Előszó
Ez az írás nem teljes, aminthogy nincs is teljesség, mert a folyton változó életnek mindig új arca van. A világ változik, benne az emberek, tehát a parasztok is. Épen ezért reménytelen kísérlet...
Tovább
Előszó
Ez az írás nem teljes, aminthogy nincs is teljesség, mert a folyton változó életnek mindig új arca van. A világ változik, benne az emberek, tehát a parasztok is. Épen ezért reménytelen kísérlet egyszersmindenkorra érvényes leírást adni bármely társadalmi rétegről. Különben is a leírást úgy néprajzi, mint szociográfiai téren megcsinálták már mások. Ez a mű tehát nem azt akarja bemutatni, hogy milyen az alföldi parasztság, hanem azt, hogy miért olyan, amilyen.
Szempontjaim épen ezért határozottan társadalmiak. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kollektív népi tulajdonságokat csak társadalomtudományi szemszögből lehet igazán meglátni és értékelni. Ez ad értelmet az esetleg helyesen meglátott dolgoknak.
De épen ezért bizonyos, hogy nem mindenütt hasonlít a képhez a mai - polgári - valóság. Az, amit én keresek és bemutatok, az a felszín alatti igazi paraszti valóság, amely azonban ma már a paraszti osztálytagozódás és polgári kapitalista álkultúra behatolása miatt csak itt-ott, kis, falusi, tanyai és parasztkülvárosi népszigetekben van meg. De az bizonyos, hogy csak ezek a kis népszigetek mutatják már ma meg, hogy mi volt az alföldi parasztság. Azok a tulajdonságok hát, amiket felsorolok, nem az egész parasztság, hanem az igazi parasztságot jelentő kisparasztság és földmunkásság - ahogy én nevezem: "rideg parasztság" tulajdonságai. De mert ebből áll az alföldi parasztság nagy többsége s ennek a sorsa érdekel ma mindenkit, ezért nem túlzás, ha azt mondom, hogy amit felsorolok, azok nemcsak az alföldi parasztság nagy többsége s ennek a sorsa érdekel ma mindenkit, ezért nem túlzás, ha azt mondom, hogy amit felsorolok, azok nemcsak az alföldi parasztság társadalmi, hanem egyben faji jellegét is meghatározzák.
Vissza
Fülszöveg
A szociológiai és szépírói indítékkal megírt könyv a két világháború közötti alföldi magyar parasztság kilátástalan jövőjének hiteles dokumentuma még akkor is, ha ez a mű a dunántúli egykés, pusztuló magyarsággal szemben a helytálló parasztság társadalmát kívánta bemutatni, s a közöttük lejátszódó folyamatokat érzékeltetni.
Veres Péter saját életén keresztül közvetlenül érzékelte osztályos sorstársai , a parasztság társadalom alatti helyzetét. Könyvében ennek ellenére nem a parasztság nyomorúságos mindennapjait dokumentálja, hanem az ezt előidéző okok feltárására tesz kísérletet. A viszonylag kis terjedelmű könyv öt részre oszlik. A táj és a nép bemutatása után az Alföldön élő parasztság kultúrájával és erkölcsével foglalkozik. Elemzését az alföldi parasztság jövőjével zárja és úgy látja, hogy ha a jövőt "pozitív, haladó értelemben vesszük, úgy az alföldi parasztságnak, mint ilyennek jövője nincs". Ennek következtében pedig, ha társadalmirendszer- változás - felszabadulás - nem...
Tovább
Fülszöveg
A szociológiai és szépírói indítékkal megírt könyv a két világháború közötti alföldi magyar parasztság kilátástalan jövőjének hiteles dokumentuma még akkor is, ha ez a mű a dunántúli egykés, pusztuló magyarsággal szemben a helytálló parasztság társadalmát kívánta bemutatni, s a közöttük lejátszódó folyamatokat érzékeltetni.
Veres Péter saját életén keresztül közvetlenül érzékelte osztályos sorstársai , a parasztság társadalom alatti helyzetét. Könyvében ennek ellenére nem a parasztság nyomorúságos mindennapjait dokumentálja, hanem az ezt előidéző okok feltárására tesz kísérletet. A viszonylag kis terjedelmű könyv öt részre oszlik. A táj és a nép bemutatása után az Alföldön élő parasztság kultúrájával és erkölcsével foglalkozik. Elemzését az alföldi parasztság jövőjével zárja és úgy látja, hogy ha a jövőt "pozitív, haladó értelemben vesszük, úgy az alföldi parasztságnak, mint ilyennek jövője nincs". Ennek következtében pedig, ha társadalmirendszer- változás - felszabadulás - nem következik be: elpusztul.
Vissza