kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Kiadása |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 333 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 17 cm x 10 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Negyedik kiadás. A Franklin-Társulat nyomdája nyomása. |
Előszó a negyedik magyar kiadáshoz | 3 |
Bevezetés. Weszely Ödön | 4 |
Előszó az első francia kiadáshoz | 7 |
Előszó a második francia kiadáshoz | 12 |
Elméleti rész | |
Bevezetés | |
A legyőzendő baj: Az akarathiány különböző alakjai a tanuló ifjúnál és a szellemi munkásnál | |
Az ernyedtség, a szétforgácsolás, irtózás a személyes erőkifejtéstől, restség és tanultság, a középfokú oktatás bűnei | 21 |
A cél | |
Állandó és egy cél felé irányított erőkifejtések | 36 |
Az akaratra vonatkozó és elcsüggesztő elméletek megcáfolása | |
Elmélet a jellem megváltozhatatlanságáról | 41 |
A szabad akarat elmélete, megvizsgálása és cáfolata, a szabadság új elmélete | 49 |
Az akarat lélektana | |
A gondolatok jelentősége az akaratra nézve | |
A gondolat hatástalan az ösztönök törmegében | 58 |
Hatalmunk a gondolat fölött nagyon kiterjedt - E hatalom mechanizmusa | 66 |
A kedélyállapotok szerepe az akaratban | |
Az érzelmi állapotok mindenható ereje fölöttünk | 70 |
A kedélyállapotok fölötti közvetlen hatalmunk jelentéktelensége. E tehetetlenség okai | 80 |
Mindehatók vagyunk gondolatainkkal szemben, melyek hatástalanok, semmi befolyásunk érzelmeinkre, melyek mindehatók | 85 |
De az idő felszabadít bennünket | 86 |
Mit tehetünk az izgalmak anyagi okozóira nézve | 86 |
A fejezet eredménye | 91 |
Az értelem uralmának lehetősége | |
A követendő cél és az eszmének erős kapcsolása a cselekvéssel | 92 |
Az értelem stratégiája a kedvező érzelmi mozzanatokkal szemben | 95 |
Az értelem stratégiája az ellenséges érzelmi mozzanatokkal szemben | 107 |
Taktika, midőn a szenvedélyek vihara dühöng | 115 |
Belső eszközök | |
A szemlélődő elmélkedés | |
Célja: Élénk lelkesedést vagy ellenszenvet teremteni | 120 |
Szükséges, hogy hosszú időt engedjünk a tudat azon állapotainak kristályosodására, melyekről azt akarjuk, hogy megerősödjenek | 123 |
Általános program arra nézve, hogyan lehet sikeresen elmélkedni | 126 |
A szemlélődő elmélkedés abban áll, hogy mindent határozottan lássunk a legkisebb részletekig | 127 |
A világos elhatározások szerepe. A két nagy metafizikai elmélet. Nem választani, az is annyi, mint választani. A másodrendű elhatározások | 154 |
A cselekvés előfeltétele az elmélkedés. Az emberiség nagyrészt marionettekből áll. A nevelés, a család, a környezet, a nyelv hatásai. A nyelv becsmérli mindazt, ami magasztos. A hiúság. Az elmélkedés képessé tesz e hatások ellensúlyozására | 140 |
Az emberiség minden termékeny munkája az elmélkedés eredménye, kapkodás nem cselekvés. Az elmélkedés kizárja az előre nem látható véletlent, fokozza a tetterőt, világos élettervet nyújt | 151 |
Az elmélkedés kiválasztja az irányító elveket a magatartás számára. Ez elvek szerepe: azzal, hatnak, hogy határozottak és könnyen fölidézik azokat az izgalmakat, melyeknek jelei | 158 |
Összefoglalás | 162 |
Mi az elmélkedés és hogyan kell elmélkedni? | |
Elmélkedni annyit, tesz, hogy megszűnünk szavakkal gondolkozni s a jeleket tenni a jelzett dolgok helyébe | 163 |
Az elmélkedés segítői. A test és a lélek egysége | 167 |
A cselekvés szerepe az akarat nevelésében | |
Csupán a cselekvés hoz létre szokásokat bennünk: az apró cselekvések szerepe, ebben a munkában. A cselekvés szerepe, amennyiben a nyilvános cselekvés kötelez bennünket. A cselekvés, mint gyönyör | 170 |
