kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 468 oldal |
Sorozatcím: | Politikai gondolkodók |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-282-154-8 |
Első könyv | |
Bevezetés. A Bendisz-ünnep | 13 |
Kephalosz az öregségről és a pénzről | 15 |
Az igazságosság meghatározásának első kísérlete | 18 |
Igazságosság az, ha a baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat? | 20 |
Az igazságosság meghatározásának második kísérlete. Thraszümakhosz szerint: Igazságosság az, ami az erősebbnek előnyös | 27 |
Harmadik kísérlet az igazságosság meghatározására. Mi az igazságosság haszna? | 36 |
Szókratész cáfolata: az igazságtalanság nem jár haszonnal. Különválasztja a pénzszerzést a gondozottai javát szolgáló szakmától | 38 |
Szókratész kitérője: a legjobbak nem kívánnak uralkodni | 42 |
Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje | 43 |
Szókratész problematikus cáfolási kísérlete | 45 |
Vajon az igazságtalanság erősebb és hatalmasabb az igazságosságnál? | 48 |
Igazságosságra még a gonoszoknak is szükségük van egymást közt | 49 |
Vajon az igazságtalan jobban él-e az igazságosnál? | 51 |
Második könyv | |
Glaukón Szókratésztől meggyőzőbb bizonyítékot kíván. A jó három fajtája | 55 |
Mi az igazságosság és az igazságtalanság tisztán önmagában és mi a hatalma a lélekben? | 56 |
A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert ez középút a két véglet: a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között | 57 |
A kettő életét kettejük éles szembeállításával ítélhetjük meg | 59 |
A költők és a nevelők nem az igazság lényegét magasztalják, hanem a belőle fakadó javakat | 61 |
Igazságosnak lenni kínos és fáradságos | 63 |
Minden a látszat. Az igazságtalan még az isteneket is lekenyerezi | 64 |
Ilyen beszédek hallatán ugyan melyik utat válassza az ifjúság? | 65 |
Az igazságos csak vagy valami isteni kegyelemből, vagy merő gyöngeségből marad igazságos | 66 |
Mutassa ki Szókratész az igazság lényegét, s hogyha ez önmagában jobb az igazságtalanságnál, mit idéz elő a lélekben és így miért üdvösebb neki | 67 |
Szókratész azt ajánlja, hogy az igazságosság mibenlétét egy az emberi lélekkel analóg, mégis sokkal nagyobb méretű modellen vizsgálják meg: tudniillik az államon | 69 |
Az állam keletkezése | 71 |
A primitív állam élete | 74 |
Az igények növekedése megnöveli az államot. A "dőzsölő" állam | 76 |
Az állam területének védelme: a hivatásos hadsereg | 77 |
Milyeneknek kell lenniök az állam őreinek | 79 |
Az állam őreinek nevelése | 82 |
Az istenek jók, és senkinek sem ártanak | 84 |
Az isten nem csal meg senkit, és alakot sem vált | 88 |
Az isten nem hazudik | 90 |
Harmadik könyv | |
Az Alvilág rettenetességének kiszínezésével ne riogassák a fiatalokat | 94 |
A fiatal őrök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül | 98 |
Igazság és hazugság emberi viszonylatban | 99 |
Féktelenség és önmérséklet | 100 |
Az emberről csak akkor lehet beszélni, ha már tisztázták az igazságosság lényegét | 103 |
Az elbeszélő költészet felosztása | 104 |
Az utánzás feladata. Itt is érvényes a munkamegosztás | 107 |
Az őrök csak komoly, méltóságteljes, erkölcsös magatartást utánozhatnak | 108 |
Az éneklés módja és a dallamok | 112 |
A ritmus | 115 |
Szép stílus, szép erkölcs, szépalakúság, zene, szerelem | 116 |
A testgyakorlásról | 120 |
Az erkölcsök elfajulásával egyre több lesz a beteg és a pörlekedő | 122 |
A helyes és a helytelen gyógyászat | 123 |
Milyen a jó bíró? | 127 |
Az előbbiek összefoglalása | 128 |
A zene és a testgyakorlás célja: az egyoldalúság elkerülésével a lélek összhangjának kialakítása | 128 |
A vezetők kiválasztása | 131 |
A polgárok tekintsék testvéreknek egymást | 135 |
Három emberfajta | 135 |
Az őröknek nem lehet magántulajdonuk | 137 |
Negyedik könyv | |
Boldogok-e az őrök? | 140 |
A gazdagság és a szegénység egyaránt ártalmas | 142 |
Háború | 143 |
Mekkora legyen az állam? | 145 |
Minden a neveléstől függ | 146 |
A nevelés terén káros az újítás | 146 |
Nem kell minden apróságot szabályozni | 148 |
A vallás | 151 |
Hol találhatjuk meg az államban az igazságosságot? | 151 |
A négy erény az államban | 152 |
A bölcsesség | 152 |
A bátorság | 154 |
A józan önmérséklet | 156 |
Az igazságosság | 159 |
Az igazságosság az egyes emberekben | 162 |
Az állam erkölcsössége a polgárok erkölcseinek függvénye | 164 |
A lélekben három hajlam van: gondolkodás, indulat, vágyakozás | 165 |
A vágyakozás különbözik a gondolkozástól | 169 |
Az indulat különbözik a vágyakozástól és a gondolkozástól | 170 |
Az egyén igazságossága | 173 |
Az igazságtalanság | 176 |
Az igazságosság a lélek egészsége, az igazságtalanság a betegsége | 177 |
Az igazságosság előnyös, az igazságtalanság káros | 178 |
Az igazságtalanság fajai | 179 |
Ötödik könyv | |
Nő- és gyermekközösség | 180 |
A nők nevelése és kötelességei ugyanazok, mint a férfiaké | 183 |
Ellenérv: a nő természete különbözik a férfiétól | 185 |
A férfi és a nő képességei között nincs alapvető különbség, csak fokozati | 186 |
A férfiak és a nők egyforma alkalmazásának előnyei | 190 |
A nő- és gyermekközösség az őröknél, és ennek előnyei | 192 |
A gyermekek nevelése | 195 |
A nő- és gyermekközösség erősíti az állam egységét | 198 |
Az őrök boldogsága | 203 |
Katonai nevelés | 205 |
Fegyelmezés és jutalmazás | 207 |
Az ellenséggel való bánásmód | 209 |
Görögök egymás közti háborúskodása | 210 |
Hogyan valósulhat meg az ideális állam? | 212 |
Ki a filozófus? | 216 |
"Tudás" és "vélemény" | 218 |
A "vélemény" | 222 |
Hatodik könyv | |
A filozófusnak kell kormányoznia, mert csak ő ismeri az igazságot | 225 |
A filozófustermészet tulajdonságai | 226 |
A filozófusok állítólag értéktelenek az állam szempontjából | 229 |
Ennek az állam az oka: miért nem használja fel őket? | 230 |
Miért fejlődik rosszul a legtöbb filozófus? | 233 |
A filozófustermészetet megrontja a környezete | 234 |
A filozófiát elárasztják a selejtes emberek | 240 |
Az igazi filozófus kénytelen visszavonulni | 241 |
Hogyan kellene ápolnia az államnak a filozófiát? | 243 |
Még a tömeget is meg lehetne győzni a filozófia értékéről | 245 |
A filozófus az államot isteni mintára alkotja meg | 248 |
Lehetséges, hogy egy államot filozófusok kormányozzanak? | 249 |
Az őrök nevelése | 250 |
Az őröknek a "jó" ideáját kell megismerniük | 253 |
Mi a "jó"? | 255 |
Miként a Nap megvilágítja a látható dolgokat, akképpen a "jó" az ésszel felfogható dolgokat | 259 |
A megismerés tárgya négyféle, s négyféle a megismerés formája is | 261 |
Hetedik könyv | |
Barlanghasonlat | 264 |
Életünk olyan, mint a barlanglakóké | 267 |
A nevelésnek a lélek szemét a jó ideája felé kell irányítania | 269 |
A filozófusokat kényszeríteni kell az államvezetésre | 270 |
Milyen tudományokkal kell nevelnünk a filozófust? | 273 |
A mennyiségtan | 274 |
A mértan, a csillagászat, a zene | 280 |
Minden tudomány még csak bevezetés a dialektikába | 287 |
A dialektika célja a jó megismerése | 289 |
Emléketető az őrifjak helyes kiválasztására | 291 |
A nevelés korszakai: 17-től 20 éves korig kötelező a testnevelés, 20-tól 30 éves korig az előkészítő tudományokkal való foglalkozás | 293 |
A helytelenül művelt dialektika veszélyei | 295 |
30-tól 35. évükig a dialektikával foglalkoznak, majd 50 éves korukig állami szolgálatot teljesítenek | 297 |
Első teendők a hatalomátvétel után | 299 |
Nyolcadik könyv | |
Milyenek legyenek az őrök? | 301 |
A hibás államformák | 302 |
A timokrácia | 304 |
A timokratikus állam jellege | 306 |
A timokratikus jellemű ember | 308 |
Az oligrachia | 310 |
Az oligrachia jellegzetes hibái | 311 |
Az oligrachikus jellemű ember | 314 |
A demokrácia | 317 |
A demokratikus állam jellegzetes vonásai | 320 |
A demokratikus jellemű ember | 322 |
Hogyan lesz az oligrachikus jellemű emberből demokratikus jellemű? | 323 |
A türannikus állam | 327 |
A túlságos szabadság szolgaságra vezet | 329 |
Három társadalmi réteg: herék, szegények, gazdagok | 330 |
A nép vezért keres | 332 |
Hogyan lép fel a türannosz? Mik a jellegzetes tulajdonságai? | 333 |
A türannosz testőrsége és környezete | 335 |
Kilencedik könyv | |
A türannisz embere | 339 |
Az ember lelke mélyén egy gonosztevő szunnyad | 339 |
Erósz türannosz | 342 |
Az igazságtalan a legnyomorultabb, az igazságos a legboldogabb | 346 |
Három bizonyíték a türannosz boldogtalanságára. Első: államforma és egyén megfelel egymásnak; a türannosz élete mindenkinél nyomorultabb | 347 |
A második bizonyíték: a lélek három része és az ezeknek megfelelő háromféle gyönyörérzés. Az értelem gyönyöre a legmagasabb rendű | 353 |
A harmadik bizonyíték: a tudásszerető gyönyöre a létező szemléletben gyökerezik, és ez különb, mint a többi értelmetlen gyönyör | 357 |
Összefoglalás: az igazságosság mindenben előnyösebb az igazságtalanságnál. Az ember rendeltetése: alárendelni ösztöneit az értelemnek | 365 |
Tizedik könyv | |
Visszatér a költészet kritikája | 371 |
Mi az utánzás? Ideák, való dolgok, műalkotások és ezek alkotói: isten, kézműves, művész | 372 |
Homérosz és a tragédiaköltők kritikája: nem értenek ahhoz, amit ábrázolnak | 377 |
A lélek hallhatatlansága | 390 |
A testben lakozó lélek nem észlelhető eredeti, örök mivoltában, hanem csak torzultan | 394 |
Az igazságos evilági jutalma | 396 |
Mi vár az igazságosra a túlvilágon? | 398 |
Végső tanulság | 406 |
Jegyzetek | 407 |
Utószó. Egy utópia realitása (Redl Károly) | 435 |
Jegyzetek az Utószóhoz | 465 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.