Az állattenyésztés helyzete és fejlődése | |
Az állattenyésztésünk helye az élelmiszer-gazdaságban | 15 |
Az ágazat részesedése a termelésből | 15 |
A fejlődés arányai | 19 |
A szarvasmarha-tenyésztés | 21 |
A sertéstenyésztés | 24 |
A juhászat | 26 |
A kisállattenyésztés | 27 |
Irányzatok állattenysztésünk fejlesztésében | |
A fejlesztés általános tendenciái | 28 |
A szarvasmarha-tenyésztés irányvonalai | 28 |
A szarvasmarha-állomány szakosítása | 29 |
A juhászat kilátásai | 34 |
A lótenyésztésről | 35 |
A sertéstenyésztés helyzete és távlatai | 36 |
A kisállattenyésztés alakulása | 38 |
A halászatról | 40 |
A műszaki fejlesztés kölcsönhatása az állattartásban | |
Gazdaságtani megfontolások | 43 |
A műszaki fejlesztés fogalma | 43 |
A műszaki fejlesztés gazdasági jellemzői | 44 |
Az élőmunka helyettesítését befolyásoló tényezők | 46 |
Árak és bérek | 46 |
A mezőgazdasági munkaerő mozgása | 47 |
Belső tényezők | 48 |
A gazdaságosság értékelése | 49 |
A munkatermelékenység számbavétele | 50 |
A beruházás gazdaságosságának számítása | 53 |
A mutatók kapcsolata | 56 |
A műszaki fejlesztés tényezőinek összehangolása | 60 |
Biológiai tényezők | 61 |
Kemizálás az állattenyésztésben | 62 |
Vegyszerek használata | 62 |
Műanyagok felhasználása | 66 |
Technikai tényezők | 67 |
A tartásrendszerek korszerűsítése | 67 |
A tartásrendszerek ökonómai megítélse | 71 |
Egyéni munkamegosztás | 74 |
A szervezési eljárások hatása | 75 |
Gazdasági munkamegosztás | 77 |
Szakosodás és együttműködés | 78 |
Emberi tényezők | 79 |
Ergonómiai megfontolások | 79 |
Fizikai és szellemi munka | 81 |
A szaktudás mint termelőerő | 82 |
A gépesítés helye a műszaki fejlesztésben | 85 |
Az egyedi géptől a géprendszerig | 85 |
A használatos elnevezések | 87 |
A hazai mezőgazdasági géprendszer | 88 |
Az állattartás technikai eszközei | 90 |
Gépek és berendezések | 90 |
A takarmány tartósítása és tárolása | 90 |
Istállógépek | 91 |
Takarmánykiosztás és itatás | 91 |
Kitrágyázás | 95 |
Építmények | 95 |
Az épület és a technológia kapcsolata | 95 |
A technológiai állategészségügyi vontakozásai | 97 |
A technológiai beilleszkedése az üzembe | 102 |
A műszaki fejlesztés feladatai | 103 |
Általános feladatok | 103 |
A takarmánytermesztés és a takarmányelőkészítés fejlesztése | 104 |
A tartástechnológiák fejlesztése | 105 |
Fejlesztési törekvések az Egyesült Államokban | 108 |
Általános benyomások | 108 |
Szarvasmarha | 108 |
Sertés | 110 |
Juh | 110 |
Baromfi | 111 |
Újabb tapasztalatok | 111 |
Az állattartás technológiái és géprendszerei | |
A szarvasmarha-ágazat | 115 |
Az ágazat helyzete | 115 |
A tartástechnológia alakulása | 116 |
Tehenészeti telepek | 118 |
Itatásos borjúnevelők | 119 |
Növendéküsző- és hízómarha-telepek | 119 |
A fejlesztés irányelvei | 120 |
Tej hasznosítású tehenészeti telepek | 120 |
Hús hasznosítású tehenészeti telepek | 121 |
Borjúnevelő épületek | 121 |
Üszőnevelő és bikahizlaló épületek | 122 |
Figyelembe vehető koncepciók | 123 |
Üzemi modellek | 125 |
Üzemi modell a kettős hasznosítású szarvasmarha-állományhoz | 125 |
Üzemi modell a hús-tej típusú szarvasmarha-állomány tartására | 132 |
Üzemi modell a tejtermelő szarvasmarha-állományhoz | 138 |
Üzemi modell a hústermelő szarvasmarha-állományhoz | 143 |
Az üzemi modellek összehasonlító értékelése | 147 |
Üzemi példák | 150 |
Az Alagi Állami Tangazdaság tehenészete | 150 |
A Lajta-Hansági Állami Gazdaság tehenészte | 157 |
A Balatonszabadi November 7 Termelőszövetkezet szarvasmarha-tartása | 161 |
Egyéb számítások | 162 |
A sertés-ágazata | 164 |
A sertéstartási technológiák kialakulása | 164 |
A teleprendszerek jellemzése | 165 |
Az ágazati teleprendszer | 165 |
A Gi-Gi-teleprendszer | 167 |
A Lohmann-teleprendszer | 168 |
A MEZŐPANEL-telep | 169 |
Az AGROKOMPLEX-telep | 170 |
A sertéstartási rendszerek értékelése | 174 |
A juh ágazat | 176 |
A Bábolnai Állami Gazdasági juhászata | 177 |
A Hortobágyi Állami Gazdaság juhászata | 181 |
A két gazdaság juhászatának egybevetése | 187 |
A Hőgyészi Állami Gazdasági juhászati telepe | 187 |
Üzemi modell | 190 |
A baromfi-ágazat | 197 |
A tyúktartás | 197 |
A tyúktartás bábolnai rendszere | 197 |
Országos költségadatok | 201 |
A lúdtartás | 202 |
Törzslúdtartás | 203 |
Növendéknevelés | 205 |
Végtermék-előállítás | 208 |
Májliba-hizlalás | 209 |
Az ágazat termelési mutatói | 211 |
A pulykatartás | 212 |
A Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet tartási rendszere | 212 |
A pulykatartás gazdaságossága a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben | 218 |
A kacsatartás | 220 |
A pecsenyekacsa-előállítás technológiája | 221 |
A húsnyúl-ágazat | 222 |
A Bikali Állami Gazdasági tartásrendszere | 222 |
Halászat | 232 |
A halászat gépesítése | 232 |
Fejlesztési törekvések | 232 |
Elméleti alapok | 233 |
A technológia vázlata | 234 |
Néhány műszaki adat | 235 |
Gépek, berendezések | 236 |
A hazai tógazdaság alakulása | 236 |
Természetesvízi haltermelés | 237 |
Tógazdasági haltermelés | 239 |
A halászat gépesítésnek fő területei | 240 |
A gépesítés helyzete | 240 |
Irodalom | 243 |
Névmutató | 245 |
Tárgymutató | 247 |