Az álmodozó II.

Fülszöveg

Egy régmúlt esetre emlékezem, amikor a nigériai nagykövettel diskuráltam, és azt kérdeztem tőle: Önök milyen álláspontot foglalnak el az ENSZ-ben jelenleg vitatott kérdésben? (Kisebb jelentőségű kérdésről volt szó). Mint "amilyet Kína" - válaszolta. Nigéria a maga 160 millió lakosságával Afrika messze legnépesebb országa. Ekkor ébredtem rá, hogy Kína a harmadik világ vezető hatalma. Ezt megerősítette bennem a 2004-es olimpia rendezésének odaítélése: Görögország Kínát csak minimális szavazatkülönbséggel előzte meg. Tehát Kína általános, bölcs, messze tekintő állásfoglalásait a fél világ támogatja. Most, 2004-ben úgy tűnik, hogy a világbéke megőrzése a háborús konfliktusok ellenére is, valamint a nemzetközi munkásmozgalom ügye, komoly erkölcsi támogatásban fog részesülni.
Mindezek után felmerül a sarkalatos kérdés, miért harcolta végig egész életét e sorok írója, és miért nem tudta letéríteni marxista álláspontjáról soha, senki? - Mert megdönthetetlenül hitt a szavaknak, melyeket a második évezred legnagyobb gondolkodójának választott géniusz így vázolt fel az emberiség előtörténete után következő időszakra:
"A kommunista társadalom egy felsőbb szakaszán, amikor (...) a munka nemcsak a létfenntartás eszköze, hanem maga lett a legfőbb létszükséglet; amikor az egyének minden irányú fejlődésével a termelőerők is növekedtek és a kollektív gazdaság minden forrása bővebben buzog - csak akkor lehet majd a polgári jog szűk látóhatárát egészen átlépni, és csak akkor írhatja zászlajára a társadalom: mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint!" Vissza