Az 50 éves Pesti Hirlap jubileumi albuma

Előszó

Visszatekinteni ötven esztendőre, én tudom, mit tesz az. Hiszen én már embernyi ember voltam akkor, amikor egy vállalkozó és optimista lelkű ember agyából kipattant a gondolat, egy olyan fajta újság megindítására, minő a Pesti Hirlap, mely az idén betöltötte ötvenedik életévét. Légrády Károly volt az a merész ember, hozzám jött a gondolattal, aki akkor színigazgató voltam s tőlem kért - szerkesztőt. Én a testi és lelki szépségben fiatalosan duzzadó Toldy Pistát ajánlottam neki, Toldy Pista pedig ajánlotta Csukássy Józsefet, aki tényleg mint szerkesztő meg is inditotta a lapot. Mind ennek ötven esztendeje. Ez bizony elég nagy idő egy ember életében, de egyáltalán nem is idő egy újságlap pályafutásán. Az ember, akárhogy él és akármit csinál, az esztendőktől megöregszik. Az életrevaló jó újság pedig az elsuhanó esztendőktől megfelelő keretben meg tud fiatalodni. Tessék megnézni a Pesti Hírlapot. Egy lap, megindulása idején, nem fiatal, hanem csak gyermekkorát éli. Ha rátermett, tapintatos, találékony kezek ezen szerencsésen tulsegitik, akkor nem az öregségnek indul, hanem belép az örökifjuság csodás birodalmába, amely rózsáskert, tele a rózsák minden fajával, de természetesen nem a tövisek minden fajtája nélkül sem. Főszerkesztők, felelős szerkesztők, segédszerkesztők, éjjeli szerkesztők, rovatszerkesztők, belső és külső munkatársak a természet rendje szerint megöregszenek, de a lap, mindennap újra születvén, friss, szép és fiatal marad. Vissza