1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az állatkerti állattartás alapjai

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy állatápoló a rábízott állatokat nemcsak takarmánnyal látja el, takarítja a férőhelyüket, vagy megfigyeli a viselkedésüket, hanem figyelemmel kíséri az egészségi állapotukat, ügyel az öregebb,... Tovább

Előszó

Egy állatápoló a rábízott állatokat nemcsak takarmánnyal látja el, takarítja a férőhelyüket, vagy megfigyeli a viselkedésüket, hanem figyelemmel kíséri az egészségi állapotukat, ügyel az öregebb, gyengébb, vagy beteg egyedekre. Röviden, olyan lehetőségeket teremt az állatai számára, hogy azok jól érezzék magukat az adott helyen. Ehhez nem-csak az állatai természetes igényeiről és a teljes értékű táplálásáról kell ismeretekkel rendelkeznie, hanem a vadállatok fogságban történő tartásáról is minden vonatkozásban képzettnek kell lennie. Az állatápolónak ezért átfogó és nagyon sokféle ismeretre van szüksége ahhoz, hogy ezt a felelősségteljes és rendkívül sokrétű munkát jól végezze. Ahhoz, hogy valaki jó takarmányozó, betegápoló, fiatal állatok nevelője, kifutók dekoratőre, vagy sürgős esetekben javításra szoruló műszaki dolgok szerelője, vészhelyzetben állatok befogója, vagy az állatok megfigyelője legyen, nem elég az állatok szeretete és egy átlagos iskolai oktatás. Ehhez egy alapos képzés és folyamatos továbbképzés szükséges elméleti és gyakorlati vonalon egyaránt. Az ápolóknak rendszeresen tanulmányozniuk kell a szakirodalmat és el kell sajátítaniuk az új ismereteket az állatokkal való bánásmódról.
Ehhez a szakmai képzéshez egy olyan kísérő tankönyv szükséges, amely nemcsak a biológiai tudományok alapismereteit tartalmazza, hanem a tanácsokat is ad az állatok gondozására vonatkozóan. A Berlini Állatkertben 20 éven át GEORG JOHST állatfelügyelő foglalkozott az ápolók képzésével. Amikor a szolgálati ideje véget ért, kerestük a megfelelő megoldást, ami biztosítja a további képzés folyamatát. Ekkor azonnal az állatkerti pedagógusunkra, ROBERT PIES-SCHULZ-HOFENre gondoltunk, aki nemcsak zoológiát és pedagógiát tanult, hanem maga is sokáig dolgozott a kertben ápolóként. így született meg bennem a gondolat, hogy felkéljem őt egy szükséges tankönyv megalkotására, ami segítségül szolgálhat az ápolóink szakmai képzése során. A tapasztalata, a tudása és a pedagógiai érzéke alapján ideálisnak tűnt annak a feladatnak az elvégzésére, hogy létrehozzon egy ilyen különféle fejezetekből álló tankönyvet.
Ma nagyon örülök annak, hogy ezzel a művel nemcsak egy hiányt pótoltunk, hanem egy olyan könyvet hoztunk létre, ami bizonyára állatápolók generációina fog döntő impulzusokat adni. Vissza

Tartalom

I AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE 15
1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 15
2 FOGALOMVÁLASZTÁS A
MAGATARTÁSKUTATÁSBAN 15
2.1 Antropomorfizmusok 15
2.2 Hajlamok, reflexek, ösztönök 16
2.3 Öröklött és szerzett
magatartásformák 17
2.4 Az állatok intelligenciája 18
2.5 Az állatkerti állatok magatartása 19
3 A MAGATARTÁS
FUNKCIÓKÖREI 21
3.1 Általános helyváltoztatás 21
3.2 Az általános helyváltoztatás
és a ritmus 23
3.3 Anyagcserefüggő magatartás 24
3.3.1 Táplálkozás 25
3.3.2 Ürítés 28
3.3.3 Légzés I 30
3.4 Komfortmagatartás 31
3.4.1 Autogrooming 31
3.4.2 Allogrooming 31
3.5 Térviszonyok és távolságok 34
3.6 Territoriális magatartás 37
3.6.1 Habitatok 38
3.6.2 Váltók 39
3.6.3 Jelölőmagatartás 40
3.6.4 A territórialitás szerepe 44
3.7 Harci magatartás 44
3.7.1 Imponálás és fenyegetés 46
3.7.2 Fajon belüli harcok 47
3.7.3 Elterelő mozgások 50
3.7.4 Megalázkodó és megnyugtató
mozdulatok 50
3.8 Szaporodási magatartás 51
3.8.1 Ritmus 54
3.8.2 Párkeresés, páralkotás, párzás 55
3.8.3 Fejlődési formák 58
3.8.4 A szülés 63
3.8.5 Az anya és az utód kapcsolata 65
3.9 Tanulás és játék 70
3.10 Szociális szerveződés 72
3.10.1 A szociális szerveződési
formák előnyei és okai 73
3.10. 2 Szociális szerveződések formái 75
3.10.3 Párkapcsolat az állatvilágban 77
3.11 Kommunikáció - kifejezés és
megértés 77
II ÖKOLÓGIA 80
1 AZ ÖKOLÓGIA
JELENTŐSÉGE 80
2 AZ ÖKOLÓGIA
FELOSZTÁSA 80
3 ÁLLATOK ÉS
KÖRNYEZETÜK 81
3.1 Tényezők 81
3.1.1 Abiotikus tényezők 81
3.1.2 Biotikus tényezők 82
3.2 Ökológiai szabályok 82
4 AZ ÖKOSZISZTÉMA 85
4.1 A biocönózis 85
4.2 Fajok közötti versengés 85
4.3 Az ökológiai niche 85
4.4 Az ökológiai helyzet 86
4.5 Helyzetmegfelelés és
konvergencia 86
4.6 Táplálkozási kapcsolatok 87
4.6.1 Anyagforgalom a természetben 87
4.6.2 Táplálékláncok, táplálékhálózatok,
táplálékpiramisok 88
4.6.3 A zsákmány és a ragadozó
kapcsolata 89
4.6.4 A biológiai egyensúly 90
5 ÉLETFORMÁK 91
5.1 Testfelépítés és mozgás 92
5.2 Testfelépítés és táplálkozás 92
6 AZ ÖNFENNTARTÁS
FORMÁI 93
6.1 Színek, formák és
magatartástípusok 93
6.1.1 Mimézis 94
6.1.2 Szomatolízis 95
6.1.3.További példák a színekre és
formákra 96
6.1.4.Mimikri 97
6.1.5.Figyelmeztető színek 100
6.2.Mechanikai vedelem 101
KÖLCSÖNHATÁSOK/
KAPCSOLATOK AZ
ÁLLATVILÁGBAN 104
Karpózia 104
Parökia (Együttlakás) 104
Szünőkia (beköltözés) 106
Forézis (szállítás) 106
Epőkia (rátelepedés) 107
Entőkia 107
Szimbiózis 108
Tisztogató szimbiózis 108
Szimbiózis a garnélák és a
csíkfélék között 110
Szimbiózis a remeterákok és a
virágállatok között 110
Szimbiózis a bohóchalak és a a
virágállatok között 110
EVOLÚCIÓ 112
A RENDSZERTAN 112
AZ ÉLET KELETKEZÉSE 113
Hogyan keletkezik egy faj? 114
Az adaptív radiáció 114
Evolúciós faktorok 116
AZ EVOLÚCIÓ
BIZONYÍTÉKAI 118
Paleontológia 118
Mik a fosszíliák? 119
Kormeghatározás 119
Fosszilis leszármazási sorok 119
Fosszilis átmeneti formák 120
Törzsfák 120
