostoni "mészárlás" | |
| az amerikai patrióták | |
| a bostoni "teadélután" | |
| az "erőszaktörvények" | |
| Nyilatkozat a jogokról | |
| Paul Revere vágtája | |
| Concord és Lexington | |
| Az indiai birodalom | 674 |
| Rockingham miniszterelnök lesz | |
| a kormány és a Kelet-indiai Társaság | |
| az angolok Indiában | |
| versengés a francia Compagnie des Indes-del | |
| Madarász megtámadása | |
| Robert Clive feltűnése | |
| a kalkuttai Fekete Lyuk | |
| a plasseyi csata | |
| híresztelések a korrupcióról | |
| Clive Bengália kormányzója lesz | |
| Clive kegyvesztettsége és öngyilkossága | |
| Warren Hastings | |
| az új arisztokrácia Indiában | |
| Az ifjabb Pitt | 686 |
| Shelburne, North, Fox, Pitt és a vereség utáni idők | |
| megegyezés Amerikával | |
| a parlamentáris reform felé | |
| Tom Paine és Az emberi jogok | |
| az ipari forradalmak | |
| az ifjabb Pitt | |
| Dundas és Wilberforce | |
| a szabad kereskedelem és Adam Smith | |
| a költségvetés | |
| Pitt törlesztési alapja | |
| a francia forradalom Franciaországban hadat üzen | |
| a nore-i és spitheadi zendülés | |
| a camperdowni csata | |
| a nílusi csata | |
| Napóleon Marengónál | |
| A napóleoni háborúk | 703 |
| Pitt újra hatalomra kerül | |
| Nelson visszatér a Földkozi-tengerre | |
| a trafalgari csata | |
| az austerlitzi csata | |
| Dundas vád alá helyezése | |
| az ifjabb Pitt halála | |
| "az összes tehetség kabinetje" | |
| Fox halála | |
| az őj emberek: Castlereagh, Perceval és Canning | |
| Napóleon Európa ura | |
| a félszigeti háború | |
| a Cintriai Megállapodás | |
| Wellington átveszi a parancsnokságot | |
| a visszavonulás Moszkvából | |
| Napóleon Elbán | |
| Talelyrand és a francia monarchia restaurációja | |
| Napóleon visszatérése | |
| a waterlooi csata | |
| Napóleont száműzik Szent Ilona szigetére | |
| A győzelem békéje | 741 |
| Castlereagh és Wellington | |
| Oroszország, Ausztri és Poroszország Szent Szövetsége | |
| A pokrócosok menete | |
| a peterlooi mészárlás | |
| a Cato Street-i összeesküvés | |
| III. György tébolya | |
| a régensség | |
| maria Fitzherbert | |
| karolina királynét házasságtöréssel vádolják | |
| Robert Peel felemelkedése | |
| Castlereagh öngyilkossága | |
| a Monroe-elv | |
| a görög függetlenségi háború | |
| Canning miniszterelnök lesz | |
| Daniel O'Connell és a próbaválasztás | |
| a katolikusok emancipálását célzó törvényjavaslat | |
| IV. György Halála | |
| IV. Vilmos, a tengerély király | |
| Reform és szabad kereskedelem | 765 |
| Újabb forradalom Franciaországban | |
| Wellington kiesik a hatalomból | |
| Grey gróf a miniszterelnök | |
| deportálás Ausztráliába | |
| Bentham, Mill és Cobbett változásokért küzd | |
| a Reformtörvény-javaslat megbukik | |
| főrendek a nép ellen | |
| a királyt arra kérik, nevezzen ki új frendeket | |
| a Reformtörvény | |
| Melbourne és Russell vezeti a whigeket | |
| Palmerston felemelkedése | |
| a rabszolgaság megszüntetése | |
| a Szegényügyi Törvény reformja | |
| Az Ipartörvény | |
| a topuddle-i mártírok | |
| IV. Vilmos halála | |
| Viktória királynő lesz | |
| a chartizmus | |
| Disraeli felemelkedése | |
| Albert herceg feleségül veszi Viktóriát | |
| Peel miniszterelnök lesz | |
| Gladstone a kereskedelemügyi minisztérium élén | |
| a Gabonatörvény-ellenes Liga | |
| Cobden és Bright | |
| az írországi éhínség | |
| Disraeli súlyok vádakkal illeti Peelt | |
| Peel kormánya összeomlik | |
| A krími háború | 781 |
| Russell mint miniszterelnök | |
| forradalom egész Európában | |
| Metternich bukása | |
| a Nagy Kiállítás | |
| Dickens és Ruskin és a szociális reform | |
| a keleti kérdés | |
| a másik Canning | |
| a Krím | |
| a könnyűlovasság rohama | |
| Florence Nightingale | |
| az inkermani csata | |
| William Russel, az első haditudósító | |
| Palmerston mint miniszterelnök | |
| Szevasztopol eleste | |
| a párizsi béke | |
| az indiai zendülés | |
| a cawnpore-i mészárlás | |
| Lucknow Darwin megjelenteti A fajok eredeté-t | |
| Garibaldi és az itáliai egység | |
| Gladstone csatlakozik a whigekhez | |
| Disraeli mint miniszterelnök | |
| A kivándorlás kora | 806 |
| Az angol ajkú népek kivándorlása | |
| indítékok és módszerek | |
| éhínség | |
| arany | |
| Kanada | |
| Wakefield, Durham és az 1840-es törvény | |
| a Brit Észak-Amerika Törvény | |
| Dél-Afrika | |
| konfliktus a hollandokkal | |
| a "nagy vándorlás" | |
| a zulu birodalom | |
| Ausztrália | |
| a Botany-öböl | |
| a gyapjúkereskedelem eredete | |
| a Fekete-terelés tragédiája | |
| Új-Dél-Wales és származékai | |
| az ausztráliai aranyláz | |
| Új-Zéland | |
| marsden és a misszionáriusok | |
| az Új-Zéland Szövetség | |
| a waitangi szerződés | |
| a maori háborúk | |
| Németország felemelkedése | 830 |
| Bismarck | |
| Palmerstont visszafogják | |
| Viktória Poroszországot támogatja | |
| háború Európában | |
| Párizs ostroma | |
| Napóleon Britanniába benekül | |
| az európai nagyhatalmak közössége | |
| Gladstone és Disraeli a miniszterelnöki székben | |
| a "laissez-faire" politika | |
| Gladstone Írországban | |
| a Választásireform-törvény | |
| a Közoktatási Törvény | |
| az egyetemek és a közszolgálat megnyitása | |
| Cardwell megreformálja a hadsereget | |
| Az Alabama-vita | |
| a Szuezi-csatorna-részvények | |
| az új keleti kérdés | |
| ki uralja a Balkánt | |
| a berlini kongresszus | |
| a zulu háborúk | |
| a kabuli mészárlás | |
| Gladstone midlothiani kampánya | |
| Joseph Chamberlain és a helyhatósági szocializmus | |
| a Nemzeti Liberális Szövetség létrejötte | |
| Disraeli halála | |
| A "Fin de siécle" | 860 |
| A venezuelai vita | |
| a német tengeri terjeszkedés | |
| Amerika világhatalmi szerepének kezdete | |
| Gladstone második miniszterelnöksége | |
| a toryk "Negyedik Pártja" | |
| harc az ír önkormányzatért | |
| a búrok lázadása | |
| a pretoriai egyezmény | |
| Cecil rhodes | |
| Egyiptom és Szudán | |
| Gordont megölik | |
| Kartúmban | |
| a Reformtörvény-javaslat | |
| a polgárjogokat felfüggesztő törvények Írországban | |
| Gladstone ír keresztes hadjárata | |
| Charles Stewart Parnell | |
| a Phoenix Park-gyilkosság | |
| Lord Salisbury miniszterelnök lesz | |
| az 1886-os Helyi Önkormányzati Törvényjavaslat bukása | |
| a grófsági tanácsok megalakítása | |
| Salisbury Afrika-politikája | |
| Rosebery, Campbell-Bannerman és Asquith felemelkedése | |
| a Fabiánus Társaság, a Webbek és George Bernard Shaw | |
| Keir Hardie-t beválasztják a Parlamentbe | |
| az ashanti háború | |
| Gladstone halála | |
| az omdurmani csata | |
| A dél-afrikai háború | 896 |
| Beköszönt a XX. század | |
| a második búr háború | |
| Lloyd George a színre lép | |
| Viktória királynő halála | |
| a koncentrációs tábor körüli botrány | |
| az afrikai háború vége | |
| Cecil Rhodes halála | |
| a Nagy Háborúhoz vezető út |
Winston S. Churchill
Winston S. Churchill műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Winston S. Churchill könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal