Az általános sebészi kór- és gyógytan

Tartalom

Előszó
A fametszetek tárgyjegyzéke
1. előadás 1
Bevezetés.
A sebészet viszonya a belgyógyászathoz. - A gyakorló orvosnak
mindkettőben jártasnak kell lennie. - Történelmi jegyzetek. - A
sebészet tanulásának módja a német egyetemeken.
2. előadás 18
I. Fejezet.
A lágyrészek egyszerű metszett sebeiről.
Ezen sebek létrejöttének módja és külleme. - A metszett sebek
különféle alakja. - A sérülés alatt és közvetlenül utána jelentkező tünetek: fájdalom, vérzés. - A vérzés különböző nemei: üteri,
visszeri vérzés. - Légbetolulás a visszérsebeken át. - Gyurmavérzések. - Vérzőkór. - A garat és végbél vérzés. - Nagy vérveszteségek általános következményei.
3. előadás 27
A vérzések kezelése: 1) Lekötés (Ligatur) és körülöltés (Umstechung). - 2) Nyomás (Compresion), ujjnyomás. A nagy üterek lenyomására alkalmas helyek. Érnyomasz (Tourniquet). Tünyomás
(Acupressur). Begöngyölés. Tömeszelés (Tamponade). - Hideg. -
3) Véralvasztó szerek (Styptica). - A rögtön beálló vérhiány általános kezelése. - Vérátömlesztés (Transfusion).
4. előadás 43
A seb tátongása. -- Egyesítés tapasz segélyével. - Varrat. Csomós , nyolczas varrat. - Az egyesített seben külsőleg észlelhető változások. - A varratok eltávolítása. - Gyógyulás gyorshegedés
útján (per primam intentionem).
5. előadás 52
A gyors hegedésnél történtek részletesb elemzése. - Edénykitágulás a seb környékén. - Tódulás (Fluxion). Különböző nézetek
a tódulás indokai felől.
6. előadás
A szövetbeni folyamatok gyorshegedésnél - Képzékeny merő beszürődés (plastische feste Infiltration). Lobos újképlet. - Visszképződés
heggé. - A sejtszaporodás oka és módja a lobfolyamatnál. - A
lobfolyamat boncztani jelvényei. - Viszonyok, melyek között
gyors hegedés létre nem jő. - Teljesen elvált részek odanövése.
7. előadás 71
Szabad szemmel látható változások az állományveszteséggel párosult sebeken. - Finomabb részletei a sarjadzás és genyedés általi
sebgyógyulásnak, Geny. - Hegképződés. - A seb gyógyfolyamát érzékítő készítmények bemutatása.
8. előadás 87
A sérülést követő általános visszhatás. - Sebláz. - Lázelméletek. - Kórjóslat. - Az egyszerű sebek és sebzettek kezelése.
9. előadás 97
A gyors hegedés és genyedés általi gyógyulás egyesülése. - Sarjadzó felületek egybenövése. - Pörkalatti gyógyulás, - Sarjadzási kórok. - A különböző' szövetek hegképletéről: izomheg ; idegheg , ennek bunkószerű kinövései, edényheg, a vérrög szervesülése ; üteres oldalkeringés.
10. előadás 118
II. Fejezet.
A szúrt sebek némi sajátszerűségeiről.
A szúrt sebek rendszerint hamar begyógyulnak gyors hegedés útján. - Tűszúrások; a testben visszamaradt tűk; ezek eltávolítása. - Az idegek szúrt sebei. - Az üterek szúrt sebei; sérülési, visszérdagos ütérdag (aneurysma traumaticum, varicosum); ütérdagos visszérdag (varix aneurysmaticus). - A visszerek szúrt
sebei. Érvágás.
11. előadás 129
III. Fejezet.
A lágyrészek sebzésnélküli zúzódásáról.
A zúzódás létrejöttének módja. - Idegrázódás. - Böralatti edényszakadások. - Ütérszakadás. - Vérszürem , vérgyülem (Sugillatio, Ecchymosis). - Felszívódás. - A vérömleny kimenetelei: rostonyás dag és tömlő (Cyste) képződés, elgenyedés, levesedés. -
Kezelés.
12. előadás 141
IV. Fejezet.
A lágyrészek zúzott és szakított sebeiről.
E sebek létrejöttének módja, küllemök. - A zúzott sebeknél a
vérzés csekély. - Elsődleges utóvérzések. - A sebszélek elhalása ; az elhalt szövet gyorsabb vagy lassúbb ellöködésére befolyással bíró tényezők. - Javalatok elsődleges csonkításra. - A zúzott sebek helybeli szöveményei (Complication): szétbomlás , rothadás , poslob (septische Entzündung). - Ütérzúzódások, másodlagos utóvérzések.