Homológiakutatás 122
A homológiakutatás kritériumai 124
Az összehasonlító anatómia és
morfológia homológiapéldái 124
Homológiák a magatartásban 126
Az egyedfejlődés 126
Állatföldrajzi bizonyítékok 126
Rudimentáris szervek 127
3.6 Atavizmusok 128
4 TRANSZSPECIFIKUS
EVOLÚCIÓ 128
5 IRREVERZIBILITÁS 131
6 DOMESZTIKÁCIÓ 131
7 ÉLŐ FOSSZÍLIÁK 134
8 A KIHALÁS 138
IV ÁLLATFÖLDRAJZ 139
1 VÍZI ÉS SZÁRAZFÖLDI
RENDSZEREK 139
1.1 Szárazföldi rendszerek 139
1.2 Vízi rendszerek 139
2 AZ ÁLLATOK
SZÉTTERJEDÉSÉNEK
ALAPSZABÁLYAI 140
3 A BIORÉGIÓK ÉS AZOK
ÁLLATVILÁGA 141
3.1 Tundra 141
3.2 Tajga 141
3.3 Silvea = erdő 141
3.4 Hylea = esőerdő 142
3.5 Sklerea = keménylombú- és
babérlombú erdők 142
3.6 Sztyepp 143
3.7 Sivatagok 143
3.8 Litorális régió 144
3.9 Tenger 144
3.10 Az édesvizek 145
4 TÖRTÉNETI
ÁLLATFÖLDRAJZ 146
4.1 A Holarktisz és állatvilága 148
4.1.1 A Nearktisz emlősei 149
4.1.2 A Palearktisz emlősei 150
4.1.3 A Holarktisz madarai 151
4.1.4 Hüllők, kétéltűek és halak a
Holoarktiszban 151
4.2 Etiópisz 152
4.3 Madagasszisz 154
4.4 Orientálisz 154
4.5 Wallacea 158
4.6 Notogea 158
4.7 Antarktika 159
4.8 Neotropisz 160
4.9 A tengerek állatvilága 162
5 ÁLLATVÁNDORLÁSOK 163
V TERMÉSZET- ÉS
FAJVÉDELEM 165
1 A FAJPUSZTULÁS OKAI 165
1.1 A faj ok közvetett
veszélyeztetettsége 165
1.2 A fajok közvetlen
veszélyeztetettsége 165
2 A TERMÉSZETVÉDELEM
FELADATAI 165
3 AZ ÁLLATKERTEK
FELADATA 166
3.1 A világ állatkertjei - egy nagy
lehetőség a természetvédelem
számára 167
3.2 Oktatás és nevelés - a
természetvédelem egyik
központi feladata 167
3.3 Az állatkertek közvetlen feladatai 167
3.4 Ex-situ tartás - a természetben való
túlélés támogatása 168
3.5 Törzskönyvek 169
3.6 Tenyésztői szervezetek 169
3.7 EEP 171
3.8 Visszatelepítés - visszavadítás 171
3.9 Tudomány és kutatás 171
3.10 Kulcsfogalom: integráció 172
3.11 Természetvédelmi régiók 172
3.12 Törvényes előírások 173
3.13 Nemzetközi és német szervezetek és
egyezmények rövidítései 174
3.14 Állatkertekben megőrzött fajok 175
VI ANATÓMIA 178
1 SEJTTAN 178
1.1 Sejtfelépítés 178
1.2 Sejtosztódás 178
1.2.1 Mitózis 178
1.2.2 Meiózis 179
2 SZÖVETTAN 179
2.1 A hámszövet 179
2.2 A kötő- és támasztószövet 181
2.3 Izomszövet 182
2.4 Az idegszövet 183
3 ANATÓMIA 183
3.1 A csontváz 183
3.1.1 A csontok 183
3.1.2 A csontok kapcsolódásai 184
3.1.3 A gerincoszlop 184
3.1.4 A végtagváz 185
3.1.5 A koponya 186
3.2 A bőr 186
3.2.1 A bőrmirigyek 187
3.2.2 A bőrfüggelékek 188
4 ÉLETTAN 191
4.1 A keringés szervei 191
4.1.1 Véredényrendszer 191
4.1.2 A nyirokrendszer 193
4.1.3 A gerinces osztályok keringési
rendszerei 194
4.2 A légzés 194
4.2.1 A légzőszervek 194
4.2.2 A levegő útja 195
4.2.3 Belső légzés 196
4.3 Emésztés 197
4.3.1 Emésztőszervek 197
4.3.2 Emésztési folyamatok 198
4.4 A húgy-ivarrendszer 201
4.4.1 Az emlősök kiválasztószerve 201
4.4.2 Más gerincesosztályok
ki választószervei 201
4.4.3 Ivarszervek 202
4.5 Az idegrendszer 203
4.5.1 A központi idegrendszer 204
4.5.2 A környéki idegrendszer 204
4.5.3 A vegetatív idegrendszer 204
4.5.4 Reflexek 205
4.6 Érzékszervek 205
4.6.1 Mechanikus érzékelések 205
4.6.2 Hőérzékelés 207
4.6.3 Kémiai érzékszervek 207
4.6.4 Látószervek 207
4.7 Mirigyek 208
4.7.1 A hipofízis 208
4.7.2 A pajzsmirigy 209
4.7.3 A mellékvesék 209
4.7.4 A hasnyálmirigy 209
4.7.5 A herék és a petefészek 209
4.7.6 A tobozmirigy 209
4.7.7 Csecsemőmirigy 209
4.7.8 Szöveti hormonok 210
VII AZ ÁLLATKERTI ÁLLATOK
BIOLÓGIÁJA 211
1 MIT JELENT AZ ÁLLATKERTI
ÁLLATOK BIOLÓGIÁJA? 211
2 AZ ÁLLATTARTÁS
TÖRTÉNETE 211
3 AZ ÁLLATKERTEK
FELADATAI 212
3.1 Kutatás és tudományos munka 213
3.2 Állatorvostan 214
3.3 Szabadidő és kikapcsolódás 215
3.4 Oktatás és nevelés 215
4 AZ ÁLLATTARTÁS
PROBLÉMÁI 216
4.1 Etikai kérdések 216
4.2 Határesetek 216
4.3 Faj igényeinek megfelelő tartási
körülmények 217
4.3.1 Teljesértékű táplálás 217
4.3.2 Istállók, kifutók, röpdék 218
4.3.3 Természetes viselkedés 218
4.3.4 Állatkerti állatok tartásának
kritériumai és konkrét feltételei 218
4.3.5 Az állattartás kritériumainak
értékelési lehetőségei 223
5 AZ EMBER ÉS ÁLLAT
KAPCSOLATA AZ
ÁLLATKERTBEN 224
5.1 A látogató és az állatkerti állat 224
5.2 Az ápoló és az állatkerti állat 225
VIII SPECIÁLIS ÁLLATKERTI
ÁLLATTARTÁS ÉS
SZAKMAI ISMERETEK 228
1 AZ ÁLLATOK GONDOZÁSÁVAL
KAPCSOLATOS TEENDŐK 228
1.1 Higiénia 228
1.2 Az etetés higiéniája 228
1.3 Betegségmegelőzés 229
1.4 A karantén 229
1.5 Állatkórházak az állatkertekben 230
1.6 Takarítás 230
2 AZ ÁLLATKERTI
TEVÉKENYSÉGEK 230
2.1 A gazdasági udvar 230
2.2 A kertészet 231
2.3 Műszaki személyzet 232
2.4 A tudományos részleg 232
2.5 Az állatápoló 233
2.5.1 Az állatápoló képzése 234
2.5.2 Egy főápoló munkaköri leírása 235
2.5.3 Teendők rendkívüli események
esetén 236
2.6 A munkaidő 236
3 ÁLTALÁNOS ÁLLATTARTÁS 237
3.1 Etetés 237
3.1.1 Etetési szabályok 237
3.1.2 Etetési idők 238
3.1.3 Takarmányváltás 239
3.2.4 Takarmánylapok 239
3.1.5 Etetés a szoktatási időben 240
3.1.6 Etetés szállítás közben 240
3.2 Ellátás a természetes
utódgondozás idején 241
3.3 Kézből történő nevelés 241
3.4 A takarmány 242
3.4.1 Növényi takarmány 243
3.4.2 Állati takarmány 246
3.5 Bezárás, kizárás, áthelyezések 248
3.6 Megfogás és szállítás 248
3.6.1 A megfogás 248
3.6.2 A szállítás 250
3.6.3 Példa néhány szállítóládára 251
3.6.4 A berakodás 252
3.6.5 Formalitások 253
4 AZ ÁLLATKERTI ÁLLATOK
BETEGSÉGEI 253
4.1 Gerinctelenek 253
4.2 Tengeri halak 254
4.3 Édesvízi halak 254
4.4 Kétéltűek betegségei 255
4.5 Hüllők betegségei 256
4.6 Madarak betegségei 257
4.7 Emlősök betegségei 260
4.8 Zoonózisok 263
4.9 Szójegyzék 265
IX ÁLLATTARTÁS AZ
ÁLLATKERTBEN, AZ
AKVÁRIUMBAN ÉS A
TERRÁRIUMBAN 266
