Az alföldi hosszanti földsáncok I-II.

Előszó

Négy évszázada van tudomásunk arról, hogy az alföldi sáncok közül a Duna-Tisza közötti ugynevezett Csörszárkok kérdése már foglakoztatta az akkori irástudó közönséget. A krakkói krónika 1559-ben a Csörszmonda mesebeli részét igyekszik a maga módja szerint históriai keretek közé szoritani, következésképpen a nép körében még korábbi időkben kellett a mesés magyarázatnak megszületnie.
A XVI. század óta eleinte csak a Csörszárkokkal, de később a Kárpátmedence más földsáncaival is mind többen kezdtek foglalkozni.
Száz évvel ezelőtt még, az intézményes régészeti kutatások kezdetén, a régmult idők ezen emlékei, aminők a földsáncok és a földvárak, zavartalanabb körülmények között, kevésbbé rongált és pusztuló állapotban voltak találhatók mint ma, és jobban kitüntek az akkor még kevesebb számu, hasonló épitésü, valamilyen szabályozási célokat szolgáló ujabbkori földmü közül. A korai időkben még a kartográfia magyar uttörőinek terepbejárásai nyomán került mind több és több, a sáncokra vonatkozó adat nyilvánosságra. Ennek természetes következménye az lett, hogy a kor szakemberei elsősorban a historikusok és geografusok, majd a megszülető magyar régészet is mind erőteljesebb érdeklődéssel fordult feléjük és kezdett foglalkozni velük. Az irodalom áttekintése után megállapithatjuk ugyan, hogy ez az érdeklődés olykor alább hagyott, de az első világháboruig már tekintélyes anyag állt a kutatók rendelkezésére. Vissza

Fülszöveg

Térképek jegyzéke
1. A Kárpátmedence sáncaira vonatkozó első adatgyűjtések eredményei Rómernél.
2. Az alföldi hosszanti sáncok ábrázolása Marsilinél.
3. Az Ördögárok vonalának térképi ábrázolása Váncsod és Bojt között a XVIII. században.
4. Az Ördögárok vonalának térképi ábrázolása Váncsod és Bojt között a XIX. század végén.
5. A Csörszárok-rendszer két vonala Mikovinyi térképén a XVIII. század közepén.
6. A Csörszárok-rendszer két vonala Mikovinyi XVIII.századi jászsági térképén.
7. A Tisza-Kőrös összefolyás közötti Ördögárok XVIII. századi helyrajza.
8. A Csörszárok «Aggeres Romani vulgo Csers Arka» felírás Mikovinyi térképén.
8. a. A Csörszárok « Aggeres romani» jelzése Mikovinyinél.
9. Mikovinyi magyarázata térképeinek felírásai között: «régi töltés árokkal magyarul Kisárok»
10. Balla Antal 1793-ban készült térképén jelzett Csörszárok vonal. 11. A térképen a «possessiones Kerepes» felírás a Csörszárok vonal.
11.a. A «Csörsz árok» 1789-ben Mogyoród és Kerepes között.
12. «Tsirl Graben» felirás a XVIII. századi I.katonai felvétel fótkörnyéki térképlapján a Mogyoródi viz mederjelzése mellett.
12.a. «Tsirl Graben» felirás a XVIII. századi I. katonai felvétel gödöllői térképlapján.
13. A Csörszárok Vácszentlászlótól nyugatra. 1812.-évi térkép.
14. A Csörszárok Pusztamonostor és Vácszentlászló határában. Vázlat 1877-ből.
15. A Csörszárok Gödöllő és Túra között. Vázlat 1877-ből.
16. A Csörszárok Tura-Jászfényszaru határánál.
17. A Csörszárok felírás nélküli jelzése a Jászfényszarutól keletre. Bartalos másolata.
18. A «Kis árok» vonala Jászberénynél a XVIII. században.
19. A «Kis árok»-nak a 18. sz. térkép alapján megállapítható nyoma Jászberénynél a XIX. század közepén.
20. A Csörszárok Jászárokszállásnál. A XIX. század közepén készült II. katonai felvétel.
21. A «Kis Árok» jelzése Jászdózsa és Jászjákóhalma között Bemérési vázlat a XVIII. századból.
22. A Kisárok Jászapáti területén, XVIII. századi ábrázolás.
22. a Jászapáti környékének térrajza a XIX. század közepén.
23. A Csörszárok közvetlen Ároktőtől nyugatra. XIX. század közepe.
24. A Csörszárok jelzése Szentistván és Tilaj puszta között.
25. A Csörszárok Szentistván és Tilaj puszta között. Bemérési vázlat a XVIII. század végéről.
26. A Csörszárok Egerfarmos és Egerlövő között. Egerfarmos határképe a XVIII. század végéről.
26.a. Részlet nagyítás a 26. sz. térképről.
27. A Csörszárok ábrázolása Mezőtárkánynál a II. katonai felvételen.
28. A Csörszárok ábrázolása Mezőtárkány és Tarnazsadány között a II. katonai felvételen.
29. A Csörszárok ábrázolása Fügédtől délre a II. katonai felvételen.
30-36. A Csörsz árkának szelvényei Tarnabod és Tarnazsadány határában. 1853.
37. A Csörszárok vonala Verseg-Kálló között. Térkép a XVIII. század végéről.
38. A 37. sz. térkép részlet kinagyítása.
39. A Csörszárok és «Kisárok» jelzés a kállói határban. Térkép a XVIII. század végéről.
40. «Tatár árok» a Galgamácsa-ecskendi határon. 1865.
41. A Csörszárok töréspontjának jelölése Dormándnál. XVIII. századi másolat.
42. "«Kisárok» jelzés Szihalomnál egy XVIII. századi térképvázlaton. 43. A Csörszárok Mezőkövesd alatt. Kneidinger András térképe 1767-79-ből.
44. A Csörszárok Mezőkeresztesnél. Kneidinger András térképe 1767-79-ből.
45. A Csörszárok Mezőkeresztes és Gelej között. Hazael Hugó térképének részlete 1759-ből.
46. A Csörszárok vonala a II. katonai felvételen Szihalom és Mezőkövesd között.
47. A Csörszárok rendszer maradványainak ábrázolása 1818-ban. Bartalos másolata. Az aláhúzások másolótól.
48. «Kis árok» Kerecsend határában. Térkép a XVIII. század közepéről. Bartalos másolata.
49. «Kis árok» Kompolt határában 1755. Bartalos másolata.
50. A Duna-Tiszaköz felső vidékének Csörszárkai Bartalos szerint.
51. Egy «Csörszárok» jelzés Tiszadobnál. II. katonai felvétel.
52. A Csörsz-Ördögárok fordulója Tiszavasvári-Ujfehértó között. 1782.
53. Az Ördögárok Téglástól nyugatra. Kneidinger térképe 1767-79-ből.
54. Az Ördögárok vonala a Böszörményi erdő és a hatházi határ közötti határvonal.
55. A Hajdúböszörmény és Hajduhatház közötti erdőrészek a XIX. század közepéi.
56. Az Ördögárok a debreceni Nagyerdőben. 1820.
57. A nagyiványi hátán Bartalos másolata az eredeti XVIII, századi térképről.
58. Az Ördögárok Biharkeresztestől nyugatra.
59.a. Az Ördögárok a Rojt-Cséffa közti vonaltól keletre.
60. Az « Ördögárok» Rojt-Cséffától keletre.
61. Az Ördögárok egy szakaszának ábrázolása Nagyzerénd és Kisjenő között 1810-ben.
62. A « Római sánc» és «Traján sánc» Arad megyében.
63. A « Római sánc» a verseci kerületben 1718-25 között
64. A «Római sánc» a csákovai kerületben 1723.
65. A « Római sánc» a temesvári kerületben 1720.
66. A bánáti sáncok átnézeti térképe. Nischer vázlata. 1934.
66.a. A «Római sáncok» a delibláti homok vidék két oldalán. 1879. 67. A «Római sánc» Szabadhely és Paulis között a II. katonai felvétel szerint átlépi a Marost.
68. A bácskai «Kis» és «Nagy római sánc» térképi ábrázolása 1782-ben.
69. Marsili bemérése a «Nagy római sánc»-ról.
69.a. Marsili térképi ábrázolása a «Kis» és «Nagy római sánc» keresztezéséről a Bácskában.
70. Földvárak a Tisza mellett Marsili felmérése alapján a XVIII. század legelején.
70.a. A «Nagy római sánc» dunai végpontjánál lévő «Czenei» földvár Marsili szerint.
71. Ördögárok Tompánál az 1782.-évi I. katonai felvételen.
72. Az «ördög árka» Pusztaecseg /ma Ecsegfalva/ határában. 1778.
73. «Ördögárok» Vésztőtől északra 1815.
74. Az alföldi hosszanti sáncok vázlatos ábrázolása.
75. Sánc metszetek Rómer szerint.
76. A bánáti u.n. Római sáncok kereszt szelvényei. Ezekközött a jellegzetes többszörös árok és töltésvonalak: 7 Allios alatt a közlegelőn, 8 a bruckenaui kincstári erdőben, 11 Végszentmihálynál a két mocsár közötti földszorosban, 13 Alibunár és Kubin között, 14 Deliblátnál, 15 Alibunár és Kubin között a Gajra vivő útnál. 16 Alibunár és Kubin között a Gajra vivő úttól délre a Duna ártér felé.
77. A bánáti római sánc keresztmetszete. Pontelli szerint. Vissza