1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az általános törvényességi felügyelet

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 231 oldal
Sorozatcím: Ügyészi Kiskönyvtár
Kötetszám: 7
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ügyészi általános törvényességi felügyelet — a legrövidebb múltra visszatekintő ügyészi funkció. Működésének megkezdése -1953 - óta eltelt viszonylag rövid idő alatt elért eredményei az állami... Tovább

Előszó

Az ügyészi általános törvényességi felügyelet — a legrövidebb múltra visszatekintő ügyészi funkció. Működésének megkezdése -1953 - óta eltelt viszonylag rövid idő alatt elért eredményei az állami és egyéb szervek előtt, de a tömegek előtt is ismertté tették, hogy az ügyészség ma már nem kizárólag vádhatóság, mely csak a bűnüldözéssel foglalkozik, hanem olyan szerv, mely általában és egyéb vonatkozásban is a szocialista törvényesség érvényesülése érdekében tevékenykedik.
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szervek és az állampolgárok jelentős részének tudomása van az általános ügyészi törvényességi felügyelet létezéséről, sőt többé-kevésbé kialakult elképzelései is vannak eme ügyészi funkció lényegéről. Másrészről azonban azt is megállapíthatjuk, hogy ezek az elképzelések sokszor tévesek. Anélkül, hogy azokra a nézeteikre és vitákra, melyek az általános felügyelet szükségessége vagy szükségtelensége körül kialakultak, már itt a bevezetőben kitérnénk, elsősorban arra mutatunk rá, hogy a funkció terjedelme, a hatásköre, továbbá az ügyészi intézkedések lényege és azok jogkövetkezményei tekintetében észlelhető igen nagyfokú tájékozatlanság. Különösen a dolgozók körében találkozunk gyakran azzal a tévhittel, hogy az ügyészség hatásköre „mindenre" kiterjed. Énre utalnak pl. az ügyészséghez intézett azok a kérelmeik, melyek lakás, állás, nyugdíj biztosítására, útlevél, iparengedély kiadására irányulnak, továbbá az olyan beadványok, melyek más szervek által hozott törvényszerű döntések „megsemmisítését", „hatálytalanítását" kívánják az ügyészségtől, vagy azt, hogy a szerveket ilyen, vagy olyan intézkedésre „utasítsa". Az általános felügyelet lényegéinek nem kellő ismeretére utalnak egyes szervák olyan irányú igényei is, hogy az általuk elkövetett törvénysértések vagy más hibák következményeit az ügyészség hárítsa el.
E téves nézetek kialakulásában kétségtelenül nagy szerepe volt annak, hogy sok jelentős elvi kérdés hosszú ideig vitatott volt, sőt egyesek ma sincsenek egyértelműen és megnyugtatóan tisztázva. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. RÉSZ
Alapfogalmak és általános szabályok
I. fejezet Az ügyészi törvényességi felügyelet 7
II. fejezet Az általános felügyelet fogalma 11
III. fejezet Az általános felügyelet jelentősége a fejlődés mai szakában 17
IV. fejezet Az általános felügyelet terjedelme 21
A) A szervi és személyi terjedelem 23
1. A terjedelem a szervek és a hivatalos személyek vonatkozásában 23
2. A terjedelem az állampolgárok vonatkozásában 24
B) A tárgyi terjedelem 27
1. Az általános felügyelet csak jogilag szabályozott területre terjed ki 27
2. Mit kell törvénysértésnek tekinteni? 28
3. A mérlegelési jogkörben hozott határozatokról 31
4. A joggal való visszaélés kérdése 33
5. A törvényességi és a szakkérdések viszonya 34
6. Mi tekintendő törvénynek az általános felügyelet körében? 37
V. fejezet Hatáskör és illetékesség 43
1. Hatáskör 43
2. Illetékesség 46
3. A hatásköri és illetékességi szabályokkal kapcsolatos megjegyzések 48
II. RÉSZ
Az általános felügyeleti ügyész jogai és kötelességei
I. fejezet Az ügyész kötelességei 52
1. A centrális alárendeltségből folyó kötelességek 52
2. Az intézkedési kötelesség 54
3. A panaszok megvizsgálásának kötelessége 55
4. A jelzési (szignalizációs) kötelesség 55
5. A kizárási ok bejelentésének kötelessége 56
II. fejezet Az ügyész jogai 58
A) Az ügyészi függetlenség 58
B) Az ügyész legfontosabb jogai 59
1. A szervek által kiadott rendelkezések megtekintésének a joga 60
2. Iratok stb. beszerzésének, felvilágosítások követelésének a joga 61
3. Vizsgálat kezdeményezésének a joga 61
4. Vizsgálat tartásának a joga 65
5. Részvételi jog különböző szervek ülésein 65
6. Elővezetés elrendelésének a joga 67
III. fejezet Az ügyész jogai a szervek kötelességeinek tükrében 70
Az elővezetés ügyészi jóváhagyása 70
2. Az ügyészi intézkedések elbírálásának kötelessége 73
3. Az ügyész által kezdeményezett eljárás megindításának és lefolytatásának kötelessége 73
4. A szervek kötelességei a «törvényességi felügyeletet ellátó ügyész támogatása terén 74
III. RÉSZ
Az általános felügyelet módszerei
I. fejezet A módszerről és az általános felügyeleti módszerről általában 76
II. fejezet A szervek által kiadott rendelkezések törvényességének rendszeres felügyelete 81
1. A minisztériumok és országok főhatóságok, a megyei és járási szintű tanácsok és végrehajtó bizottságok általános érvényű rendelkezéseinek törvényességi felügyelete 82
2. Az egyéb szervek általános érvényű rendelkezéseinek és az egyedi ügyekben hozott rendelkezések törvényességi felügyelete 84
3. A jogszabálytervezetek észrevételezése 86
III. fejezet
Az általános felügyeleti vizsgálatok 87
1. A vizsgálatok feladata és célja 87
a) Az ügyészség által vizsgálandó legfontosabb területek 90
b) Az ügyészség és más szervek munkájának koordinálása 93
c) A vizsgálandó szerv kijelölése 94
d) A vizsgálatok osztályozása 96
2. A vizsgálat előkészítése 97
a) A vizsgálati szempontok elkészítése 97
b) A vizsgálati terv elkészítése 99
c) A vizsgálat tárgyával kapcsolatos joganyag elsajátítása 100
d) Előzetes tájékozódás beszerzése a vizsgálandó szervről 101
3. A vizsgálat lefolytatása 101
a) A vizsgálat bevezetése 102
b) A vizsgálat foganatosítása 104
c) A vizsgálat befejezése 108
4. A vizsgálat lefolytatása utáni teendők 108
a) A vizsgálat eredményének összefoglalása 109
b) Az ügyészi intézkedések megtétele 112
c) Utóvizsgálat tartása 114
IV. fejezet A panaszok és közérdekű bejelentések megvizsgálása 116
1. A panaszintézés jelentősége 116
2. Az elintézés határideje. A hatáskör és illetékesség vizsgálata 120
a) Az elintézés határideje 120
b) A hatáskör vizsgálata 120
e) Az illetékesség vizsgála 124
3. A tényállás megállapítása 124
4. Állásfoglalás és intézkedés 131
5. Mikor nem köteles az ügyész a panaszt kivizsgálni 133
a) Milyen panaszokkal nem köteles az ügyész érdemben foglalkozni 133
b) Milyen panaszok tárgyában nem kell vizsgálatot tartani 135
V. fejezet Részvétel a tanácsok, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a népi ellenőrzési bizottságok ülésein 136
VI. fejezet Kapcsolat a különböző szervekkel és az állampolgárokkal 141
VII. fejezet A jogpropaganda 146
IV. RÉSZ
Az ügyészi intézkedések
I. fejezet Az ügyészi intézkedésekről általában 150
II. fejezet Az óvás 156
1. Mikor kell óvást benyújtani 156
2. Az óvás benyújtásának határideje 160
3. Az óvás benyújtásának helye 163
4. Az óvással megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztése 167
5. Az óvás jogi hatásai 170
a) Az óvás megvizsgálása 170
b) Mely szervek tekintendők felettes szervnek az óvás elbírálása szempontjából 174
c) Az óvás elbírálásának határideje 179
6. Az óvás formája és tartalma 180
III. fejezet A felszólalás és figyelmeztetés 183
1. Mikor kell felszólalást, illetve figyelmeztetést benyújtani 183
a) A felszolalas 184
b) A figyelmeztetés 187
2. A felszólalás (figyelmeztetés) benyújtásának helye és határideje 189
a) A felszólalás (figyelmeztetés) benyújtásának helye 189
b) Felszólalás (figyelmeztetés) benyújtásának határideje 190
3. A felszólalás (figyelmeztetés) jogi hatásai 191
4. A felszólalás (figyelmeztetés) formája és tartalma 194
IV. fejezet Az orvoslásra irányuló egyéb intézkedések 196
1. Az orvoslásra irányuló egyéb intézkedés olyan esete, amikor óvás (felszólalás, figyelmeztetés) benyújtása nem szükséges 197
2. Az orvoslásra irányuló egyéb intézkedés tétele, ha óvás (felszólalás, figyelmeztetés) benyújtásának nincs helye az ügyészi
fellépést rendkívüli okok mégis szükségessé teszik 199
V. fejezet A törvénysértést elkövető személyek felelősségrevonására irányuló intézkedések 203
1. Büntető eljárás kezdeményezése 205
2. Fegyelmi eljárás kezdeményezése 207
3. Szabálysértési (bírságolási) eljárás kezdeményezése 209
4. Kártérítési eljárás kezdeményezése 210
VI. fejezet Az ügyészi intézkedésekre vonatkozó közös szabályok 211
1. Az eredményesség szorgalmazása 211
2. Eljárás a szerv egyetértésének hiánya esetén 212
3. A felettes ügyész egyéb intézkedései 213
a) Hatáskör (illetékesség) hiánya 213
b) Az ügyészi intézkedés visszavonása 214
V. RÉSZ
Az általános felügyeleti munka megszervezése és irányítása
I. fejezet A munka megszervezése 217
II. fejezet A felügyeleti ágak együttműködése 218
III. fejezet Az alárendelt ügyészek irányítása és ellenőrzése 221
Irodalom 227
Tartalom 229
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.