Az akarat nevelése

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz V
Előszó az első kiadáshoz VII
Előszó a második kiadáshoz XII
I. Elméleti rész.
ELSŐ KÖNYV.
Bevezetés.
Első fejezet.
A legyőzendő baj: Az akarathiány különböző alakjai a tanuló
ifjúnál és a szellemi munkásnál.
Az ernyedtség; a szétforgácsolás; irtózás a személyes erőkifejtéstől; restség és tanultság; a középfokú oktatás
bűnei 1
Második fejezet.
A czél.
Állandó és egy czél felé irányított erőkifejtések 15
Harmadik fejezet.
Az akaratra vonatkozó és elcsüggesztő elméletek megczáfolása.
I. Elmélet a jellem megváltozhatatlanságáról 21
II. A szabad akarat elmélete; megvizsgálása és czáfolata;
a szabadság új elmélete 27
MÁSODIK KÖNYV.
Az akarat lélektana.
Első fejezet.
A gondolatok jelentősége az akaratra nézve.
I. A gondolat hatástalan az ösztönök tömegében 35
II. Hatalmunk a gondolat fölött nagyon kiterjedt. - E hatalom mechanismusa 42
Második fejezet.
A kedély állapotok szerepe az akaratban.
I. Az érzelmi állapotok mindenható ereje fölöttünk 46
II. A kedélyállapotok fölötti közvetlen hatalmunk jelentéktelensége. E tehetetlenség okai 55
III. Mindenhatók vagyunk gondolatainkkal szemben, melyek
hatástalanok, semmi befolyásunk érzelmeinkre, melyek
mindenhatók. Helyzetünk kétségbeesettnek látszik 58
IV. De az idő fölszabadít bennünket 59
V. Mit tehetünk az izgalmak anyagi okozóira nézve 60
VI. A fejezet eredménye 63
Harmadik fejezet.
Az értelem uralmának lehetősége.
I. A követendő czél és az eszmének erős kapcsolása a
cselekvéssel 66
II. Az értelem stratégiája a kedvező érzelmi mozzanatokkal
szemben 69
III. Az értelem stratégiája az ellenséges érzelmi mozzanatokkal szemben 79
IV. Taktika, midőn a szenvedélyek vihara dühöng 86
HARMADIK KÖNYV.
Belső eszközök.
Első fejezet.
A szemlélődő elmélkedés szerepe az akarat nevelésében.
I. Czélja: élénk lelkesedést vagy ellenszenvet teremteni 91
II. Szükséges, hogy hosszú időt engedjünk a tudat azon
állapotainak kristályosodására, melyekről azt akarjuk,
hogy megerősödjenek 93
III. Általános programm arra nézve, hogyan lehet sikeresen
elmélkedni 96
IV. A szemlélődő elmélkedés abban áll, hogy mindent határozottan lássunk a legkisebb részletekig 97
V. A világos elhatározások szerepe. A két nagy metaphysikai
elmélet. Nem választani, az is annyi, mint választani. A
másodrendű elhatározások 103
VI. A cselekvés előfeltétele az elmélkedés. Az emberiség
nagyrészt marionettekből áll. A nevelés, a család, a környezet, a nyelv hatásai. A nyelv becsmérli mindazt, ami magasztos. A hiúság. Az elmélkedés képessé tesz e
hatások ellensúlyozására 109
VII. Az emberiség minden termékeny munkája az elmélkedés eredménye. A kapkodás nem cselekvés. Az elmélkedés kizárja az előre nem látható véletlent, fokozza a
tetterőt, világos élettervet nyújt 118
VIII. Az elmélkedés kiválasztja az irányitó elveket a magatartás számára. Ez elvek szerepe: azzal hatnak, hogy határozottak és könnyen fölidézik azokat az izgalmakat,
melyeknek jelei 124
IX. A VIII. fejezet összefoglalása 127
Második fejezet.
Mi az elmélkedés és hogyan kell elmélkedni?
I. Elmélkedni annyit tesz, hogy megszűnünk szavakkal
gondolkozni, s a jeleket tenni a jelzett dolgok helyébe 129
II. Az elmélkedés segítői. A test és a lélek egysége 132
Harmadik fejezet.
A cselekvés szerepe az akarat nevelésében.
I. Csupán a cselekvés hoz létre szokásokat bennünk: az
apró cselekvések szerepe ebben a munkában. A cselekvés
szerepe, amennyiben a nyilvános cselekvés kötelez bennünket. A cselekvés, mint gyönyör 136
II Az önkénytes cselekvés ideje nagyon rövid. Ezen az
apró hatások termékeny hatóerejének hosszú időn át
való fölhalmozása segít; mindig tevékenynek kell lenni.
A részletes időbeosztás alkalmatlan volta. Időben soha
sincs hiánya annak, a ki föl tudja azt használni, a ki
világos föladatokat tűz maga elé, a ki fölhasznál minden
jó gerjedelmet; a ki alkalmazza ezt a szabályt: Age
quod agis 142
III. A magasabb kultura az önző előtt halálosan gyűlöletes.
A jövő aristocratiája 153
IV. A túlterhelés általában nem a túlfeszített munkától ered,
hanem rossz szokások, beteges önszeretet, szétforgácsolt
munka következménye . 155
V. A harmadik fejezet összefoglalása 159
Negyedik fejezet.
A testi egészségtan a tanuló akaratának nevelése szempontjából.
I. Az egészség lényeges föltétele az önfegyelmezésnek
és a kitartó munkának. A rosszul értett szellemi munka
ártalmassága az egészségre nézve. A temperamentumot
is meg tudjuk változtatni. Az észszerű táplálkozás szükségessége. Túlságosan sokat eszünk. Az emésztő szervek túlterhelése. A lélekzés egészségtana. A mozgás jótékony
hatása 161
II. A kiszemelt testgyakorlatok, mint az akarat első iskolája 172
III. A testgyakorlatra vonatkozó tévedések. Nem kellenek
athleták! Anglia oktalan utánzása. Angol gondolkozók
panasza a testgyakorlatokkal való visszaélés miatt. A
hiúság és a testgyakorlatok 174
IV. A szellemi munka szabad levegőn 178
V. A pihenés. Miben különbözik a restségtől? Az alvás.
Az éjfélig való munka. A kora reggeli munka 179
VI. A pihenés. (Folytatás.) A szórakozás szüksége. Azok
a föltételek, melyek hasznossá teszik a szórákozást a
szellemi munkásra nézve 182
VII. A negyedik fejezet összefoglalása 186
Ötödik fejezet.
Általános áttekintés 188
II.
GYAKORLATI RÉSZ.
NEGYEDIK KÖNYV.
Részletes elmélkedések.
Első fejezet.
A legyőzendő ellenségek: A határozatlan érzelgés és az érzékiség.
I. Miről ismerhetjük meg az önfegyelmezésre nézve ellenséges állapotokat. Fölsorolásuk 193
II. A határozatlan érzelgés. Az érettség válsága. A húsz
éves képzelem regényei. A késői házasság következményei 195
III. Az érzékiség. Következményei, okai. A társaság és
irodalom szaporítja ingereit. Carlyle és Manzoni véleménye. A szerelem helye az életben. Az e tárgyra vonatkozó sophismák. Eszközök az érzékiség leküzdésére 202
IV. A tanulók legtöbbjének középszerű erkölcsisége. Oktalan
hiúság rabjai. Naiv illusióik az érzéki szerelem élvezeteinek értékelésében 209
V. A bűnös szokások. Hatásuk, orvosságuk 222
Második fejezet.
A legyőzendő ellenségek: (Folytatás.) A társak stb.
A veszedelmes társak kategóriái. A diák-egyesülelek. A
társadalmi összeköttetések 225
Harmadik fejezet.
A legyőzendő ellenségek: (Folytatás.) A restek álokoskodásai.
I. Nem lehet megújulni! Nincs idő! A pálya elfoglaltsága stb 232
II. Csak Párisban lehet dolgozni! A vidék előnyei a szellemi munkára nézve 234
III. A harmadik fejezet összefoglalása 242
Negyedik fejezet.
Az erősítő elmélkedések, a munka örömei.
I. A henyélők boldogtalanok. A munka mint a boldogság
forrása magában véve és következményeiben 244
II. Vissza és előre pillantás 252
ÖTÖDIK KÖNYV.
A környezet segélyforrásai.
Első fejezet.
A közvélemény, a tanárok stb.
I. Az elismerés utáni vágy fontos szerepe. A közvélemény a középiskolában s az egyetemen. Milyennek kellene lenni az egyetemi tanárnak? A tanulók szükségletei.
Az a nemes feladat, melyet a magasabb oktatásnak maga
elé kellene tűznie 254
II. A magasabb oktatásról alkotott absurd fölfogás. Kizárólag az emlékezet művelésére szorítkozik. Tanultság nem tudomány. A tudósnak jellemvonásai, ki méltó e
névre 263
Második fejezet.
Az „elhunyt nagyok" hatása 269
Befejezés 272

Témakörök