Az Agrártudományi Egyetem közleményei 1966

Előszó

"A fogoly (Perdix perdix L.) táplálékát és védelmét a különböző agrobiocönózisok biztosítják. Az elmúlt két évtized nagyiramú mezőgazdasági kemizálása és mechanizálása új környezeti feltételeket alakított ki az agrobiocönózisokon belül is. Hasznos apróvadjaink közül - a megváltozott környezethez - legkevésbé a fogoly alkalmazkodott, melynek következtében a populáció sűrűsége világviszonylatban csökkent. A fogolyállomány csökkenése a kereskedelmi forgalomban is tapasztalható, valutáris értéke a nagy kereslet miatt a háború előttinek 4-5-szörösére emelkedett.
Hazánk Európa legnagyobb élőfogoly exportáló országa volt. Jelenleg is évente 30-40 ezer db-ot exportálunk, azonban a fokozott exportigényeket egyre nehezebben tudja a kereskedelem kielégíteni, mivel a hazai fogolyállomány sűrűségén is érezhető az új agrotechnikai eljárások hatása.
A fogolyállomány mennyiségi növelése a kedvező exportlehetőségek mellett a mezőgazdasági művelést is érinti, mivel a fogoly jelentős szerepet tölt be a rovarkártevők és tömeggyomok elleni küzdelemben.
A fogolyállomány mennyiségi növelése érdekében új tenyésztéstechnikai módszereket kell bevezetni, a természetes szaporítást a félvad és zárttéri fogolytenyésztéssel kell kiegészíteni.
Hazánkban eddig a fogoly természetes szaporításával és helyenként a félvad tenyésztésével foglalkoztak. A fácántenyésztésben a természetes szaporítás mellett már évszázadok óta jó eredménnyel alkalmazzák a mesterséges tenyésztést is. A poligám fácán könnyen alkalmazkodik a zárttéri környezethez és ott jól szaporodik. A monogám fogoly ismert faji etológiájánál fogva sokkal nehezebben tartható mesterséges viszonyok mellett, ennélfogva szaporítása is körülményesebb.
A fogoly mesterséges tenyésztésének megoldását a bevezetőben említett körülmények mindenütt sürgették. Az elmúlt évtizedben több európai és tengerentúli országban foglalkoztak a fogoly mesterséges tenyésztési eljárásának kidolgozásával." Vissza