1 EMLŐSÖK OSZTÁLYA 266
1.1 Tojásrakó emlősök 266
1.1.1 Hangyászsünök családja 266
1.1.2 Kacsacsőrű emlősök családja 268
1.2 Erszényesek alosztálya 269
1.2.1 Erszényesek tartása az
állatkertekben 269
1.2.2 Erszényespatkányok családja 270
1.2.3 Erszényesnyest-félék 270
1.2.4 Kúszóerszényesek családja 272
1.2.5 Vombatok családja 273
1.2.6 Kenguruk öregcsaládja 274
1.3 Méhlepényes emlősök alosztálya 278
1.3.1 Patkányvakondfélék 278
1.3.2 Tanrekek családja 279
1.3.3 Aranyvakondfélék családja 279
1.3.4 Sünfélék családja 280
1.3.5 Cickányfélék családja 280
1.3.6 Vakondfélék családja 280
1.4 Elefántcickányok rendje 281
1.5 Denevérek rendje 282
1.6 Bőrszányúak rendje 284
1.7 Mókuscickányok rendje 284
1.8 Főemlősök rendje 285
1.8.1 Félmajmok alrendje 286
1.8.1.1 Lemurszerűek osztaga 286
1.8.1.2 Lóriszerűk osztaga 289
1.8.1.3 Koboldmaki-szerűek osztaga 290
1.8.2 Majmok alrendje 290
1.8.2.1 Az újvilági vagy szélesorrú
majmok osztaga 290
1.8.2.2 Ovilági, vagy keskenyorrú
majmok osztaga 297
1.9 Vendégízületesek rendje 308
1.9.1 Tatufélék családja 308
1.9.2 Lajhárok családja 309
1.9.3 Hangyászok családja 309
1.10 Pikkelyesek rendje 311
1.11 Rágcsálók rendje 311
1.11.1 Mókusalakúak alrendje 312
1.11.2 Egéralakúak alrendje 315
1.11.3 Sülalkatúak alrendje 316
1.11.3.1 A sülszerűek öregcsaládja 317
1.11.3.2 Sziklapatkány-szerűek
öregcsaládja 317
1.11.3.3 Kúszósül-szerűek öregcsaládja 318
1.11.3.4 Csincsilla-szerűek öregcsaládja 318
1.11.3.5 Pakarána-szerűek öregcsaládja 318
1.11.3.6 Tengerimalac-szerűek öregcsaládja 319
1.11.3.7 Deguszerűek öregcsaládja 320
1.12 Cetek rendje 321
1.13 Ragadozók rendje 322
1.13.1 A szárazföldi ragadozók alrendje 322
1.13.1.1 Menyét- és medveszerűek
öregcsaládja 322
1.13.1.2 A cibetmacskaszerűek, hiéna és macskaszemek öregcsaládja 332
1.13.1.3 Kutyaszerűek öregcsaládja 340
1.13.2 Úszólábúak alrendje 344
1.13.2.1 A fülesfóka-félék családja 344
1.13.2.2 Rozmárfélék családja 346
1.13.2.3 Igazi fókafélék családja 346
1.14 Nyúlalakúak rendje 348
1.15 Csövesfogúak rendje 349
1.16 Szirének rendje 350
1.17 Ormányosok rendje 351
1.18 Szirtiborz-alakúak rendje 354
1.19 Páratlanujjú patások rendje 355
1.19.1 Orrszarvúalkatúak alrendje 355
1.19.1.1 Tapírfélék családja 355
1.19.1.2 Orrszarvúfélék családja 356
1.19.2 Lóalkatúak alrendje 357
1.19.2.1 Lófélék családja 357
1.20 Párosujjú patások rendje 360
1.20.1 Nem-kérődzők alrendje 360
1.20.1.1 Disznófélék családja 360
1.20.1.2 A pekarifélék családja 363
1.20.1.3 Vízilófélék családja 364
1.20.2 Párnástalpúak alrendje 366
1.20.3 Kérődzők alrendje 367
1.20.3.1 Kancsilfélék családja 367
1.20.3.2 Szarvasfélék családja 368
1.20.3.3 Zsiráffélék családja 374
1.20.3.4 Villásszarvú antilopfélék családja 376
1.20.3.5 Tülkösszarvúak családja 377
2 madarak osztálya 391
2.1 Tinamualakúak rendje 391
