1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ABV védelem új dimenziói és gyakorlati tennivalói

Szerző
Budapest
Kiadó: Védelmi Információs Központ Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 330 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Gyorsan változó világunk napról napra új biztonsági kihívásokkal néz szembe. Globális átalakulások mennek végbe a társadalmi folyamatokban és ezek minden eddiginél jobban... Tovább

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Gyorsan változó világunk napról napra új biztonsági kihívásokkal néz szembe. Globális átalakulások mennek végbe a társadalmi folyamatokban és ezek minden eddiginél jobban befolyásolják természeti környezetünket.
Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ICSU (a Tudományos Szervezetek Nemzetközi Tanácsa) 1999. június 26. és július 1. között Budapesten rendezte meg a tudomány első világkonferenciáját a "Tudomány a XXI. századért: egy új elkötelezettség" címmel.
A konferencia megállapította, hogy a tudományos kutatás hasznára vált az emberiségnek. A várható élettartam jelentősen emelkedett, számos betegség gyógyíthatóvá vált, a mezőgazdasági termelés növekedése az addig éhező százmilliók számára biztosított táplálékot. Az energiatermelés és a technológia fejlődése a világ nagy részén megszabadította az embereket a nehéz fizikai munkától. A tudomány és technológia nagyon sok bonyolult ipari folyamatot tett megvalósíthatóvá, s ezzel egyre több terméket állítunk elő. Ugyanakkor - állapítja meg a jelentés - ez a tevékenység sok helyen környezeti károsodáshoz vezetett, hozzájárult a szociális egyensúly megbomlásához és sajnos tudományos ismeretek tették lehetővé a nagy hatásfokú tömegpusztító fegyverek előállítását. Vissza