13. előadás . . . 155
A zúzott sebekből kiinduló haladó (progressive) genyedések. -
A sebek másodlagos lobja; ennek okai; helybeli fertőzés. - Lázas visszhatás a zúzott sebeknél ; utóláz, genyláz, rázóláz; ennek
okai. - A zúzott sebek kezelése: bemártás (Immersion); jégtömlők; öntözés (Irrigation) ; e kezelésmódok birálata. - Bemetszések;
ellennyitások ; alagcsövezés (Drainage). Pépborogatás. - Óvrendszabályok (Prophylaxis) a másodlagos lobok ellnében. - Súlyosan
sérültek belső kezelése. Kinal. Mákony. - Szakított sebek; az
izmok és inak bőralatti szétszakadása; az izmok és inak kiszakasztása; egész végtagok kiszakasztása.
14. előadás . 172
V. Fejezet.
Az egyszerű csonttörésekről.
A csonttörések okai és különböző neme - Kórjelek. A kórisme
módja. - Lefolyás és külről észlelhető jelenségek. - A gyógyfolyam boncztani viszonyai. - Forratképződés (Callusbildung). A
lobos csontosodó újképlet kútforrásai. Szövettani részletek.
15. előadás 188
Az egyszerű törések kezelése. Helyretétel (Einrichtung). - A kötés alkalmazásának ideje és megválasztása. - Föszkötés (Gipsverband) ; csirizkötés; zsindelykötés; állandó nyújtás. Elhelyezési készülékek (Lagerungsapparate). - Javalatok a kötés eltávolítására.
IV. Fejezet.
A nyilt csonttörésekről és csontgenyedésről. . . 197
A bőralatti és nyilt törések közti különbség, vonatkozólag a kórjóslatra. - Az esetek különfélesége. Javalatok elsődleges (kora)
csonkításra. Másodlagos (késő) csonkítás. - Gyógylefolyás. Csontgenyedés. A törvégek elhalása.
16. előadás 204
A csontsarjadzás kifejlődése. Szövettani részletek. - A csontzárlat leválása. Szövettani részletek. - A levált csontzárlat körüli
csontújképzés. A forrat genyedő töréseknél. - Genyes csonthártyaés csontvelőlob. - Általános állapot. - Láz. -- Kezelés. Ablakos
kötés, zárt, felmetszett kötések. Lobellenes szerek. Bemártás. -
Irányelvek a csontszálkákat illetőleg. - Utókezelés.
17. előadás 214
Függelék az V. és VI. fejezethez.
1. A forratképződés késleltetése és az álízület kifejlődése. - Az
okok gyakran ösmeretlenek. Helybeli föltételek. Általános okok. -
Boncztani viszonyok. - Kezelés : belső, műleges szerek; a különféle modorok bírálata. - 2. A ferdén gyógyult csonttörésekről;
megtörés (Infraction) ; véres műtétek. - Rendellenes forratbujálkodás.
VII. Fejezet.
Az ízület sértésekről.
Zúzódás. - Rándulás. - Az izület megnyitása és a heveny sérülési izlob. Különböző lefolyás és kimenet. Kezelés. Boncztani változások.
18. előadás 230
Az egyszerű ficzamokról: sérülési, veleszült, kóros ficzamok, félficzam (Subluxatio). - Kóroktani viszonyok. - A helyretétel akadályai. Kezelés: helyretétel, utókezelés. - Szokványos ficzamok (habituelle Luxationen). - Idült ficzamok, kezelés. - A szövetkezett ficzamokról. - Veleszült ficzamok.
19. előadás 243
VIII. Fejezet.
A lőtt sebekről.
Történelmi jegyzetek. - Nehéz lövegek által okozott sértések. -
A puskagolyó által ejtett lőtt sebek különböző alakja. - A sebesültek elszállítása és ápolása a táborban. - Kezelés. - Szövetkezett lőtt törések (Schussfracturen).
20. előadás . . . 255
IX. Fejezet.
Az égésekről és fagyásokról.
1. Égések: fokozatai, kiterjedése; kezelés. - Napszúrás. - Villámcsapás. - 2. Fagyások: fokozatai. Általános megdermedés. Kezelés. - Fagydag (Frostbeule).
21. előadás 266
X. Fejezet.
A lágyrészek, heveny, nem sérülési eredetű lobjairól.
A heveny lobok általános kóroktana. - 1. A bőr heveny lobja, a)
Orbánczos lob. b) Kelevény, c) Pokolvar (Carbunkel, pustula maligna). 2. A sejtszövet heveny lobja. Forró tályogok. - 3. és 4.
