Előszó
Részlet a könyvből:
Afrika keleti partján egy kis sziget van, melyet a francziák a század elején Isle de France-nak neveztek.
E sziget kikötőjének bejárásánál, szeptember egyik estéjén,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Afrika keleti partján egy kis sziget van, melyet a francziák a század elején Isle de France-nak neveztek.
E sziget kikötőjének bejárásánál, szeptember egyik estéjén, indulásra kész hajó állt.
Liard kapitány türelmetlenül járt-kelt a fedélzeten; időnkint megállt és távcsövével nézett a kikötő felé. "Ezer adta!" mondá, "meguntam már a várakozást! Boudin hadnagy, a hajó kész az indulásra?
- Igenis kapitány ur!
- Nos, hát még öt perczet várunk. Ha az utas akkorára sem érkezik meg, felvonjuk a horgonyokat.
Időközben feltámadt a tengeri szél. A kapitány egy embert rendelt a keresztrudakra, megparancsolta neki, hogy pontosan körülnézzen, azután tovább sétált a fedélzeten.
- Nem látok semmit, kapitány ur! szólt a matróz.
- Akkor hát induljunk. Ideje már! kiáltott Liard és dobbantott lábával. Vonassa fel a horgonyokat, hadnagy!
- Várjon még egy pillanatig, felelt ez. Azt hiszem, hogy odaát mozog valami.
Tényleg egy csolnak evezőcsapásait lehetett hallani. Egy erősebb matróz evezett, mig a kormánynál egy fiatalabb ember ült, a kinek hajlékony alakjából és napbarnitotta arczvonásairól a tengerészt lehetett felismerni.
Az ifju hadnagy volt, kit a "Doris"-on vártak. Hallgatag ültek egymással szemben...
Vissza