Tartalom

Előszó15
Szakmai vélemény17
Új kihívások, új biztonságpolitikai szükségletek19
Tömegpusztító fegyverek (TÖPFE) atom, biológiai, vegyi (ABV) fenyegetettség24
A tömegpusztító fegyverek és az ipari katasztrófák elleni védelem aktualitása és jelentősége25
Ipari katasztrófák elleni védelem aktualitása és jelentősége38
Veszélyes anyagok, mint veszélyforrások38
Ipari balesetek, katasztrófák39
Veszélyes anyagok szállítása, tárolása, kereskedelme41
A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége43
Az ország veszélyeztetettségéről általában43
Kockázatelemzés nemzetközi tendenciái44
Civilizációs (technikai) veszélyforrások és kockázatok57
Civilizációs eredetű veszélyek57
Összegzés60
Kritikus infrastruktúra vizsgálata62
Valamennyi veszélyhelyzetre kiterjedő tervezés65
A veszélyhelyzeti tervek kidolgozásának elvei66
Az országos nukleárisbaleset-elhárítás rendszere73
A baleset-elhárítási rendszer feladatai73
A baleset-elhárítási rendszer irányítása73
A kormányzati koordinációs bizottság és szervei74
A baleset-elhárítási rendszer ágazati és területi szervei76
A TÖPFE elleni védelem sajátosságai78
Nemzetközi követelmények és gyakorlat áttekintése81
A katasztrófa-elhárítás nemzetközi gyakorlata, nemzetközi együttműködés, Interoperabilitás81
Az ENSZ humanitárius segítségnyújtási rendszere82
A tömegpusztító fegyverek és az ipari katasztrófák elleni védelem - NATO szempontból90
Polgári védelem az Európai Unióban114
A polgári veszélyhelyzetek kezelésének rendszere Magyarországon121
A hon- és rendvédelmi szervek helye, szerepe a katasztrófavédelemben, a nemzetközi követelmények és a NATO irányelvek tükrében121
A katasztrófák elleni védekezés irányításának rendszere Magyarországon121
Fegyveres erők és rendvédelmi szervek helye, szerepe a hazai katasztrófa-elhárításban138
A Magyar Köztársaság katasztrófavédelmének végrehajtásában részt vevő szervezetek138
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szervei (polgári védelmi és tűzoltó szervezetek)138
A nemzeti katasztrófaelhárítási (polgári veszélyhelyzet-kezelési) rendszer létrehozásának jogszabályi alapjai165
Az országos katasztrófavédelem felépítését és működését érintő jogszabályok és egyéb szabályozások169
A katasztrófavédelem felépítését és működését érintő jogszabályok és egyéb szabályozások169
Ágazati, illetve területi irányítás alapján részt vevő szervezetek és szervek tevékenységét érintő jogszabályok170
Az ONER-re vonatkozó nemzeti ajánlások és kétoldalú egyezmények172
A katasztrófavédelemben résztvevő szervezetek anyagi, technikai ellátottságának helyzete175
A Magyar Honvédség ellátottságának helyzete175
Az ellátottságra ható körülmények175
Egyéni és kollektív védelem eszközei176
Kollektív védőeszközök179
Vegyi és sugárfelderítés eszközei180
Mentesítés eszközei183
Vegyi védelmi eszközrendszer üzemben tartása185
A katasztrófavédelem és polgári védelem ellátottságának helyzete187
Az egyéni védőeszközökkel való ellátottság helyzete187
Az életvédelmi létesítmény ellátottság áttekintése187
A katasztrófavédelem vegyi, sugárfelderítő, mentesítő eszközei és kapacitása189
A vegyivédelem szükséges eszközrendszere a NATO elvek figyelembe vételével191
Az ABV védelem elmei192
Egyéni és kollektív védőeszközök rendszere194
Egyéni védőeszközök194
Kollektív védőeszközök194
Vegyi, biológiai, sugárfelderítő eszközök rendszere196
Hordozható eszközök196
Vegyi, biológiai és sugárfelderítő járművek196
Laboratóriumi gépkocsik198
Időjárásjelző eszközök198
Mentő-mentesítő eszközök és anyagok199
Helyhez kötött létesítmények és mobil eszközök199
Mentesítő gépek201
Csapatmentesítő eszközök202
Mentesítő anyagok202
A technikai kiszolgálás és javítás eszközeinek rendszere202
A lakosság és anyagi javak védelmének rendszere205
Az egyéni védelem eszközei205
A kollektív védelem eszközei207
Óvóhelyek207
Kitelepítés, kimenekítés209
A lakosság légi és RBV riasztása, értesítése212
A lakossági riasztórendszer helyzete és állapota212
A lakosság értesítésének sajátos eszközei214
A riasztás-értesítés jeleinek kiadása215
A tömegpusztító fegyverek és ipari katasztrófák elleni védelem területén kialakult helyzet javítására irányuló tennivalók összefoglalása217
A kialakult helyzet jellemzése217
A tömegpusztító fegyverek és az ipari katasztrófák elleni védelem helyzetének javítása érdekében teendő katonapolitikai és gazdasági intézkedések219
Védelemgazdasági háttér220
Kutatás-fejlesztés és gyártás története a vegyi védelmi területen221
A Magyar Honvédség ellátottsági helyzetének javítása227
Eszközök beszerzése227
Üzemben tartás feltételeinek megteremtése229
Gondolatok a szabályozási koncepcióhoz231
Az 1999. évi NATO csúcsértekezleten elfogadott dokumentumokból (védelmi képességek fejlesztése (DCI), a tömegpusztító fegyverek elleni kezdeményezés (WMDI), a NATO stratégiai koncepciója, az AJP-3.8 NATO ABV Doktrína) fakadó tennivalók235
A védelmi képességek fejlesztése235
Miniszteri irányelvek236
A NATO NBC Védelmi Doktrínája237
Az ABV védelem és a katonai tűzvédelem összefüggései239
Az ABV védelmi rendszerek fejlesztését támogató modell243
Új eszközökkel és fejlesztésekkel szembeni alapkövetelmények243
A termék dokumentációval való ellátása246
Technikai kiszolgálási háttér biztosítása247
A kiképzés, felkészítés hátterének biztosítása248
A termék kiképzési változatának kialakítása249
Összefoglalás251
Függelékek253
Potenciális veszélyforrások255
STANAG 2353 "Atom, biológiai és vegyi védelmi felszerelések (a minimális ellátás követelményei)"238
ABV vonatkozású STANAG-ek298
Definíciók jegyzéke301
A SEVESO II. EU Irányelv önkormányzatokat (polgármestereket) érintő feladatai317
Katasztrófa-kezelés szervei és információs rendszere326
A tanulmány készítése során felhasznált irodalmak329
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem