Előszó
Részlet a könyvből:
- Akik ünnep előtt a lakásomra jöttek a leckéből felelni - álljanak fel!
A csuhába öltözött, püffedt férfi, nyakában a súlyos kereszttel, fenyegetően nézett a tanulókra....
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Akik ünnep előtt a lakásomra jöttek a leckéből felelni - álljanak fel!
A csuhába öltözött, püffedt férfi, nyakában a súlyos kereszttel, fenyegetően nézett a tanulókra.
Apró, gonosz szeme szinte keresztülfúrta mind a hatot, akik a padban felemelkedtek, a négy fiút és a két kislányt. A gyermekek félénken néztek fel a csuhás férfiúra.
- Ti leülhettek - intett a pópa a kislányok felé.
Ezek, megkönnyebbülten felsóhajtva, gyorsan visszaültek a helyükre.
Vaszilij atya most a négy kis emberre szegezte tekintetét.
- Gyertek csak ide, kedveskéim!
Vaszilij atya felemelkedett, félretolta székét és egészen közel lépett a szorosan egymáshoz húzódó fiúkhoz.
- Melyik dohányzik közületek, alávalók?
Halkan felelte mind a négy:
- Mi nem dohányzunk, tisztelendő úr.
A pópa arca kivörösödött.
- Nem dohányoztok, gazemberek! Hát a tésztámba ki szórta bele a dohányt? Nem dohányoztok? No majd mindjárt meglátjuk! Fordítsátok csak ki a zsebeiteket! No, frissen! Nem hallottátok? Kifordítani!
Hárman már rakták is zsebeik tartalmát az asztalra.
Vissza