Az önkéntes cselekvés ideje nagyon rövid. Ezen az apró hatások termékeny hatóerejének hosszú időn át való fölhalmozása segít; mindig tevékenynek kell lenni. A részletes időbeosztás alkalmatlan volta. Időben soha sincs hiánya annak, aki föl tudja azt használni, aki világos föladatokat tűz maga elé, aki fölhasznál minden jó gerjedelmét: aki alkalmazza ezt a szabályt: Age quod agis | 177 |
A magasabb kultúra az önző előtt halálosan gyűlöletes. A jövő arisztokráciája | 190 |
A túlterhelés általában nem a túlfeszített munkától ered, hanem rossz szokások, beteges önszeretett, szétforgácsolt munka következménye | 193 |
Összefoglalás | 197 |
A testi egészségtan a tanuló akaratának nevelése szempontjából | |
Az egészség lényeges föltétele az önfegyelmezésnek és a kitartó munkának. A rosszul értett szellemi munka ártalmassága, az egészségre nézve. A temperamentumot is meg tudjuk változtatni. Az ésszerű táplálkozás szükségessége. Túlságosan sokat eszünk. Az emésztő szervek túlterhelése. A lélegzés egészségtana. A mozgás jótékony hatása | 198 |
A kiszemelt testgyakorlatok, mint az akarat első iskolája | 211 |
A testgyakorlatra vonatkozó tévedések. Nem kellenek atléták! Anglia oktalan utánzása. Angol gondolkozók panasza a testgyakorlatokkal való visszaélés miatt. A hiúság és a testgyakorlatok | 213 |
A szellemi munka szabad levegőn | 218 |
A pihenés. Miben különbözik a restségtől? Az alvás. Az éjfélig való munka. A kora reggeli munka | 220 |
A pihenés. (Folytatás) A szórakozás szüksége. Azok a föltételek, melyek hasznossá teszik a szórakozást a szellemi munkásra nézve | 223 |
Összefoglalás | 227 |
Általános áttekintés | 229 |
Gyakorlati rész | |
Rendszeres elmélkedések | |
A legyőzendő ellenségek: Az érzelgősség és az érzékiség | |
Miről ismerhetjük meg az önfegyelmezésre nézve ellenséges állapotokat. Fölsorolásuk | 235 |
A határozatlan érzelgés. Az érettség válsága. A húsz éves képzelet regényei. A késői házasság következményei | 237 |
Az érzékiség. Következményei, okai. A társaság és irodalom szaporítja ingereit. Carlyle és Manzoni véleménye. A szerelem helye az életben. Az e tárgyra vonatkozó szofizmák. Eszközök az érzékiség leküzdésére | 246 |
A tanulók legtöbbjének középszerű erkölcsisége. Oktalan hiúság rabjai. Naív illúzióik az érzéki szerelem élvezeteinek értékelésében | 264 |
A bűnös szokások. Hatásuk, orvosságuk | 268 |
A legyőzendő ellenségek: A társak | |
A veszedelmes társak kategóriái. A diákegyesületek. A társadalmi összeköttetések | 270 |
A legyőzendő ellenségek: A restek álokoskodásai | |
Nem lehet megújulni! Nincs idő! A pálya elfoglaltsága stb. | 277 |
Csak Párisban lehet dolgozni! A vidék előnyei a szellemi munkára nézve | 281 |
Összefoglalás | 289 |
A munka örömei | |
A henyélők boldogtalanok. A munka mint a boldogság forrása magában véve és következményeiben | 290 |
Vissza- és előrepillantás | 299 |
A környezet nyújtotta segélyforrások | |
A közvélemény, a tanárok | |
Az elismerés utáni vágy fontos szerepe. A közvélemény a középiskolában s az egyetemen. Milyennek kellene lennie az egyetemi tanárnak? A tanulók szükségletei. Az a nemes feladat, melyet a magasabb oktatásnak maga elé kellene tűznie | 301 |
A magasabb oktatásról alkotott abszurd fölfogás. Kizárólag az emlékezet művelésére szorítkozik. Tanultság nem tudomány. A tudósnak jellemvonásai, ki méltó e névre | 312 |
Az elhunyt nagyok hatása | 318 |
Befejezés | 321 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.