Az agykutatás története. Az idegtudományok kialakulása

Tartalom

Előszó az 1969-es 1. kiadáshoz 11
Tudománytörténeti bevezetés 13
1. Görög természetfilozófusok és orvosok megalapozzák az agykutatást 31
Az érzelmi élet kutatása 31
A megfigyelés és a megismerés folyamatának kutatása 33
A görög orvostudomány és az idegrendszer 39
A mozgató és szervező lélek 41
Az agy vagy a szív? 46
Ideganatómiai kutatások Alexandriában 50
A nagy kísérletező 53
A görög eredmények az idegrendszer kutatásában 56
2. A skolasztikusok agykamraelméletei és a megfigyelés száműzése 61
3. Visszatér a megfigyelés. Az agykutatás újjászületése 69
4. Az idegrendszer mechanikai modellje. Óraműpontosság 75
5. Az idegrendszer kémiai modellje. Lombik és lélek 87
6. A tudat empirikus értelmezése 91
7. Az idegélettan születése 99
8. Harc a mechanisztikus idegélettani modell ellen 113
9. Egy polihisztor és tanítványa 117
10. Idegrendszer és elektromosság 123
11. Filozófia és fiziológia. Az embergép lelke 131
12. Az idegrendszer első fejlődéstani modellje 137
13. A reflexműködés vizsgálatának előfutárai 143
14. Lokalizálhatók-e az agy funkciói? 155
15. A gerincvelő kapcsolata a légzéssel és a szívműködéssel 163
16. Az érző- és a mozgatóidegek elkülönítése 171
17. Az érzőidegek specialitásai 179
18. Érzetek és képzetek 185
19. Fizika az idegfiziológiában 189
20. Foszfor és gondolkodás 201
21. Az idegelektromosság fizikokémiai és biokémiai alapjai 203
A sejthártya és az elektromos ingerület 212
22. Az agyi áramok felfedezése 223
23. Harc az agyi lokalizációért 227
Egy másik jelentős berlini kongresszus 237
24. A neurontan és az agy mikroszkopikus újratérképezése 243
Pszichiáterek a mikroszkóp mellett. A neuronelmélet és az agy szövettani kutatása 243
Az agy feltérképezése 252
25. Hogyan működik a gerincvelő? 257
26. Ösztönök, reflexek és az evolúció elmélete 263
27. A gondolkodás mint reflex 267
28. Reflex, tanulás, magatartás 277
A második jelzőrendszer 283
29. A tanulás és a magatartás kísérletes pszichológiája 287
A funkció beteljesedése az adaptív mozgásban. A behaviorizmus 297
30. A nagy integrátor - a gerincvelő organizációs szerepe 301
31. Az ingerületvezetés módja 309
32. Az agyi anyagcsere vizsgálata 315
33. Az agy vérellátásának kutatása 321
34. Az ingerületátvivő mediátoranyagok felfedezése 325
35. Molekuláris neurobiológia és idegingerület 333
36. Ingerületátadási és -gátlási folyamatok. Kémia vagy elektromosság? 337
Szinaptikus izgalom és gátlás 341
37. Bonyolódik a szinapszis szerkezete és szaporodnak a mediátoranyagok 345
Hormonok és transzmitterek 346
A mediátorok centrális hatása 347
Acetil-kolin a központi idegrendszerben 348
A katecholaminok nyomában 349
Az idegrendszer biokémiai topográfiájú új funkcionális anatómiája 351
Neurobiokémia, neurofarmakológia és pszichofarmakológia 353
GABA 356
Aminoacidok (glutamát) 358
Peptidek, növekedési anyagok, gázok 359
A szinapszis molekuláris szerkezete és fejlődése 361
38. az érzékszervek és áramköreik 365
A látás idegélettana nyomában 366
A retina elektromos vizsgálata 370
A hallás elektrofiziológiája 375
A szaglás idegélettani vonatkozásai 377
Ízlelés 377
Tapintás és hőérzékelés 378
Recepció - transzdukció 380
Spontán működés és külső hatás 381
39. Az agy áramkörei 385
40. Az érzőműködés felső szervezése 397
41. A mozgásszabályozás szintjei 405
42. A térbeli orientáció agyi és kisagyi képviselete 413
Goltz, Mach és Hering a labirintusban 417
43. A vestibuláris és a striopallidáris rendszer pályafutása a mozgatástól a magatartás szabályozásáig 419
Magnus, avagy miért esik a macska mindig a talpára? 419
Extrapiramidális? 423
44. Mit kérdezzünk a kisagyi szfinxtől? 429
A kisagysejtek kapcsolatrendszerei 431
Nemcsak mozgásszabályozás 435
45. Az agytörzs, az éberség és az alvás 437
A nem specifikus afferens pályák 439
Alvás és álom 443
46. A vegetatív idegrendszer perifériáján és központjaiban 448
Légzésszabályozás 450
A zsigeri simaizom-működés szabályozása 452
A szervezet belső környezetének szabályozása 453
47. Az anyagcsere agyi központjai és az érzelmi élet 459
Az érzelmi élet értelmezése 464
Az érzelmek biokémiája 467
Viscerális neurológia 468
Kedélybetegségek és élvezeti ártalmak 475
48. Számítástechnika az agykutatásban. A neurokibernetika 479
49. Funkcionális képalkotó eljárások 487
Az ultrahang 487
A komputertomográfia 487
A SEPT és a PET 489
Az MRI és az fMRI 490
50. A tanulás, az emlékezés és az értelem idegélettani vonatkozásai 497
Egy irányba vezetnek az intellektuskutatás örvényei? 497
A sokarcú memória 498
Filozófusok, biológusok, fiziológusok és pszichiáterek elképzelései 502
Pszichológusok a tanulás és az adaptív viselkedés nyomában 504
A nehezített tanulás, a nem adaptív viselkedés és a természetes intelligencia megítélésének problémái 516
Az emlékezetkihagyás klinikai vizsgálata 523
Pszichológusok és fiziológusok a tanulás és emlékezet nyomában 526
Pszichológusok és neurofiziológusok útban a hálózatelmélet felé 528
A mesterséges intelligencia és a cognitív funkciók hálózatos útvesztői 533
Memória, ismétlés, tanulás, anyagcsere 537
Tanulás, memória és szinaptikus potenciálok 539
A tanulás filogenetikája és biokémiája nyomában 545
A figyelmi funkció az ontogenetika tükrében 548
A tanulás ontogenezisének problémái 553
Az emberi értelem életkorhatárai 561
51. Agy és kommunikáció 563
A pszichológiai nyelvelméletek idegtudományi szempontból 570
A nagyagyféltekei dominancia és a nyelv ontogenezise 574
52. Múltunkról és jövőnkről.
A mechanikustól a molekuláris neuroontogenetikáig 581
Utószó 595
Bibliográfia 599
Mellékletek 609
Név- és tárgymutató 627

Témakörök