Az izmok, inhüvely és a bőralatti nyáktömlők heveny lobja.
22. előadás 288
XI. Fejezet.
A csontok, csonthártya és izületek heveny lobjairól.
Boncztani részletek. - Heveny csonthártya és csont velőlob : tünetei ; kimenetelei: eloszlás, genyedés, elhalás. Kórjóslat. Kezelés. - A szivacsos csontok heveny lobja. - Heveny izlobok. - Heveny vizgyülem: tünetek; kezelés; boncztani részletek. - Heveny izületcsúz. - A köszvényes roham. - Átrakodási (a takár,
genyvér és gyermekágy kiséretében jelentkező) izlobok.
23. előadás 308
XII. Fejezet.
Az üszőkről.
Száraz és nedves üszök. Közvetlen okai. Ellöködési folyamat. -
Az üszök osztályozása a távolabbi okokra vonatkozólag. 1. A szövetek életképességének megsemmisítése erőmüvi és vegyi hátányok folytán. 2. Tökéletes meggátlása a vér oda- és visszafolyásának.
Beszorúlás (Incarceration). Folytonos nyomás. Fölfekvés. (Decubitus). A szövetek nagy fokú feszülése. 3. Teljes meggátlása az üteri vér odafolyásának. Önkénytes üszök. (g. spontanea). Aggok üszke (g. senilis). Anyaroszkór (Ergotismus). 4. Vizrák (Noma).
A különféle vérbetegségeket kisérő üszök. - Kezelés.
24. előadás 322
XIII. Fejezet.
A seb és lob járulékos betegségeiről és a mérgezett sebekről.
I. Helybeli bántalmak, melyek a sebekhez és más lobgóczokhoz
csatlakozhatnak: 1. Az előhaladó genyes és genyesen-eves szétterjedt sejtszövetlob. - 2. Kórházi üszök. - 3. Sérülési orbáncz (Erysipelas traumaticum). - 4. Nyirkedénylob (Lymphangoitis).
25. előadás 335
5. Visszérlob (Phlebitis). Vérrögképződés (Thrombose). Dugulás
(Embolie). - A visszérrögképződés okai. - A vérrög különböző átalakulása. - Dugulás; vörös tömülés (rother Infarct); dugulási, átrakodási (metastatische) tályogok. - Kezelés.
25. előadás 344
II. Altalános járulékos betegségek, melyek a sebekhez és más lobterületekhez csatlakozhatnak. - A) Azon a sebekhez és lobokhoz
társuló általános betegségek , melyek túlnyomólag a vér megbete-
gedésének tüneteivel folynak le: 1. a sebláz és lobláz; 2. a posláz és evvér; 3. a genyláz és genyvér.
27. előadás . 368
B) A sebek és más lobterületekhez csatlakozó azon általános betegségek , melyek túlnyomólag az idegrendszert érdeklő tünetek
kiséretében folynak le. 1. A sebdermedet. 2. Az iszákosok sérülési őrje (Delirium traumaticum potatorum). 3. Az ideges őrjöngés és dühöngés (Delirium nervosum und Manie).
Függelék a XIII. fejezethez. A mérgezett sebekről: rovarszúrások , kígyómarás, fertőzés hullaméreggel. - Takony, lépfene, ebdüh 375
28. előadás . . . . 383
XIV. Fejezet.
Az idült lobról, különösen a lágyrészeket érdeklőleg.
Boncztani viszonyok: 1. Megvastagodás, túltengés (Verdickung,
Hypertrophie). 2. Túlbő elválasztás (Hypersecretion). 3. Genyedés,
hideg-, torlódási tályogok , sipolyok, fekélyedés. - Az idült lobok
következményei. - Általános kórtünettan. - Lefolyás.
29. előadás 391
Az idült lob általános kóroktana. Állandó külső ingerek. - A
testben rejlő kórokok; az alkati hajlam és kórvegy (Diathese und
Dyskrasie) tapasztalati fogalma. A kóros vérvegyületek általános
tünettana és gyógymódja. 1. Görvélykór. 2. Gümőkór. 3. Csúz.
4. Köszvényes alkati hajlam. 5. Süly. - Bujakór.
30. előadás 407
Az idült lob helybeli kezelése: nyugalom, nyomás, fölszivató szerek (Resorbentia), lobellenes szerek, elvonó szerek (Derivantia) : kutacs (Fontanelle), genyszalag, gyógyperzselő (Moxa), izzóvas.
81. előadás 412
XV. Fejezet.
A fekélyekről.
