Előszó
A mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni időszakban, 1961 és 1970 között az állati termékek termelésének volumene mintegy 25 %-kal növekedett. Az évi 2,5 %-os átlagos fejlődési ütem azonban nem volt egyenletes, mert egyes években a termelés stagnált, más években viszont, mint pl. 1970-ben, az átlagos ütem háromszorosát is meghaladta. Az állomány genetikai képességét csak az üzemek kisebb hányadában használták ki, az üzemek többségében a termelés színvonalát és volumenét nem a genetikai képességek, hanem a takarmányozási és tartási feltételek határozták meg.
A növekedés ellenére az állati termékekkel szembeni belföldi fogyasztási igényeket nem tudtuk folyamatosan kielégíteni, és áru hiányában a jelentkező exportlehetőségek kihasználására sem volt mód.
Magyarországon a jelenlegi fizikai leterheltség mellett táplálkozásunkban - egyrészt a tradíciók, másrészt a lehetőségek miatt - a szükségesnél átlagosan mintegy 10%-kal több kalóriát, 10-15 %-kal pedig kevesebb fehérjét fogyasztunk. Különösen nem lehet kielégítőnek tartani a fehérjefogyasztáson belül a biológiailag értékes állati eredetű fehérjék mennyiségét és arányát. Az állati termékek iránti belföldi igények jobb kielégítése szükségszerűen megköveteli, hogy állattenyésztésünk termelését az eddigieknél nagyobb ütemben fejlesszük.
A belföldi igények jobb kielégítése mellett szükséges exportpiacaink megtartása - a lehetőségekhez mérten - az exportvolumen növelése, annál is inkább, mert az állattenyésztés termékeinek exportjából adódó bevétel - különösen tőkés relációban - a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportból csaknem 60%-ot képvisel.
Az állattenyésztés, az állatitermék-termelés fejlesztésének irányát és ütemét a IV. ötéves tervről szóló tervtörvény határozza meg. A törvény szerint az állatitermék-termelés növelésének üteme meg kell hogy haladja a mezőgazdaság egészének fejlődési ütemét, és évi átlagban 3-3,2%-os növekedést kell elérni úgy, hogy a vágóállat-termelés a tervidőszakban 24-26%-kal, a tejtermelés mintegy 20%-kal, a tojástermelés 22-24%-kal növekedjék.
Az egyes ágazatokban a termelő állatállomány tervszerű növelése mellett a termelésnövelést a populációk genetikai képességének szisztematikus emelésével, a takarmányozási, tartási, elhelyezési feltételek javításával lehet csak elérni.
Az állománynövelés nagyobb ütemének - különösen az egyet ellő fajoknál - határt szabnak a biológiai korlátok, emellett a nagyüzemekben a beruházási, állategészségügyi stb. nehézségek is. Ezért itt különösen nagy a jelentősége az eredményes tenyésztői munkának, a genetikai potenciál javításának és a genetikai képesség maximális kihasználásának.
Vissza