Az állam magángazdasági tevékenysége különös tekintettel a legujabb szocializálási törekvésekre

Tartalom

Bevezetés 7
I. Az állam magángazdasági tevékenységének történeti fejlődése 9
Az állam fogalma. Az állami bevételek osztályozása. Az állam magángazdasági tevékenysége az ókorban és a középkorban. A merkantilizmus. A. Smith. Az ipari forradalom kora. Az állami magángazdasági tevékenység négy korszakának jellemvonásai.
II. Az állami üzem fogalma és létesítésének okai 21
Az állam magángazdasági tevékenységének néhány tudományos fogalmi meghatározása: Leroy Beaulieu, Rau, A. Wagner, Földes, Sigloch, Brandt, Cuhel meghatározásai. Az állami üzemek és intézetek közötti különbség. A monopol állami üzemek jövedelmének és az adóknak megadáshoz való viszonya. Az állami üzemek létesítésének okai a XIX. század II. felében: történelmi okok, jogrendszer kialakulása, a hadiérdek, a közigazgatás önszükséglete, az iparpolitikai és mezőgazdaságpolitikai törekvések, az elemi közszükségletek általános kielégítésének biztosítása, a monopolisztikns magánvállalatok árpolitikája elleni küzdelem, a kartelek szabályozása, az államháztartás pénzügyi szükségletének növekedése, az adóbevételeknek magángazdasági tevékenységből eredő jövedelemmel történő kiegészítése, az államháztartás pénzügyi feleslegeinek elhelyezése, a világháború kényszergazdasága, a békeszerződések, a szocializmus térhódítása.
III. A szocializálás elmélete és az ezirányú gyakorlati intézkedések 43
a) A szocializálás elmélete:
A szocializmus lényege. Marx nyilatkozatai a kapitalista termelési rend jellemvonásairól, a többletértékről, a tőke-akkumulációról, a kapitalista gazdasági rend szükségszerű összeomlásáról, a termelés társadalmosításáról. Az ehrfurti programm. A többletértékelmélet és a kapitalizmus összeomlására vonatkozó állítás cáfolata. Bizonyítása annak, hogy a társadalmosítás nem egyéb, mint államosítás. A syndikalizmus, a tervgazdaság, a gilda-szocializmus. A szocializált termelési rend megoldhatatlan kérdései: az elosztás szabályozása, a fizetések megállapítása, a pénz szerepe, a fogyasztási konjunktúrákhoz való alkalmazkodás, a felelősségérzet, az önérdek helyettesítése, a pályaválasztás szabadsága, a nemzetközi áru- és értékforgalom lebonyolítása. Az orosz szovjet. A görlici programm.
b) A szocializálási törekvések gyakorlati megnyilvánulásai:
A háború utáni szocializálási törekvések. A részleges szocializálás. W. Rathenau és K. Macdonald állásfoglalása. Az angol szocializálási törekvések: a bányászat, a vasútak és az elektromos energia gazdálkodás területén. A német szocializálási törekvések: általános állásfoglalás, szocializálási törvények, a szocializáló bizottság működése, a bányászat, a káliumipar, az elektromos energia gazdaság szocializálása. Az osztrák szocializálási törvények és ezek eredményei. A Jugoszláv és Csehszlovák szocializálási törekvések. A szocializálásra irányuló törekvések kudarca.
IV. Az egyes állam.ok magángazdasági tevékenysége 87
Németország, Svájc, Franciaország, Ausztria, Belgium, Svédország, Finnország, Németalföld, Csehszlovákia, Olaszország, Spanyolország, Nagybritannia, Északamerikai Egyesült Államok, Magyarország. Az állami üzemekből eredő jövedelemnek az adóbevételekhez való aránya: Németországban, Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Svédországban, Finnországban, Németalföldön, Csehszlovákiában, Olaszországban, Spanyolországban, Nagybritánniában, Magyarországon.
V. Az állami üzemek jellemző tulajdonságai 153
a) Az állami üzemeknek, mint vállalatoknak a tulajdonságai:
A napipolitika szerepe. A közigazgatás túltengése. A budgetrendszer. A kameralis könyvvitel. Nehézkesség, egyéni felelősség hiánya. A tisztviselők alkalmazásának módja, jövedelme, érdektelensége. Feltalálók helyzete. Kisebb műszaki haladás. Kisebb alkalmazkodó képesség a fogyasztók ízléséhez és a konjunktúrákhoz. A munkások bérviszonyai. A rentabilitás kérdése. Állami kedvezmények. Adómentesség. Könnyebb tőkebeszerzés. Csőd lehetetlensége. Politikai és közigazgatási támogatás. A közüzemek tisztességtelen versenyének kérdése. Az 1927. évi genfi világgazdasági konferencia határozata. A közüzemek évi nyereségének hovaforditása. A tarifapolitika. A megváltási tőketeher.
b) Az állami üzemeknek a gazdasági életre gyakorolt hatása:
1. A termelés terén: elemi közszükségletek egyetemes kielégítésének biztosítása. Iparfejlesztés. A termelés helytelen irányba történő terelése. Kisebb produktivitás. 2. A tőkeelhelyezés terén: Szükségtelen vállalatok alapítása. Túlkapitalizálódás. 3. Szociális téren: Az önköltségi áron alul történő szolgáltatás. Méltányosabb bérek és munkafeltételek. Az államtól függő helyzetben lévő népesség szaporítása. Az export. A szervezet kérdése:
jogi és vagyoni önállóság. A részvénytársasági forma. Üzemek központi egyesítése. A vegyes vállalatok.
VI. Az állam magángazdasági tevékenységének határai 182
Nehány ilyirányú tudományos állásfoglalás: Rau, Wagner, Grunzel, Philippovich, Kleinwachter, Cuhel, G. Cassel, M. Cassel, Brandt, Tyszka, Liefmann, Mises, Yves Guyot, Niebuhr, Beusch álláspontja. Hoover nyilatkozata, A német birodalmi gyűlés állásfoglalása. Mussolini nyilatkozata. A Carta del Lavoro. A német gazdasági érdekképviseletek határozata. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1929. évi ülése. Az állam magángazdasági tevékenysége határainak elvi megállapítása. Az állam magángazdasági tevékenysége jogosultságának kérdése a mezőgazdaság, erdészet, bányászat, közlekedés, hírszolgálat, energiagazdálkodás terén. A nem elsőrendű életszükségletet kielégítő állami, ipari üzemek
megszüntetése. Az állam kereskedői és bankári tevékenysége és magánvállakozásokban elfoglalt tőkeérdekeltsége. Indokolhatja-e az államosítást a pénzügyi szempont? Az állam magángazdasági tevékenységének helyes elvi indító okai és határai.
VII. Táblázatok 204
VIII. Forrásmunkák jegyzéke 211

Témakörök