Előszó | 9 |
Alkotmányozási átmenet - átmeneti alkotmány | 11 |
Az alkotmányozás évtizede | 12 |
Az előkorszak | 13 |
A közjogi fordulat; az 1989. évi XXXI. és az 1990. évi XL. törvény | 17 |
A közjogi viták kora | 26 |
Az alkotmánykonszolidáció kezdete | 32 |
Az alkotmányozás néhány koncepcionális kérdése | 38 |
Alkotmányozási előfeltételek | 38 |
Az alkotmány optimális terjedelme: a kétszintű alkotmányozás | 44 |
A szabályozási tárgykörök | 47 |
Az alkotmány szerkezete | 50 |
A magyar kormányzati rendszer egyenetlenségei | 58 |
A kor lenyomata a kormányformán | 58 |
Mit vigyen tovább az alkotmányozó? | 61 |
Helyén van-e a parlament? | 66 |
Az államfő a kormányzati rendszerben | 71 |
Intézményszületés - hatalmi harcban | 71 |
Az ideiglenessg korszaka folytatódik | 74 |
Az országgyűlés (a kormánytöbbség) és az államfő | 77 |
Az államfő és a végrehajtó hatalom | 84 |
A szerepfelfogás dilemmái | 89 |
Az alapjogok alkotmányos helyzete és az alapjogi törvényhozás | 94 |
Az alapjogok forrásai | 94 |
Az alapjogok rendszere | 99 |
Az alapjogok korlátai | 104 |
Népszavazás és alkotmányozás | 108 |
Parlamenti jegyzetek | 115 |
A parlament négy éve | 116 |
A parlamenti jog átmenetisége | 117 |
Az összetétel, az ülésrend és változásai | 122 |
A parlamenti funkciók aránytalanságai - a törvénygyár | 127 |
A kormánytöbbség és ellenzéke - hol húzódik a hatalommegosztás? | 133 |
A kormány és ellenzése az új házszabályokban | 137 |
Új házszabály születik | 139 |
Ellenzéki jogok a törvényalkotási döntéshozatalban | 142 |
Ellenzéki jogok a parlamenti ellenőrzésben | 150 |
Ellenzéki jogok a közjogban és a valóságban | 155 |
A képviselői összeférhetetlenség | 162 |
A mentelmi jog a gyakorlatban | 170 |
A mentelmi jog megsértése | 170 |
Az ún. "fordított" mentelmi ügyekről, a védelmi jogról | 174 |
A klasszikus mentelmi ügyek | 177 |
Parlamenti jegyzetek | 181 |
A parlamenti ciklusok csatlakozása | 181 |
Az alakuló ülés | 184 |
A kormányalakítás alkotmányos játékszabályai | 187 |
Mandátumigazolás menet közben | 190 |
Kié a képviselő? | 194 |
Függetlenek | 197 |
Négy választás Magyarországon | 199 |
Az 1989-es magyar választójogi törvény születése, próbája és hozadéka | 200 |
Törvénytervezetek az 1985. évi választások után, a "szocialista pluralizmus" jegyében | 200 |
A Nemzeti Kerekasztal "fazont szabó" munkája | 203 |
Elfogadja-e a "rendi országgyűlés" a rendszerváltás törvényét? | 208 |
A vegyes rendszer próbája a választásokon | 211 |
A törvényi szűrők működése | 214 |
A törvény hozadéka, a választások eredménye | 221 |
Néhány zárógondolat | 225 |
Az "átmeneti törvény" második vizsgája | 228 |
A jelölés és a "harkály hadművelet" | 229 |
A vegyes választókerületi rendszer következményei | 236 |
Hogyan tovább? | 245 |
Az önkormányzati választások jelzőtüzei | 250 |
A kistelepülések önkormányzatai | 251 |
A városok és a főváros | 254 |
A három szint eltérései | 257 |
Az önkormányzati választójogi novella (1994:LXII. tv.) és az önkormányzati válazstások (1994. december 11.) | 263 |
A választójogi novella születésének politikai körülményei | 264 |
A választási reform fő irányai | 270 |
A választások eredménye | 274 |
Rendszerváltás és legalitás | 287 |
Rendszerváltás és legalitás (Egy per tanulságai) | 288 |
Melyik kormányforma veszélyesebb az Elbától keletre? | 296 |
Románia alkotmányáról | 302 |
Széchenyi István igazságai | 308 |