Az állam belső biztonsága elleni bűntettek

Tartalom

I. FEJEZET
A feudál-kapitalista Magyarország belső biztonságának védelmére
alkalmazott jogszabályok és a vonatkozó irodalom áttekintése
(1878 - 1944) 9
1. Jogtörténeti vázlat 10
A) Politikai deliktumok a liberálkapitalizmus korában 10
B) Az 1921. évi III. törvény (rendtörvény) létrehozásának körülményei 12
C) Burzsoá irodalmi nézetek a rendtörvényről 16
2. A rendtörvény dogmatikája 18
3. Korabeli külföldi rendtörvények 23
II. FEJEZET
Az állam belső biztonsága elleni bűntett általános fogalma 26
1. A politikai deliktum fogalma 26
2. Az ellenforradalmi bűntett fogalma 30
3. Az állam belső biztonsága elleni bűntett fogalmának meghatározása 32
III. FEJEZET
Az állam belső biztonsága elleni bűntettek a hatályos jog rendszerében 37
1. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvény megalkotása 37
2. Az 1946. évi VII. törvény és az összefüggő jogszabályok elhelyezése a hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállításában (BHÖ) 45
IV. FEJEZET
A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett
(mozgalom, szervezkedés, cselekmény) 48
1. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett tárgya 48
2. A mozgalom és a szervezkedés 62
A) A mozgalom és a szervezkedés fogalma 62
B) A „megdöntésére irányuló" kifejezés mint az objektív oldalhoz tartozó elem értelmezése 71
C) A mozgalom és a szervezkedés társadalomra veszélyessége
(jogellenessége) 75
D) A mozgalom és a szervezkedés kezdeményezése 83
E) A mozgalom és a szervezkedés vezetése 89
F) A mozgalom és a szervezkedés lényeges anyagi támogatásban részesítése 97
G) A mozgalomban és a szervezkedésben való tevékeny részvétel 100
H) A mozgalom <és a szervezkedés előmozdítása 115
3. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló (önálló) cselekmény 122
4. A mozgalom, szervezkedés, önálló cselekmény alanya - alanyi oldala 129
5. Előkészületi cselekmények sajátképi (sui generis) bűntettként
való büntetés alá helyezése 142
6. A feljelentés elmulasztása 148
7. A BHÖ 1. pontjában meghatározott bűntetteket érintő negatív
büntető jogszabályok 158
A) A hozzátartozók büntetlensége a feljelentés elmulasztása esetében 158
B) Elállás a mozgalomtól és a szervezkedéstől 160
8. A BHÖ 1. pontjában foglalt bűntettek minősítése (egységtöbbség-halmazat) 163
9. Büntető rendelkezések. (A büntetés kiszabása) 168
V. FEJEZET
Az államrend elleni izgatás 173
1. A lázítás és az izgatás tárgya 174
2. A lázítás és az izgatás fogalma 178
3. Az izgatás társadalomra veszélyessége (jogellenessége) 185
4. Az izgatás elkövetési tevékenységei 196
5. Az izgatás alanya - alanyi oldala 211
6. A tsz elleni izgatás 220
7. Az államrend elleni izgatás enyhébben minősülő alakzatai 227
A) A BHÖ 7. pontjába felvett bűntett 227
B) A BHÖ 3. pontjába felvett bűntett 230
8. A népi demokratikus államrend vagy a népköztársaság elleni
rágalmazás, valótlan hír terjesztése és annak enyhébben minősülő alakzata 232
9. Törvénnyel szembeni engedetlenségre izgatás 239
10. Az izgatási bűntettek minősítése (egység-többség-halmazat) 240
11. Büntető rendelkezések. (A büntetés kiszabása) 244
VI. FEJEZET
Lázadás, fegyveres csapat tiltott szervezése, felségsértés 254
1. A lázadás 254
2. A területi felségsértés 259
3. Fegyveres csapat tiltott szervezése 260
VII. FEJEZET
Lőfegyverrel vagy lőszerrel, robbanóanyaggal, vagy robbantószerrel
való visszaélések, mint az államrend elleni bűntett eszközcselekményei 262
1. A lőfegyver, lőszer, robbanóanyag fogalma 263
2. Lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés 265
3. Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés 271
4. Kiegészítő anyagi jogi rendelkezések 273
VIII. FEJEZET
Következtetések de lege ferenda 275
1. A hatályos külföldi jogszabályok áttekintése 275
A) Az állam belső biztonságának védelme egyes kapitalista államok törvényhozásában 275
B) Az állam belső biztonságának védelme egyes szocialista államok törvényhozásában 280
2. Kodifikatórius javaslatok 290
Irodalom 297
Jogszabály mutató 305
Tárgymutató 306
Rövidítések 310

Témakörök