Az ÁMK története

Előszó

A cím utal rá: egy mű előtt (elején) néhány szót szólhatunk. Ma: felvezetés, régen: bevezetés, vagyis elmondani miről szól a mű, felkelteni az érdeklődést. Rendhagyóan mégis azzal kezdem, amivel az előszó nem szokott foglalkozni: én itt lehettem a 40 éves iskola születésénél. Most is látom az iskola helyén a kukoricaföldet, s látom épülni ezt a gyönyörű épületet, látom azt a biztató helyzetet, hogy a község területén 3 helyen, 7 épületben folyó oktatás előbbre lép, és megszűnik a váltott műszakos tanítás (délelőtt, délután). Látom magam előtt az építés vezetőjét, aki éjjel-nappal vigyázta és vezette az építést, gondosan ügyelve arra, hogy minden benne és a helyén legyen: Kovács Sándornak hívták. Az építés kitűnően sikerült, ami ebben az időben ritka. (A váltott műszakos tanítás mégsem oldódott meg, csak 1982-ben került közös udvarba a művelődés összes intézménye.) Az iskola épülete volt az első (1960.január 25.), majd a művelődési ház (1961.augusztus 20.), végül az óvoda (1963.augusztus 20.). Ezzel a tárgyi feltételek alapjai biztosítottak lettek a községben, a benne folyó munka az iskolahasználók (tanulók, szülők, nevelők) közös akaratából hol jól, hol kevésbé jól sikerült. Ennek a folyamatairól, ezek eredményeiről kíván ez a néhány oldal beszámolni. Elébünk tárja a nehézségeket, bajokat, de bemutatja a legszebb pillanatokat, a legeredményesebb perceket: tanulmányi téren, szorgalomban, sportban, zenében stb. Fontos: nem tudja ez a néhány oldal az intézmény teljes skáláját bemutatni, csak szemezget belőlük. Lehetetlen is volna, hiszen az intézményben sokszor 1 perc is produkálhat "nagy dolgokat." Hát a 40 év? Ami a mű keletkezésének értékét növeli, az egy 40 éves intézményben egyedüli lehet, hogy zömében azok a pedagógusok gyűjtötték össze az anyagot és rendezték ebbe a formába, akik általános iskolás korukban is idejártak. (Megjegyzés: az intézmény jelenlegi pedagógusainak 60%-a ebben az iskolában végzett. Ezen is el lehet gondolkozni!) Mindenkinek kívánom, hogy a mondatok között is tudjon olvasni. Ne azt keresse, ami nincs, hanem az osztálytársát, iskolatársát találja meg benne, így eljuthat önmagához, iskolájához, amelyik most 40 éves. Kívánom, hogy így legyen!

Horváth János nyugalmazott igazgató Vissza