Az Afrika-kutató Kovács János élete

Előszó

Részlet a könyvből - Szeghalomtól Gesztig:

Kovács János gyermek- és ifjúkoráról igen kevés adatunk van, jóformán csak annyi, amennyit a szűkszavú anyakönyvi bejegyzések, iskolai évkönyvek őriznek. Lexikonaink közül is eddig csak a Magyar Életrajzi Lexikonban olvashatunk róla néhány sort, noha a múlt század negyvenes éveinek második felétől nemcsak a magyar pedagógiának, hanem a természettudományoknak is jeles művelője volt.
A szeghalmi református egyház anyakönyvi bejegyzése szerint (II. sz. 45.1.) nemes Kovács János és Varga Lídia gyermeke 1816. november 13-án született, megkeresztelése pedig november 19-én volt. (Keresztszülei: Rásó János prédikátor és Váradi Juliánna) A Kovács családról is csekély ismeretünk van. Karácsonyi János "Békésvármegye története" c. művében a birtoktalan nemes családokról szóló fejezetben azt írja, hogy a Szeghalmon lakó Kovács család egyik őse a Komárom megyei, almási lakos Kovács István 1655-ben III. Ferdinándtól kapott nemességet. Ennek egyik unokája, János, a 18. század második felében Szeghalmon telepedett le, 1799-ben Békés megyében is kihirdették nemességét, s leszármazottai még az 1840-es években is Szeghalmon laktak. A nagyapa, öreg Kovács János Szeghalom nótáriusa, az apa a szeghalmi nemesek hadnagya volt, s három fiúgyermeke született: Sándor (1814), János (1816) és László (1818). Vissza