Az Agrártudományi Egyetem Közleményei 1970

Berichte Der Universität für Agrarwissenschaften 1970 Gödöllő Ungarn/Bulletin of the University of Agricultural Sciences 1970 Gödöllő Hungary

Szerző

'Dr. Stefanovits P.: Az Agrártudományi Egyetem Közleményei 1970 ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	396 oldal
Sorozatcím:	Az Agrártudományi Egyetem közleményei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	800 példányban jelent meg. 145 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Orosz, angol és német nyelvű összefoglalókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nagyüzemi állattenyésztés fejlődésével a figyelem előterébe kerültek az állatok penészgombák okozta megbetegedései, mert ezek sok esetben súlyos lefolyásúak, és jelentős gazdasági veszteségeket okoznak. E megállapítások vonatkoznak a lúdtenyésztés területére is, ahol a nagyüzemi tartási formák most vannak kialakulóban. Amíg a libák Aspergilus gombák okozta szervi mycosisáról több szakcikk jelent meg már, kevésbé ismertek a mycoíoxicosisokra vonatkozó megfigyelések [26, 27], valamint a Candida génusz által okozott megbetegedési formák. A következőkben a naposlibák takarmányba kevert Candida stellatoidea kísérletes fertőzéséről számolok be.
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS
A Candida genus az élesztőgombák rendjébe tartozik, és nagy jelentőséggel rendelkezik ipari, humán- és állatorvosi szempontból [1, 3, 4, 8, 9]. A legtöbb közlemény e csoportba tartozó Candida albicanssal foglalkozik. A meghatározás nehézségei miatt rendkívül sok szinonimával találkozunk, amelyeknek száma 1947-ig 172 volt [32]. Ezzel magyarázható, hogy az általa kiváltott betegséget is a legkülönbözőbb nevekkel jelölték: Blastomycosis, Moniliasis, Candidosis, Candidamycosis stb. [8].
Az első emberi megbetegedésről 1839-ben Landgenbeck tudósít, aki élesztőszerü sarjadozó gombát mutatott ki egy beteg szöveteiből [28, 32]. Később Robin 1843-ban identifikálta és Oidium albicansnak nevezte el a kórokozót, amelyet Zope 1890-ben Monilia albicansra változtatott. Állatokra vonatkozó első megfigyelések 1885-1887-ből Plaut nevéhez fűződnek, aki tyúkok begymegbetegedésével kapcsolatban állapította meg a gomba jelenlétét, és egyben azonosnak tartotta az emberi Candidamycosis kórokozójával [18, 32]. Azóta leírták ezt a megbetegedést tyúkokon kívül libákon, galambokon, pulykákon, szarvasmarhán, tengeri malacon, kutyán [2, 5, 6, 10, 11, 12, 13, 15, 20] stb. Candida jelenlétét mutatták ki makacs mastitisnél [5], továbbá tyúktojásban [23, 24], sertés bélhurut esetében, valamint különféle bőrelváltozásokkal [23] kapcsolatosan. A Candida faj rendszerbe való sorolását Berkhout végezte el 1939-ben és az 1950-ben Stockholmban tartott Nemzetközi Botanikus Kongresszus a Candida megjelölést mint „nomen conservatum"-ot fogadta el [7, 19]. E génuszba tartozó gombák azonosítása a tenyésztésbeii, telepmorfológiai, makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok, valamint biokémiai tulajdonságok (cukor-, etanolbontás, szén- és nitrogénforrás stb.) alapján történik [1, 3, 7, 17, 18, 19, 22, 25, 33, 34]. Az állati candidiasisok esetében legtöbbször a Candida albicanst mutatták ki kórokozóként, de pathogén tulajdonsággal rendelkezik a Candida tropicalis, a C. paracrusei, a C. stellatoidea és a C. guilliermondi is [8, 9, 10, 12, 28, 29, 32]. Vissza

Tartalom

MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Állatélettani és Állategészségtani Tanszék
Dr. Szabó Á.: Adatok naposlibák kísérletes Candida fertőzéséhez 3
Állattani Tanszék
Dr. Molnár Gy.: Adatok a kelet-ázsiai növényevő halak hematológiájához 13
Állattenyésztéstani Tanszék
Dr. Monostori I.: A felneveléskori takarmányozás és jártatás hatása a szarvasmarha testalakulására és tejtermelésére 25
Dr. Nagy N. - Olajos M.: Adatok a kosztromai keresztezett növendékbikák intenzív jellegű
hizlalásának értékeléséhez 35
Dr. Pacs I.: A nagyüzemi nyúltenyésztés néhány feltétele 47
Filozófia és Tudományos Szocializmus Tanszék
Imreiné Péter E.: A boldogság kategóriájának helye és jelentősége a marxista etika rendszerében 57
Földméréstani és Kultúrtechnikai Tanszék
Dr. Gábriel A.: A lefolyás és erózió mértéke néhány növény alatt és egyes művelési módok
esetén 69
Földműveléstani és Növénytermesztéstani Tanszék
Dr. Cságola F. - Dr. Bencze B.: Altalajtrágyázási kísérlet N-műtrágyával Ramann-féle barna
erdő talajon 81
Dr. Ravasz T.: A térfogatsúly (Ts) mint szántóföldi paraméter 87
Gép tani Tanszék
Dr. Buczolics Ö.: Aktív talajművelő tárcsa kinematikai és dinamikai összefüggéséről 95
Növény nemesitéstani Tanszék
Dr. Füredi J.: A fehérjetartalom változása borsófajták keresztezésekor 105
Növénytani és Növényélettani Tanszék
Benedekné dr. Lázár M.: A kukoricalevelek aminósav-tartalmának változása a vetőmag
gamma (60Co) besugárzás hatására 121
Dr. Jeanplong J.: Franciaperjés kaszálók cönológiai vizsgálatai a Soproni- és Kőszegi-hegységben 131
Szőke P.: Vetés előtti gamma-besugárzás hatása a paradicsom vízfelvételére 149
Növényvédelemtani Tanszék
Berényi I. - Inácio Semedo J. - Dr. Petróczi I.: Kísérletek a rizsvetőmag csávázására 159
Dr. Petróczi I.: Golyvásüszög (Ustilago maydis) epidémia a ZPSK hibrideken 167
Dr. Szepessy I.: Vitaminok alkalmazása a cukorrépa kezelésére a vegetációs időszakban 175
Takarmányozás és Tejgazdaságiam Tanszék
Dr. Baintner K. - Dr. Bánkné dr. Bíró A. - Dr. Ravaszné Fekete I.: Különböző állati eredetű
fehérjetakarmányok etetésének hatása a vágótermék összetételére hízó csirkékben 191
Dr. Baintner K. - Dr. Molnár J. - Bódisné Veres A.: Lúdhizlalási kísérletek árpagyönggyel 199
Dr. Molnár J.: A rajnamenti lúd emésztőkészülék-növekedésének stochasztikus összefüggésvizsgálata 207
Dr. Molnár J.: Adatok a rajnamenti lúd agyvelő és szemgolyó-súlynövekedéséhez 229
Dr. Sasvári Z.: Az apaállatok szerepe a tehéntej fehérjetartalmának növelésében 239
Talajtani Tanszék
Dr. Dezsőné dr. Seifrid E. - Csépány L.: Adatok Mátraalja talajainak becsléséhez 247
Fekete J.: Réti csernozjom talajok sóforgalmának tanulmányozása sómérlegek segítségével 265
Dr. Stefanovits P.: A talajszerkezet minőségének, valamint a talajkondicionáló szerek hatásának vizsgálata a mesterséges aggregátumok segítségével 285
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
Mezőgazdasági Építészeti Tanszék
Bocsor G. - Jelinek I. - Péchy L.: Szarvasmarha-istállók szellőztetésének kérdései 297
Mezőgazdasági Gépek Tanszék
Koltay J.: Vibrációs centrifugális kúpos rostával végzett osztályozás elméleti alapjai 327
Szendrő P.: A kukoricaszár aprítási szempontból mértékadó energetikai jellemzője 345
Mezőgazdasági Gépek Javítása Tanszék
Pellényi L.: Felrakóhegesztési technológiával készített varratok kopásvizsgálata 369