2.2. Futómadarak rendje 391
2.2.1. Nanduk alrendje 391
2.2.2. Struccok alrendje 392
2.2.3. Kazuárok alrendje 393
2.2.4. Kivik alrendje 394
2.3 Vöcsökalakúak rendje 394
2.4 Pingvinek rendje 395
2.5 Viharmadarak rendje 396
2.6 Gödényalakúak rendje 396
2.7 ijGólyaalakúak rendje 398
2.7.1 Gémfélék családja 398
2.7.2 Papucscsőrű gólyafélék családja 398
2.7.3 Gogófélék családja 399
2.7.4 Gólyafélék családja 399
2.7.5 íbiszfélék családja 400
2.8 Flamingó alakúak rendje 400
2.9 Lúdalakúak rendje 402
2.9.1 Tüskésszárnyú madárfélék
családja 402
2.9.2 Récefélék családja 402
2.9.2.1 Hasadtujjú ludak alcsaládja 403
2.9.2.2 Ludak alcsaládja 403
2.9.2.3 Récék alcsaládja 405
2.10 Sólyomalakúak rendje 406
2.10.1 Újvilági keselyűk családja 406
2.10.2 Kígyászkeselyűfélék családja 410
2.10.3 Vágómadárfélék családja 410
2.10.4 Sólyomfélék családja 414
2.11 Tyúkalakúak rendje 415
2.11.1 Hokkófélék családja 415
2.11.2. Pulykafélék családja 417
2.11.3 Az újvilági, vagy fogasfürjfélék
családja 417
2.11.4 Fajdfélék családja 418
2.11.5. Valódi fácánfélék családja 418
2.11.6 Gyöngytyúkfélék családja 422
2.11.7 Lábastyúkfélék családja 422
2.12 Hoacinok rendje 423
2.13 Darualakúak rendje 423
2.13.1 Guvatfélék családja 423
2.13.2 Lábasguvatfélék családja 425
2.13.3 Guvatgémfélék családja 425
2.13.4 Búvárcsibefélék családja 425
2.13.5 Kagufélék családja 425
2.13.6 Darufélék családja 426
2.13.7 Guvatdarufélék családja 427
2.13.8 Dobosdarufélék családja 427
2.18.9 Túzokfélék családja 428
2.18.10 Kígyászdaru, vagy kariámafélék
családja 428
2.13.11 Guvatfürjfélék családja 429
2.14 Gázlómadár- és sirályalakúak
főrendje 429
2.14.1 Limikolaalakúak rendje 429
2.14.2 Sirályalakúak rendje 430
2.14.3 Alkaalakúak rendje 431
2.15 Galambalakúak rendje 431
2.16 Papagáj alakúak rendje 432
2.16.1 Kispapagájfélék családja 433
2.16.2 Valódi papagájfélék családja 434
2.16.3 Nemes papagájfélék családja 436
2.16.4 Díszpapagájfélék családja 436
2.16.5 Lórifélék családja 437
2.16.6 Laposfarkú papagájfélék családja 438
2.16.7 Hullámos papagájfélék családja 438
2.16.8 Földipapagájok családja 439
2.16.9 Bagolypapagájok családja 439
2.16.10 Kakadufélék családja 439
2.16.11 Nesztor-papagájfélék családja 440
2.17 Bagolyalakúak rendje 440
2.17.1 Gyöngybaglyok alcsaládja 440
2.17.2 Álarcos baglyok alcsaládja 441
2.17.3 Fülesbaglyok alcsaládja 441
2.17.4 Valódi baglyok alcsaládja 441
2.17.5 Karvalybaglyok alcsaládja 442
2.18 Lappantyúalakúak rendje 442
2.19 Sarlósfecskealakúak rendje 443
2.20 Kolibrialakúak rendje 443
2.21 Trogonalakúak rendje 445
2.22 Egérmadáralakúak rendje 445
2.23 Szalakótalakúak rendje 445
2.24 Harkályalakúak rendje 446
2.25 Turákóalakúak rendje 448
2.26 Kakukkalakúak rendje 448
2.27 Bankaalakúak rendje 449
2.28 Jégmadáralakúak rendje 450
2.29 Énekesmadáralakúak rendje 452
2.29.1 Ricsókák alrendje 453
2.29.2 Karélyos pompásrigók, vagy
madagaszkári pitták alrendje 453
2.29.3 Pitták alrendje 453
2.29.4 Királygébicsek alrendje 454
2.29.5 Fazekasmadarak alrendje 455
2.29.6 Új-zélandi pitták alrendje 455
2.29.7 Énekesmadarak alrendje 455
3 vivarisztika 476
3.1 Terrarisztika 476
3.1.1 Hőmérsékleti igények 477
3.1.2 Levegőztetés 477
3.1.3 A levegő páratartalma 477
3.1.4 Fény 477
3.1.5 Terráriumtípusok 478
3.1.6 A berendezés anyagai 482
3.1.7 Karbantartás és gondozás 482
3.1.8 A takarmányozás és technikája 483
3.2 Akvarisztika 486
3.2.1 Hidegvízi akváriumok 488
3.2.2 Édesvízi melegvizű akvárium 488
3.2.3 Tengervízi akvarisztika 492
4 hüllők osztálya 495
4.1 Teknősök rendje 496
4.1.1 Nyakrejtő teknősök alrendje 497
4.1.2 Nyakfordító teknősök alrendje 507
4.2 Krokodilok rendje 511
4.2.1 Aligátorfélék családja 513
4.2.2 A krokodilfélék családja 514
4.2.3 Gaviálfélék családja 516
4.3 Hidasgyíkok rendje 516
4.4 Pikkelyes hüllők rendje 517
4.4.1 Gyíkok alrendje 517
4.4.2 Kígyók alrendje 535
5 kétéltűek osztálya 547
5.1 Farkos kétéltűek rendje 547
5.1.1 Általános ismeretek 547
5.1.2 Óriásszalamandra-alakúak alrendje 549
5.1.3 Szalamandra-alakúak alrendje 550
5.1.4 Sziréngőte-alakúak alrendje 554
5.2 Farkatlan kétéltűek rendje 554
5.2.1 Általános ismeretek 554
5.2.2 Korongnyelvűbéka-félék családja 555
5.2.3 Pipabékafélék családja 556
5.2.4 Ásóbékafélék családja 557
5.2.5 Füttyentőbéka-félék családja 557
5.2.6 Varangyfélék családja 558
5.2.7 Levelibékafélék családja 559
5.2.8 Fakúszóbéka-félék családja 560
5.2.9 Valódibéka-félék családja 562
5.2.10 Mászóbékafélék családja 563
5.2.11 Evezőbéka-félék családja 563
6 porcoshalak osztálya.-563
6.1 Cápák főrendje 564
6.2 Ráják főrendje 567
7
osztálya 568
7.1 Úszósugaras halak alosztálya 568
7.1.1 Sokúszós csukák köztesosztálya 568
7.1.2 Úszósugaras halak alosztálya 569
7. 2 Bojtosúszójú halak főrendje 609
8 gerinctelenek 610
8.1 Szivacsok törzse 610
8.2 Csalánzók törzse 611
8.2.1 Kehelyállatok (medúzák) osztálya 611
8.2.2 Hidraállatok osztálya 612
8.2.3 Virágállatok osztálya 612
8.3 Puhatestűek törzse 616
8.3.1 Csigák osztálya 616
8.3.2 Kagylók osztálya 619
8.3.3 Fejlábúak osztálya 619
8.4 Szelvényes testűek törzscsoportja 621
8.4.1 Gyűrűsférgek törzse 621
8.4.2 ízeltlábúak törzse 622
8.5 Tüskésbőrűek törzse 631
8.5.1 Tengeri liliomok családja 631
8.5.2 A tengeri uborkák családja 632
8.5.3 Tengeri sünök családja 633
8.5.4 Tengeri csillagok osztálya 633
8.5.5 A kígyókarú tengeri
csillagok osztálya 634
8.6 A gerinchúrosok törzse 634
8.6.1 Tengeri zsákállatok osztálya 634
irodalomjegyzék 636
tárgymutató 671

Robert Pies-Schulz-Hofen

Robert Pies-Schulz-Hofen műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Robert Pies-Schulz-Hofen könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem