| A szerkesztő megjegyzése | 5 |
| Britannia | 9 |
| Julius Caesar | |
| Cassivellanunus | |
| Claudisu parancsot ad Britannia meghódítására | |
| a Caractacus vezette ellenállás | |
| Boadicca bosszúja és Suetonius megtorló akciói | |
| a Mons Graupius-i csata | |
| London kiépítése | |
| a villarendszer | |
| hadrianus fala | |
| Az elveszett sziget | 29 |
| Piktek és skótok | |
| hadrianus falát áttörik | |
| a légiókat visszaívják, hogy Rómát védjék | |
| a római kori Britannia vége | |
| a pelagiánus eretnekség | |
| a nagy bevándorlás Germániából | |
| a szász invázió | |
| az Angolszász Krónika | |
| Hengist és Horsa | |
| Artúr király legendája | |
| Az Angolszász Anglia | 43 |
| A kereszténység elterjedése | |
| Szent Patrick, Szent Dávid, Szent Columba | |
| Róma a szigetre küldi Ágostont | |
| az egyház újraalapozása Canterburyben | |
| Ethelbert és Edwin | |
| Paulinus és York megtérése | |
| a britek és a szászok végső csatája | |
| Cadwallon és Pende pusztulása | |
| a whitbyi zsinat | |
| a Tiszteletreméltó Beda | |
| Offa, rex Anglorum | |
| A Vikingek | 58 |
| A vikingek | |
| Lindisfarne és Iona kifosztása | |
| Dublin megalapítása | |
| a népfelkelő hadsereg | |
| Ragnar Lodbrok | |
| Csontnélküli ivar | |
| a nottinghami szerződés | |
| Nagy Alfréd | 69 |
| Nagy Alfréd | |
| a dánok és a wessexi háborúk | |
| az ashdowni csata | |
| Ethelred | |
| a kelet-angliai viking települések | |
| a durhami székesegyház felépítése | |
| a Danegeld | |
| Alfréd rejzőködése | |
| az edingtoni csata | |
| Guthrum, a viking megkeresztelése | |
| Alfréd törvényei | |
| a merciaiak Nagyasszonya | |
| A szász alkony | 86 |
| Anglia első királya | |
| a brunanburh-i csata | |
| Edward király | |
| a modern angol intézmények kezdetei | |
| a "százak" kialakítása | |
| a grófsági bíróságok | |
| Szent Dunstan | |
| Tanácstalan Ethelred | |
| a Szent Brice-napi mészárlás | |
| Kanut | |
| Normandiai Emma | |
| Godwin | |
| Stigand érsek | |
| Hitvalló Edward | |
| A Normann invázió | 100 |
| Vilmos, a fattyú | |
| normann igények az angol trónra | |
| harold király | |
| Hardrada és Tostig szövetkezik Harold ellen | |
| a Stamford Bridge-i csata | |
| a normann invázió | |
| a hastingsi csata | |
| a hódítás megkezdődik | |
| Waltheof kivégzése | |
| Vilmos és fia megvív egymással | |
| Domesday, a nagy számbavétel | |
| a régi angol nemesség vége | |
| az új arisztokrácia | |
| Hódító Vilmos halála | |
| Növekedés zavarok közepette | 117 |
| Vörös Vilmos | |
| a bárók lázadása | |
| a királyt vadászat közben megölik az Új-erdőben | |
| I. Henrik | |
| a tinchebrai-i csata | |
| a Curia Regis | |
| a kicnstár felállítása | |
| Blois-i István | |
| maud császárné | |
| az Anjou-házasság | |
| I. Henrik halála | |
| Robert of Gloucester | |
| polgárháború | |
| a "zászlós csata" | |
| Plantagenet Henrik | |
| Aquitániai Eleonóra | |
| Plantagenet Henrik | 128 |
| II. Henrik | |
| királyi kormányzás | |
| esküdtbíróságok | |
| hadakozás az egyházzal | |
| a Clarendoni Konstitúciók | |
| Becket | |
| Írország lerohanása | |
| az angol pápa | |
| az egységes angol jog megalapozása | |
| királyi bíróságok | |
| Henrik fiai összeesküsznek apjuk ellen | |
| II. Henrik halála | |
| Oroszlánszívű Richárd | 144 |
| Oroszlánszívű Richárd | |
| William, az udvarnagy | |
| a keresztes hadjáratok | |
| Ciprus elfoglalása | |
| Szaladin | |
| Richárdért váltságdíjat követelnek | |
| a Blondel-legenda | |
| János herceg árulása | |
| Hubert Walter érsek | |
| a békebírák | |
| London első polgármestere | |
| az Oroszlánszívű halála | |
| A Magna Carta | 155 |
| János király | |
| Artúr herceg meggyilkolása | |
| Franciaország visszafoglalja Normandiát | |
| Aquitániai Eleonóra halála | |
| háború az egyházzal | |
| a pápai interdiktum | |
| a király kiközösítése | |
| a főurak lázadása | |
| a Magna Carta | |
| A parlamantek anyja | 167 |
| János király halála | |
| Henrik herceg III. Henrik lesz | |
| a francia trónörökös Angilába jön, hogy megszerezze a koronát | |
| William, az udvarnagy kormányozza az országot | |
| langton érsek az angol jogokért küzd | |
| Hubert de Burgh, az utolsó nagy főbíró | |
| a "lincolni sokadalom" | |
| a francia trónörökös elhagyja Angliát | |
| újra kiadják a Magna Cartát | |
| III. Henrik eléri nagykorúságát | |
| de Burgh bukása | |
| Peter des Roches, a cselszövő püspök | |
| a poitou-iak felemelkedése | |
| Robert Grosseteste szembefordul Rómával | |
| Simon de Montfort felemelkedése | |
| a bárók háborúi | |
| az Oxfori és a Westminsteri Rendelkezések | |
| a parlament megszületése | |
| a lewesi csata | |
| Edward herceget foglyul ejtik | |
| a király megadja magát Montfort-nak | |
| Llewellyn ap Gruffuddot elismerik Wales hercegének | |
| Edward megszökik | |
| Simon de Montfort elesik az eveshami csatában | |
| a Marlborough-i Törvény | |
| III. Henrik halála | |
| I. Edward király | 185 |
| I. Edward | |
| Robert Burnell | |
| a helyi közigazgatás reformja | |
| a Westminsteir, a Gloucesteri és a Winchesteri Törvény | |
| a földreform | |
| a zsidóüldözés | |
| az Államkincstár, a Kancellária, a Ruhatár és a Kis Pecsét | |
| a Readingi Tanács | |
| Háború Franciaországgal | |
| a bárók lázadása | |
| az első angol walesi herceg | |
| a Norvégiai Leány | |
| John Balliol, Skócia királya | |
| Berwick feldúlása | |
| William Wallace megveri a briteket Stirling Bridge-nél | |
| Wallace-t elfogják és kivégzik | |
| Bruce-t megkoronázzák Scone-ban | |
| I. Edward halála | |
| Bannockburn | 203 |
| Ii. Edward | |
| a Rendtartó Lordok | |
| Piers Gaveston, a király kegyence és a bárók ellensége | |
| Gaveston kivégzése | |
| háború Skóciával | |
| Bannockburn | |
| a parlament növekvő fontossága | |
| a bárók harca a korona ellen | |
| Thomas of Lancaster | |
| a royalista párt megjelenése | |
| a Despenserek | |
| Izabella királyné és Mortimer lázadást szít | |
| a király kivégzése Berkeley várában | |
| Skócia és Írország | 210 |
| Bruce és a northamptoni szerződés | |
| a megosztott Skócia | |
| a Stuart királyi ház kezdetei | |
| I. Jakab király váltságdíja | |
| a Douglasek | |
| a középkori Írország | |
| Tara legendája | |
| az O'Neillek | |
| "Erős Íj" | |
| a "Kerítésen" túl | |
| az angol-írek | |
| A hosszú íj | 220 |
| III. Edward | |
| Angliát Izabella és szeretője, Mortimer kormányozza | |
| Kent grófja kivégzése | |
| Henry of lancaster | |
| Mortimert eflakasztják II. Edward meggyilkolása miatt | |
| III. Edward az ifjabb Balliolt támogatja | |
| a Halidon Hill-i csata | |
| a hosszú íj ereje | |
| a Gócpont | |
| a százéves háború kezdete | |
| a sluysi csata | |
| Torunai | |
| a nromandiai partraszállás | |
| Franciaország megtámadása | |
| a crécyi csata | |
| a Fekete Herceg érdemeket szerez | |
| Társadalmi lázongás | 233 |
| A fekete halál | |
| a puskapor feltűnése és az íjász háttérbe szorulása | |
| Poitiers | |
| János francia király fogságba esik | |
| a térdszalagrend megalapítása | |
| a királyné a járvány áldozata lesz | |
| a petíciók növekvő hatalma | |
| a harmadik rend képviseletének kifejlődése | |
| a Ház első "Speaker"-e | |
| Wyclif és John of Gaunt szövetsége | |
| Wyclif Bibliája | |
| a Fekete Herceg, majd a magára maradt III. Edward halála | |
| II. Richárd tízéves korában király lesz | |
| megműveletlen földek a járvány után | |
| a Munkások Törvénye | |
| a parasztlázadás | |
| Wat Tyler | |
| a lollardok | |
| Robert de Vere | |
| Bolingbroke legyőzi Vere-t Radcot Bridge-nél | |
| a Nottinghami Nyilatkozat | |
| a Könyörtelen Parlament | |
| John of Gaunt halála | |
| a király megadja magát Bolingbroke-nak Flint várában | |
| II. Richárd meghal Pontefract várában | |
| Henry Bolingbroke és V. Henrik | 258 |
| IV. Henrik | |
| a parlament megszilárdítja pénzügyi hatalmát | |
| a De heretico comburendo közzététele | |
| elevenen elégetnek eretnekeket | |
| Owen Glendower | |
| Henrik megöli Hotspurt a shrewsburyi csatában | |
| a Percy-lázadás | |
| Scrope yorki érseket lefejezik | |
| IV. Henrik meghal a Westminster-apátságban | |
| V. Henrik | |
| Henrik elfoglalja Harfleurt | |
| az agincourt-i ütközet | |
| a troyes-i szerződés | |
| Henrik feleségül veszi Valois Katalint | |
| V. Henrik harmincöt éves korában vérhasban meghal | |
| VI. Henrik és a rózsák háborúja | 272 |
| VI. Henrik | |
| Jeanne d'Arc | |
| francia diadalok | |
| Eton és a cambridge-i King's College megalapítása | |
| Henrik feleségül veszi Anjou Margitot | |
| Gloucester megbuktatása és halála | |
| a maine-i titok | |
| Jack Cade | |
| a Paston-levelek | |
| a rózsák háborújának kezdete | |
| a Shrewsburyi Nyilatkozat | |
| a király megháborodása | |
| megszületik Edward walesi herceg | |
| Henrik felépülése | |
| a wakefieldi csata | |
| a yorki herceg megölése | |
| a halott nemesek fiai bosszút szomjaznak | |
| a Mortimer's Cross-i csata | |
| Towton | |
| a yorki herceget IV. Edward néven királlyá koronázzák | |
| fegyverszünet Skóciával | |
| Henriket a Towebe zárják | |
| Harlech osstrom | |
| IV. Edward | 300 |
| IV. Edward | |
| a neville család kormányozza Angliát | |
| a király feleségül veszi Elizabeth Woodwille-t | |
| ellentetése szándékok Franciaországgal | |
| a király összeütközésbe kerül a Neville-ekkel | |
| az északi lázadás | |
| az edgcotti mészárlás | |
| IV. Edwardot fogva tartják Middlehamben | |
| VI. Henrik még mindig a Tower rabja | |
| nemesek lefejezik a királyné apját | |
| IV. Edwardot szabadon bocsátják | |
| lancastriánusok kivégzése | |
| Warwickot és Clarence-t árulással vádolják | |
| Warwick és Anjou Margit Edward uralmának megdöntését tervezi | |
| a barneti csata | |
| a tewkesburyi csata | |
| a walesi herceg halála | |
| Richard of Gloucester parancsot ad VI. Henrik meggyilkolására | |
| IV. Edward és XI. Lajos aláírja a picquignyi szerződést | |
| Clarence halála | |
| III. Richárd | 316 |
| A tizenkét éves Edward V. Edward néven apja örökébe lép | |
| Richard, Gloucester hercege hatalmába keríti a gyermek királyt és a Towerbe zárja | |
| a lefejezések sora Lord hastingsszel kezdődik | |
| Richardot, York hercegét a Towerbe viszik királyi bátyjához | |
| a Shaw-féle prédikáció | |
| Richard of Gloucester III. Richárd néven trónra lép | |
| a Towerben raboskodó hercegek halála | |
| összeesküvés szövődik, középpontjában Buckinghammel | |
| a wales herceg halála | |
| Henry, Richmond grófja partra száll a Milford-öbölben | |
| a Bosworth Field-i csata | |
| III. Richárd halála | |
| a rózsák háborújának vége | |
| A kerek világ | 333 |
| Megkezdődik a XVI. század | |
| a reneszánsz | |
| Erasmus | |
| a könyvnyomtatás | |
| Luther | |
| Kálvin | |
| a reformáció | |
| a felfedezők: Diaz, da Gama, Kolumbusz, Cabot | |
| az Újvilág | |
| VII. Henrik és a Tudorok | |
| Észak és Dél | |
| Simnel és Warbeck, a két trónkövetelő | |
| ír vetélytársak | |
| Poynings Törvénye | |
| Kildare uralma | |
| királyi házasság Skóciával | |
| a Királyi Tanács | |
| VII. Henrik halála | |
| VIII. henrik király | 346 |
| VIII. Henrik | |
| "A hit védelmezője" | |
| a Habsburgok | |
| Artúr herceg halála | |
| Henrik feleségül veszi Aragóniai Katalint | |
| Wolsey felemelkedése | |
| háború Franciaországgal | |
| a sarkantyúk csatája | |
| Flodden Field | |
| béke Franciaországgal | |
| Anne Boleyn | |
| Wolsey nagyralátása | |
| munkában a Csillagkamara | |
| az önkormányzatok reformjai | |
| Henrik haditengerészete | |
| Wolsey diplomáciai szolgálatai | |
| az Aranyruhák mezeje | |
| Aragóniai Katalin félreállítása | |
| Wolsey bukása | |
| Cranmer felemelkedése | |
| Szakítás Rómával | 360 |
| A reformáció | |
| az egyházellenes hangulat | |
| a válás | |
| az annaták-törvényjavaslat | |
| Sir Thomas More lemond | |
| Henrik feleségül veszi Anne Boleynt | |
| Cranmer canterburyi érsek lesz | |
| megszületik a majdani I. Erzsébet | |
| Fisher és More kivégzése | |
| Katalin királyné meghal | |
| Anne Boleynt kivégzik | |
| Henrik feleségül veszi Jane Seymourt | |
| a kolostorok feloszlatása | |
| Thoms Cromwell | |
| Tyndale és Coverdale Bibliája | |
| a kegyelem zarándoklata | |
| Henrik feleségül veszi Cléves-iAnnát | |
| Cromwellt kivégzik | |
| Norfoltk és a reformáció elleni tiltakozás | |
| Henrik feleségül veszi Catherine Howardot | |
| Catherine viszonya Culpeperrel | |
| Catherine Howard kivégzése | |
| Henrik feleségül veszi Catherine Parrt | |
| háború Skóciában | |
| a Solway Moss-i csata | |
| Boulogne ostroma | |
| Ancrum Moor | |
| a franciák partra szállnak a Wight-szigeten | |
| VIII. Henrik halála | |
| A protestáns küzdelem | 380 |
| VI. Edward | |
| Cranmer és Edward Seymour vallási forradalma | |
| a Közös imakönyv | |
| a gyapjútermelés haszna és a földbekerítések | |
| Latimer prédikációja az ekéről | |
| felkelések nyugatoné s keleten | |
| Robert Ket felakasztása | |
| Dudley, Warwick grófja felemelkedése és a "londoni lordok" | |
| Somerset kivégzése | |
| Lady jane Grey | |
| VI. Edward halála | |
| Jae Greyt királynővé kiáltják ki | |
| Mary Tudor követeli trónját | |
| William Cecil felbukkanása | |
| újra bevezetik a római misét | |
| Mária eljegyzése a spanyol trónörökössel | |
| protestáns protestálás | |
| Sir Thomas Wyatt kivégzése | |
| Erzsébet hercegnőt Woodstockban tartják fogva | |
| protestáns mártírok | |
| Véres Mária halála | |
| Gloriana | 390 |
| I. Erzsébet | |
| Mária, a skótok királynője | |
| Matthew Parker, Robert Dudley és Nicholas Bacon | |
| a puritánok feltűnése | |
| John Knox | |
| a királyi házasság kérdése | |
| Mária feleségül megy Darnleyhoz | |
| Walsingham mint követ | |
| katolikus összeesküvés | |
| Mária, a skótok királynője fogságba kerül | |
| a pápa kiközösíti Erzsébetet | |
| a Szent Bertalan-éji mészárlás | |
| Máriát kivégzik Fotheringayben | |
| a spanyol kincsszállító hajók kifosztása | |
| háború Spanyolországgal | |
| Hawkins és Drake | |
| Cádiz | |
| az Armada | |
| a Kelet-indiai Társaság | |
| Raleigh és Essex | |
| Drake halála | |
| felkelés Írországban | |
| Hugh O'Neill | |
| Shakespeare | |
| Essex kivégzése | |
| Mountjoy leveri az ír lázadást | |
| a Tudorok vége | |
| Az egyesített koronák | 414 |
| Jakab király | |
| a felségjog | |
| a puritánok petíciója | |
| ha nincs püspök, király sincs | |
| a "lőporos összeesküvés" | |
| a Biblia jóváhagyott változata | |
| Coke főbíró | |
| szövetség Spanyolországgal | |
| Elizabeth hercegnő feleségül megy Frigyes választófejedelemhez | |
| Raleigh kivégzése | |
| George Villiers, Buckingham hercege | |
| I. Jakab halála | |
| a zarándok atyák és az Újvilág | |
| I. Károly és a személyi uralom | 433 |
| A puritán nemesség | |
| I. Károly feleségül veszi Henrietta Maria francia hercegnőt | |
| háború Spanyolországgal | |
| Richelieu bíboros | |
| a Jogok Petíciója | |
| Buckingham meggyilkolása | |
| az arminianizmus | |
| személyi uralom | |
| Wentworth | |
| vita a haditengerészetről | |
| John Hampden próbára teszi a király törvényét | |
| William Laud felemelkedése | |
| az imádságoskönyv, a skótok és a polgárháború okai | |
| harcban a püspökökkel | |
| Wentworth ír megoldása | |
| a berwicki megbékélés | |
| 1640 és a személyi uralom vége | |
| a Rövid Parlament | |
| Pym a parlamenti ellenzék élére áll | |
| a skótok behatolnak Newcastle-ba | |
| A parlament lázadása | 452 |
| A skótok pénzelése | |
| a Hosszú Parlament | |
| vádemelés Strafford és Laud ellen | |
| a gyökér és ág petíció | |
| Károly kénytelen aláírni a jogfosztási törvényt | |
| Straffordot kivégzik | |
| Károly kiegyezést keres a skótokkal | |
| vérengzés Írországban | |
| a Nagy Felirat | |
| Károly megpróbálja letartóztatni Pymet és támogatóit | |
| London fellázad a parlamenti kiváltságok királyi megsértése miatt | |
| Károly elhagyja Londont, és zászlót bont Nottinghamben | |
| az edgehilli csatával megkezdődik a polgárháború | |
| a királyné áttöri a Parlament blokádját | |
| a Marston Moor-i ütközet | |
| Cromwell átveszi a hadsereg vezetését | |
| Laudot kivégzik | |
| a nasebyi csata | |
| A bárd lesújt | 482 |
| I. Károly megadja magát a skótoknak | |
| a skótok kiszolgáltatják a királyt a Parlament megbízottjainak | |
| a hadsereg zsoldot és jogokat követel | |
| Károly Carisbrooke várába menekül | |
| a második polgárháború | |
| Pride tisztogatása | |
| I. Károlyt kivégzik | |
| a köztársaság | |
| az Államtanács | |
| támadás a levellerek ellen | |
| Gerard Winstanley és a diggerek | |
| Cromwell feldúlja Droghedát | |
| Montrose-t kivégzik | |
| II. Károly hűséget fogad | |
| a "megállapodók" | |
| háború Skóciával | |
| a Worcesteri csata | |
| a boscobeli tölgy | |
| II. Károly menekülése | |
| a Tengerészeti Törvény | |
| háború a hollandok ellen | |
| a Csonka Parlament | |
| háború Spanyolországgal | |
| a Barebone-parlament | |
| Cromwell, a Protector | |
| a katonai kormányzók | |
| Cromwell visszautasítja a koronát | |
| a Lord Protector halála | |
| A restauráció | 512 |
| Dőlj-fel Dick | |
| a protektorátus vége | |
| Charles Fleetwood és John Lambert | |
| a royalistákat megverik Winnington Bridge-nél | |
| a hadsereg átadja a hatalmat | |
| a bredai nyilatkozat | |
| a monarchia visszaállítása | |
| a hóhér elvégzi a leszámolás feladatát | |
| Cromwell holttestét kiszedik koporsójából | |
| a Gavallér Parlament | |
| A Clarendon-törvénykönyv | |
| királyi szeretők | |
| John Churchill felemelkedése | |
| háború a hollandokkal | |
| a lowestofti és a North Foreland-i csata | |
| a nagy pestis | |
| a londoni tűzvész | |
| Wren hozzálát a Szent Pál-székesegyház újjáépítéséhez | |
| Anglia megszerzi New Yorktot | |
| Clarendon bukása | |
| a CABAL | |
| Franciaország felemelkedése | |
| a spanyol örökösödés | |
| a Hármas Szövetség | |
| a doveri egyezség | |
| Orániai Vilmos felemelkedése | |
| A pápista összeesküvés | 534 |
| A Próbatétel Törvény | |
| a yorki herceg, a trónörökös megosztja a monarchia iránti lojalitást | |
| Lord Shaftesbury vezeti az ellenzéket | |
| Danby lesz a király főminisztere | |
| a yorki herceg protestáns lányának, Máriának a házassága Orániai Vilmossal | |
| a pápista összeesküvés | |
| Titus Oates | |
| A Gavallér Parlament vége | |
| Danby a Towerbe kerül | |
| a Kizárási Törvényjavaslat | |
| a király fattyú örököse | |
| a whigek és a toryk eredete | |
| George Savile, a Kiegyenlítő | |
| Shaftlesbury bukása | |
| a Rye House-összeesküvés | |
| Russelt és Sidneyt kivégzik | |
| II. Károly meghal | |
| A vértelen forradalom | 551 |
| A katolikus II. jakab | |
| Monmouth lázadása | |
| Jeffreys bíró | |
| a király elnapolja az ellenszegülő parlamentet | |
| katolikusok magas hivatalokat kapnak | |
| Orániai Vilmos a király ellenlábasait támogatja | |
| a klérus nem hajlandó kihírdetni Jakab megbocsátási nyilatkozatát | |
| a püspököket a Towerbe küldik | |
| felmentő ítélet a püspökök ügyében | |
| Shrewsbury és hívei Orániai Vilmosért küldenek | |
| Lilliburlero | |
| Jakab beleegyezik a katolikusokat pártoló törvények visszavonásában | |
| Orániai Vilmos partra száll | |
| Torbaynál | |
| Jakab külföldre menekülhet | |
| Orániai Vilmos | 567 |
| Vilmos és Mária | |
| Danby visszatérése | |
| az Egyezményes Parlament | |
| háború Franciaországgal | |
| Churchill Marlborough grófja lesz | |
| XIV. Lajos támogatja a száműzött II. Jakabot | |
| Jakab partra száll Írországban | |
| Londonderry ostroma | |
| a franciák legyőzik a holland és angol flottát a Beachy-foknál | |
| a boyne-i csata | |
| a királynő Sarah Churchill ellen fordul | |
| Marlborough-t elbocsátják | |
| a Cape La Hogue-i ütközet | |
| a franciák súlyos vereséget mérnek az angolokra | |
| Charles Montagu megalapítja a Bank of Englandet | |
| Mária királynő hímlőben meghal | |
| A ryswicki szerződés | |
| Robert harley felemelkedése | |
| a Rendezési Törvény | |
| a spanyol örökösödési háború | |
| Vilmos és Marlborough ismét együttműködik | |
| II. Jakab halála | |
| Lajos elismeri a trónkövetelőt | |
| a második Nagy Szövetség | |
| III. Vilmos halála | |
| A spanyol örökösödési háború | 588 |
| Anna királynő | |
| a Cockpit-kormány | |
| Defoe, Swift, Newton, Vanbrugh | |
| Marlborough herceg lesz | |
| a whigeket elűzik a hatalomból | |
| a Nagy Szövetség nadírja | |
| a blenheimi csata | |
| Anglia megszerzi Gibraltárt | |
| a ramillies-i csata | |
| Anglia és Skócia egyesítésének törvénye | |
| a királynő és Sarah Churchill kapcsolata megromlik | |
| kudarc Franciaországban | |
| az oudenarde-i csata | |
| az angolok elfoglalják Menorcát | |
| a whigek visszatérnek a hatalomba | |
| Tournai ostroma | |
| a malplaquet-i mészárlás | |
| Az utolsó Stuart | 612 |
| Godolphin menesztése | |
| Harley és St. John hatalomra kerül | |
| a Dél-tengeri Társaság megalapítása | |
| Marlborough-t pénzügyi visszaélésekkel vádolják | |
| az angol hadsereg visszavovnul Dunkerque-be | |
| az utrechti szerződés és a háborús szerzemények perpatvara | |
| Anna királynő halála | |
| A hannoveri ház | 622 |
| I. György | |
| a német "banda" az udvarnál | |
| jakobita felkelés Perthben | |
| a Csoportosulás Elleni Törvény | |
| a sheriffmuiri csata | |
| a dél-tengeri panama | |
| az első miniszterelnök | |
| Karolina hercegné oltalma | |
| a jövő emberei | |
| Walpole és newcastle | |
| Bolingbroke hatalomra tör | |
| I. György halála | |
| II. György fellépése Walpole ellen | |
| a Jenkins-füle-háború | |
| a "Rule Britannia" megjelenése | |
| Walpole lemond | |
| az osztrák örökösödési háború | |
| Pelham és Newcastle kormánya | |
| Carteret visszatérése | |
| William Pitt felemelkedése | |
| a dettingeni ütközet | |
| a '45-ös jakobita felkelés | |
| a cullodeni csata | |
| Flora macdonald | |
| Károly herceg elmenekül | |
| Pitt a kormány tagja lesz | |
| Pelham halála | |
| háború Franciaországgal | |
| Anglia elveszti menorcát | |
| Byng admirálist főbe lövik | |
| Az idősebb Pitt | 646 |
| Az amerikai gyarmatok eredete | |
| a Tengerészeti Törvények | |
| a kivándorlók | |
| nyomulás nyugat felé | |
| az első világháború | |
| Pitt és az Amerikák csatái | |
| Loudon és a William Henry-erődbeli mészárlás | |
| Amherst és Wolfe | |
| az Abraham-magaslatok | |
| Kanada elfoglalása | |
| a Nagy Közrendű elszigetelődése | |
| Bute grófjának felemelkedése | |
| II. György halála | |
| III. György törekvései | |
| Pitt lemondása | |
| háború Spanyolországgal | |
| a párizsi béke | |
| Viszály Amerikával | 660 |
| A "Király Barátai" | |
| Bute uralma | |
| a Junius-levelek | |
| a The North Briton | |
| Wilkest a Towerbe zárják | |
| a konfliktus Amerikával | |
| a Bélyegilletéki Törvény | |
| Rockingham és Burke | |
| a Liberty-ügy | |
| a jámbor Lord North | |
| a bostoni "mészárlás" | |
| az amerikai patrióták | |
| a bostoni "teadélután" | |
| az "erőszaktörvények" | |
| Nyilatkozat a jogokról | |
| Paul Revere vágtája | |
| Concord és Lexington | |
| Az indiai birodalom | 674 |
| Rockingham miniszterelnök lesz | |
| a kormány és a Kelet-indiai Társaság | |
| az angolok Indiában | |
| versengés a francia Compagnie des Indes-del | |
| Madarász megtámadása | |
| Robert Clive feltűnése | |
| a kalkuttai Fekete Lyuk | |
| a plasseyi csata | |
| híresztelések a korrupcióról | |
| Clive Bengália kormányzója lesz | |
| Clive kegyvesztettsége és öngyilkossága | |
| Warren Hastings | |
| az új arisztokrácia Indiában | |
| Az ifjabb Pitt | 686 |
| Shelburne, North, Fox, Pitt és a vereség utáni idők | |
| megegyezés Amerikával | |
| a parlamentáris reform felé | |
| Tom Paine és Az emberi jogok | |
| az ipari forradalmak | |
| az ifjabb Pitt | |
| Dundas és Wilberforce | |
| a szabad kereskedelem és Adam Smith | |
| a költségvetés | |
| Pitt törlesztési alapja | |
| a francia forradalom Franciaországban hadat üzen | |
| a nore-i és spitheadi zendülés | |
| a camperdowni csata | |
| a nílusi csata | |
| Napóleon Marengónál | |
| A napóleoni háborúk | 703 |
| Pitt újra hatalomra kerül | |
| Nelson visszatér a Földkozi-tengerre | |
| a trafalgari csata | |
| az austerlitzi csata | |
| Dundas vád alá helyezése | |
| az ifjabb Pitt halála | |
| "az összes tehetség kabinetje" | |
| Fox halála | |
| az őj emberek: Castlereagh, Perceval és Canning | |
| Napóleon Európa ura | |
| a félszigeti háború | |
| a Cintriai Megállapodás | |
| Wellington átveszi a parancsnokságot | |
| a visszavonulás Moszkvából | |
| Napóleon Elbán | |
| Talelyrand és a francia monarchia restaurációja | |
| Napóleon visszatérése | |
| a waterlooi csata | |
| Napóleont száműzik Szent Ilona szigetére | |
| A győzelem békéje | 741 |
| Castlereagh és Wellington | |
| Oroszország, Ausztri és Poroszország Szent Szövetsége | |
| A pokrócosok menete | |
| a peterlooi mészárlás | |
| a Cato Street-i összeesküvés | |
| III. György tébolya | |
| a régensség | |
| maria Fitzherbert | |
| karolina királynét házasságtöréssel vádolják | |
| Robert Peel felemelkedése | |
| Castlereagh öngyilkossága | |
| a Monroe-elv | |
| a görög függetlenségi háború | |
| Canning miniszterelnök lesz | |
| Daniel O'Connell és a próbaválasztás | |
| a katolikusok emancipálását célzó törvényjavaslat | |
| IV. György Halála | |
| IV. Vilmos, a tengerély király | |
| Reform és szabad kereskedelem | 765 |
| Újabb forradalom Franciaországban | |
| Wellington kiesik a hatalomból | |
| Grey gróf a miniszterelnök | |
| deportálás Ausztráliába | |
| Bentham, Mill és Cobbett változásokért küzd | |
| a Reformtörvény-javaslat megbukik | |
| főrendek a nép ellen | |
| a királyt arra kérik, nevezzen ki új frendeket | |
| a Reformtörvény | |
| Melbourne és Russell vezeti a whigeket | |
| Palmerston felemelkedése | |
| a rabszolgaság megszüntetése | |
| a Szegényügyi Törvény reformja | |
| Az Ipartörvény | |
| a topuddle-i mártírok | |
| IV. Vilmos halála | |
| Viktória királynő lesz | |
| a chartizmus | |
| Disraeli felemelkedése | |
| Albert herceg feleségül veszi Viktóriát | |
| Peel miniszterelnök lesz | |
| Gladstone a kereskedelemügyi minisztérium élén | |
| a Gabonatörvény-ellenes Liga | |
| Cobden és Bright | |
| az írországi éhínség | |
| Disraeli súlyok vádakkal illeti Peelt | |
| Peel kormánya összeomlik | |
| A krími háború | 781 |
| Russell mint miniszterelnök | |
| forradalom egész Európában | |
| Metternich bukása | |
| a Nagy Kiállítás | |
| Dickens és Ruskin és a szociális reform | |
| a keleti kérdés | |
| a másik Canning | |
| a Krím | |
| a könnyűlovasság rohama | |
| Florence Nightingale | |
| az inkermani csata | |
| William Russel, az első haditudósító | |
| Palmerston mint miniszterelnök | |
| Szevasztopol eleste | |
| a párizsi béke | |
| az indiai zendülés | |
| a cawnpore-i mészárlás | |
| Lucknow Darwin megjelenteti A fajok eredeté-t | |
| Garibaldi és az itáliai egység | |
| Gladstone csatlakozik a whigekhez | |
| Disraeli mint miniszterelnök | |
| A kivándorlás kora | 806 |
| Az angol ajkú népek kivándorlása | |
| indítékok és módszerek | |
| éhínség | |
| arany | |
| Kanada | |
| Wakefield, Durham és az 1840-es törvény | |
| a Brit Észak-Amerika Törvény | |
| Dél-Afrika | |
| konfliktus a hollandokkal | |
| a "nagy vándorlás" | |
| a zulu birodalom | |
| Ausztrália | |
| a Botany-öböl | |
| a gyapjúkereskedelem eredete | |
| a Fekete-terelés tragédiája | |
| Új-Dél-Wales és származékai | |
| az ausztráliai aranyláz | |
| Új-Zéland | |
| marsden és a misszionáriusok | |
| az Új-Zéland Szövetség | |
| a waitangi szerződés | |
| a maori háborúk | |
| Németország felemelkedése | 830 |
| Bismarck | |
| Palmerstont visszafogják | |
| Viktória Poroszországot támogatja | |
| háború Európában | |
| Párizs ostroma | |
| Napóleon Britanniába benekül | |
| az európai nagyhatalmak közössége | |
| Gladstone és Disraeli a miniszterelnöki székben | |
| a "laissez-faire" politika | |
| Gladstone Írországban | |
| a Választásireform-törvény | |
| a Közoktatási Törvény | |
| az egyetemek és a közszolgálat megnyitása | |
| Cardwell megreformálja a hadsereget | |
| Az Alabama-vita | |
| a Szuezi-csatorna-részvények | |
| az új keleti kérdés | |
| ki uralja a Balkánt | |
| a berlini kongresszus | |
| a zulu háborúk | |
| a kabuli mészárlás | |
| Gladstone midlothiani kampánya | |
| Joseph Chamberlain és a helyhatósági szocializmus | |
| a Nemzeti Liberális Szövetség létrejötte | |
| Disraeli halála | |
| A "Fin de siécle" | 860 |
| A venezuelai vita | |
| a német tengeri terjeszkedés | |
| Amerika világhatalmi szerepének kezdete | |
| Gladstone második miniszterelnöksége | |
| a toryk "Negyedik Pártja" | |
| harc az ír önkormányzatért | |
| a búrok lázadása | |
| a pretoriai egyezmény | |
| Cecil rhodes | |
| Egyiptom és Szudán | |
| Gordont megölik | |
| Kartúmban | |
| a Reformtörvény-javaslat | |
| a polgárjogokat felfüggesztő törvények Írországban | |
| Gladstone ír keresztes hadjárata | |
| Charles Stewart Parnell | |
| a Phoenix Park-gyilkosság | |
| Lord Salisbury miniszterelnök lesz | |
| az 1886-os Helyi Önkormányzati Törvényjavaslat bukása | |
| a grófsági tanácsok megalakítása | |
| Salisbury Afrika-politikája | |
| Rosebery, Campbell-Bannerman és Asquith felemelkedése | |
| a Fabiánus Társaság, a Webbek és George Bernard Shaw | |
| Keir Hardie-t beválasztják a Parlamentbe | |
| az ashanti háború | |
| Gladstone halála | |
| az omdurmani csata | |
| A dél-afrikai háború | 896 |
| Beköszönt a XX. század | |
| a második búr háború | |
| Lloyd George a színre lép | |
| Viktória királynő halála | |
| a koncentrációs tábor körüli botrány | |
| az afrikai háború vége | |
| Cecil Rhodes halála | |
| a Nagy Háborúhoz vezető út | |
Folytatás Microsoft-tal