Boncztani részletek. - A fekélyek kültulajdonai: alak és kiterjedés , alap és váladék, szélek, környezet. - A fekélyek helybeli
minőségéhez alkalmazott helybeli kezelés : taplós , kérges , eves ,
rágó, öblös fekélyek. - A fekélyek kóroktana: állandó izgatás ,
pangás a visszeri keringésben. - Kórvegyi okok.
32. előadás ... 428
XVI. Fejezet,
A csonthártya és csontok idült lobjáról.
Idült csonthártyalob és felületes csontszú. Kórjelek. Csontnövedékképződés (Osteophytenbildung). A csonthártyalob csontosodó és genyedő alakja. A csontszúra vonatkozó boncztani részletek. Kóroktan. Kórisme. A csonthártyalob különböző alakjainak szövetkezése.
33. előadás 439
Elsődleges, központi idült csontlob vagy csontszú. Kórjelek. Belső
csontosodó és genyedő csontlob. Csonttályog. Szövetkezések. Csontlob elturósodással. Csontgümők. - A csontszú kórisméje. - A
csontok eltolódása azok részletes elpusztítása után. - Torlódási
tályogok. - Kóroktani adatok.
34. előadás 446
A csontszú és torlódási tályogok gyógyfolyama. Kórjóslat. - Az
általános állapot idült csontloboknál. - Másodlagos nyirkmirigy
daganatok. - A csontszú és torlódási tályogok gyógymódja. -
Csonkolás a folytonosságban (Resection in der Continuität).
35. előadás 460
Csontüszök. Kóroktani adatok. A részletes és egészletes csontüszök boncztani viszonyai. Kórjeltan és kórhatárzat. Kezelés. Csontzárlatmetszés (Sequestrotomie).
30. előadás 474
Függelék a XVI. fejezethez.
Angolkór (Rhachitis). Boncatani viszonyok. Kórjelek. Kóroktan.
Kezelés. Csontlágyulat (Osteomalacie). - A csontok túltengése és
sorvadása.
37. előadás 480
XVII. Fejezet.
Az izületek idült lobjáról.
Általános megjegyzések a főalakok különféleségéről. - A) A taplós izlobok. Tumor albus. Tünetek. Boncztani viszonyok. A kóralakok különfélesége. Száraz csontszú. Genyedés. Zsongtalan alakok. - Kóroktan, - Lefolyás és kórjóslat. - Kezelés.
38. előadás 494
A fehérdag kezeléséről mondottak folytatása. - Csonkítások. -
Az izületek csonkolása. Itészi bírálata e műtéteknek a különböző
izületeken.
39. előadás 502
B) Az idült savós izhártyalob. Az izületek idült vizgyüleme. Boncztani részletek. Kórjelek. Kezelés.
Függelék. Az inhüvelyek, bőralatti nyáktömlők és izhártyasérvek idült vizgyüleméről 507
40. előadás 514
C) Az idült csúzos izlob. A torzitó izlob (Arthritis deformans). Az
aggok csipizület bánt alma (Malum coxae senile). Boncztani részletek. Különféle alakok. Kórjelek. Kórisme. Kórjóslat. Kezelés- -
Függelék. Az izülettestecsekről (Gelenkkörper) . . . . 524
1. Rostonyatestecsek. 2. Porcz- és csonttestecsek. Kórtünettan.
Műtétek.
41. előadás 527
Az izmerevről (Anchylosen). Különbségek. Boncztani viszonyok.
Kórisme. Gyógymód. Lassankénti, erőszakos nyújtás, véres műtétek.
42. előadás . 540
XVIII. Fejezet.
Az idegek, izmok, inak, bőnyék és szálagkészülékek betegsége által föltételezett ferdülésekről és hegzsugorodásokról.
A) Izom és idegbántalmak folytáni ferdülések.
I. Izomzsugorodások föltételezve az izomállomány megbetegedése által.
II. Izomzsugorodások föltételezve az idegek megbetegedése által.
III. A hibás helyzet folytán fellépő izomzsugorodások.
B) A szálagok , bőnyék és inak következtébeni ferdülések.
I. A szálagok, bőnyék és inak zsugorodásai.
II. A szálagok meglazulásai.
C) A hegek folytán létesülő ferdülések. - Gyógymód: Gépek segélyéveli nyújtás. Nyújtás narkosis alatt. Összenyomás. Inmetszés és izommetszés. A bőnyék és izszálagok átmetszése. Testgyakorlat. Villamosság. Mesterséges izmok. Támkészülékek.
43. előadás . . . 558
XIX. Fejezet.
A visszérdagokról és ütérdagokról.
Vísszérdagok: különböző alakok, létrejöttöknek okai, a jelentkezés különböző helyiségei. Kórisme. Visszérkövek. Gyógymód. -
Ütérdagok : az üterek lobfolyamata. Tekervényes ütérdag (aneurysma cirsoideum). - Atheromatosus folyamat. - Az ütérdagok
alakkülönféleségei. Azok későbbi átváltozásai. Tünetek, következmények. Kóroktani adatok. Kórisme. - Gyógymód: összenyomás , lekötés , vasoldat befecskendése , kiirtás.
44. előadás 578
XX. Fejezet.
A dagokról.
A dag fogalmának köre. - Általános boncztani megjegyzések : a
szövetalakok sokszerüsége bizonyos meghatározott alakok korlátai
között. Központi, környi növekedés. Boncztani átváltozások a daganatokban. A dagok külső jelentkezési alakja. - Kóroktan : Gerjszerü befolyások. Fajlagos fertőzés. Az izgatott szövet fajlagos izgékonysága ; ennek oka mindig alkati. Belső ingerek; az ingerhatás minősége és módja felőli föltevések. - Lefolyás és kórjóslat:
magános , társas és fertőző dagok. - Kórvegy. - Kezelés. - A
dagok osztályozására vonatkozó irányelvek.
45. előadás . . 604
I. Jóindulatú dagok. 1. Az egyszerű tömlők: a) savós tartalommal , b) nyálkás , c) kásás tartalommal, d) vérrel telve. -
Kórisme. - Hólyagférgek. - Kezelés. - 2. Zsirdagok (Lipome):
Boncztani részletek. Előjöttök. Lefolyás. - 3. Rostdagok (Fibrome):
a) lágy, b) kemény rostdagok. Előjövetel módja. Müleges eljárások. Lekötés. Összezúzás (Ecrasement). Galvánétetés.
46. előadás 622
4. A tiszta porczdagok (Enchondrome). Előjöttök. Műtét. - 5. A
tiszta csontdagok (Osteome). Alakok. Műtét. - 6. Az edénydagok
(Angiome) : a) hajszáledénydagok, b) barlangos vérdagok, Kórisme. Öröklés. Lefolyás. Gyógymód. A műtétmodorok birálata. - Barlangos nyirkdagok. Edényjegyek (naevi vasculosi). - 7. A
valódi idegdagok. - 8. A szarusodó szemölcsdagok (verhornende
Papillome) : a) szemölcsök, b) bőrszarvak. - Halhéjagkór (Ichtyosis). Töviskór (Hystricismus).
47. előadás 640
II. A húsdagok (Sarkomé) és mirigydagok (Adenome). A lefolyás
és alkatra vonatkozó általános megjegyzések. 1. A húsdagok és nyák-húsdagok (Myxo-Sarkomé). Csonthúsdagok (Osteo-Sarkome). - 2. A tömlőshúsdagok (Cystosarkome) és összetett tömlősdagok. Petefészekdagok. Sejtes-kocsonyadag (areolare Gallertgeschwülste) és kocsonyarák. Tömlős porczdag (Cysto-Enchondroma). - 3. A mirigydagok és mirigyhúsdagok a csecsmirigyben, bőrben, takhártyákban, dülmirigyben, pajzsmirigyben és nyirkmirigyekben. - A húsdagszerü szemölcsdagok.
48. előadás 664
III. Rákdagok. Általános megjegyzések. Szövettani adatok. Másodlagos nyirkmirigymegbetegedés. - 1. Az egyszerű kötszövetrákok: a csecsrák kifejlődése és lefolyása. Műtétek. Szövettani részletek. Különböző helybelítési góczok. - 2. A hegedő kötszövetrákok vagy kemény rákok (Scirrhen). Szövettani részletek. Lefolyás,
Műtétek.
49. előadás 680
3. A hámrákok és mirigyrákok. Helybelités : a) a fej- és nyaktáj, b) a csecsmirigy, c) a nemzőrészek és a végbél tája. - Szövettani részletek. - Lefolyás. - 4. A hegedő hámrákdagok. - 5. - Rákos szemölcsdagok. Bolyhosrák (Zottenkrebs). A rákdagok kezelése. - Javalatok a késsel és edzőszerekkeli műtétekre.
50. előadás 701
IV. Velőstaplók (Markschwämme). 1. A velőstaplók.
Helybelités. Lefolyás. 2. A festeny dagok (melanotische Geschwülste). Lefolyás. Boncztani viszonyok. - Helybelités. - Műtét.
Rövid megjegyzések a dagok klinikus kórisméjére vonatkozólag 708
Tárgyjegyzék 711
Névjegyzék 618

Témakörök