Az 5 éves terv felülvizsgálatának tervezési kérdései

Tartalom

Összefoglaló
1. A tervmunka javulása 5
I.
2. A nemzeti jövedelem ötéves mérlegvázlatának elkészítése
Kiindulási alapok:
a) A tervtörvényben rögzített főfeladatok 9
b) Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése 10
c) A kapitalista agresszió fokozódása 11
A munka menete:
a) Életszínvonal ütemtervének felülvizsgálata 12
b) Ipari termelés fejlődési ütemtervének felülvizsgálata (Nehéziparra, könnyűiparra és élelmezési iparra külön-külön) 12
c) Mezőgazdasági termelés fejlődési ütemtervének felülvizsgálata 13
d) Nemzeti jövedelem tervezete 14
e) Nemzeti jövedelem felosztásának tervezete 15
A mérleg rögzítése eldönti a következő kérdéseket:
a) a népgazdaság fejlesztésének üteme 17
b) a népgazdaság struktúrájának megváltoztatása 17
c) a szocializálás üteme 17
d) az életszínvonal emelkedésének üteme 17
e) a nemzetközi áruforgalom terjedelme 17
f) a bővített újratermelés mérete 17
g) az anyag- és áru tartalékok növelésének üteme 17
h) az ország védelmi erejének fokozása 17
i) a szociális és kulturális ellátás fokozása és a közigazgatás szükségletei 17
3. A nehézipar belső arányainak kialakítása 18
Segédeszköz: társadalmi termékmérleg helyett anyagmérlegek 18
Mérlegmunka ütemezése:
a) a nemzeti jövedelem mérlegében szereplő felfutási indexek alkalmazása az anyagmérlegek szükségleti oldalán 20
b) egyes nehézipari csoportok speciális felfutási indexének figyelembevétele 20
c) gépipar tervezésénél a beruházási áruösszetétel normatívák felhasználása 21
d) anyagbázisok kiterjesztésének és a fajlagos anyagfelhasználás javításának figyelembe vétele 23
4. Beruházási struktúra tervezése 24
Kiinduló alapok :
a) az ötéves tervben lefektetett struktúra 24
h) az alapanyag- és feldolgozóipar aránytalanságának kiküszöbölése 25
c) a népgazdaság szerves összefüggéseinek figyelembevétele 25
II.
5. Népgazdasági részlettervek munkálatainak előkészítése
A tervezés köre :
a) iparnál iparcsoportok 27
b) belkereskedelmet illetően csak lakosság fogyasztása 28
c) beruházásoknál egyedileg csak az országos jelentőségűek 28
A munka ütemezése :
a) ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés és közületek termelési (teljesítményi), műszaki fejlesztési és beruházási tervei 20
b) ugyanezek anyag, munkaügyi és önköltségi tervei 29
6. Az ipar műszaki fejlesztési, termelési és beruházási terveinek elkészítése 30
Segédeszközök :
a) iparági távlati tervek 30
b) 1951. évi tervkészítés felülvizsgálati munkája 30
c) döntő üzemek rekonstrukciós tervei 31
d) profilozási tervek 31
e) hosszúlejáratú megállapodások, illetőleg tárgyalások . 31
f) kapacitások vizsgálata
Előírt feladatok termelés és műszaki fejlesztés tervezésénél:
a) cikkenkénti termelés tervezése 31
b) szükséges kapacitás-bővítések tervezése 33
c) kapacitáskihasználási mutatók kidolgozása (speciális sémák használata) 36
Előírt feladatok beruházások tervezésénél :
a) új kapacitások beruházási költségei 38
b) beruházások ütemterve 38
c) pénzügyi fedezet kimunkálása 39
Egyeztetés a nemzeti jövedelem-mérleg vázlatával, az alábbiak szerint :
a) irány-számok kivételes esetben módosíthatók részlettervek összesítéséből adódó keretszámok alapján 39
b) különböző népgazdasági ágak összefüggő terveit egyeztetni kell 39
c) egyidejűleg meg kell szerkeszteni a döntő anyag- és árumérlegeket 40
d) egyeztetni kell a cikkenkénti termelés tervét a külkereskedelem tervével 40
e) beruházások tervezésénél az aránytalanságot és a szétforgácsolódást ki kell küszöbölni 40
7. Építőipar termelési stb. tervének elkészítése 41
Eltérések az ötéves tervtől :
a) építkezések tételes rendje helyett volumeneket meghatározó keretterv 41
b) magasépítés keretében szereplő ipari termelés elválasztása 42
c) mélyépítőipar tagolása (út, híd, vasút, csatornázás) 42
Termelési színvonal megállapításának irányelvei 42
a) kétirányú szervezet változtatás szükséges (nagyüzemek, helyi kivitelező vállalatok) 43
b) előregyártás felfuttatása 45
c) szerelőipar feladatainak minőségi változása 46
d) tervezőirodáknál típusépítkezések arányának meghatározása 47
8. Mezőgazdaság termelési stb. tervének elkészítése 51
Alapvető szempontok :
a) állattenyésztésnek a növénytermelésnél gyorsabban kell
fejlődnie 51
b) erdőterületeknek nem szabad csökkennie 51
c) vízgazdálkodás 10 éves tervének figyelembevétele (bel- és árvízvédelem 10 éves tervének figyelembevétele), ivóvízellátás és csatornázás ötéves tervének figyelembevétele 51
d) szocialista termelés túlsúlyának biztosítása 52
Fejlesztési ütemterv kidolgozásának szempontjai :
a) a szocializálás ütemének gyorsulása 52
b) szántóterület növelése 53
c) kettős termesztés kiterjesztése 54
Fontos növények vetésterületének meghatározásánál szempontok :
a) értékesebb növények részesedésének fokozása 54
b) termelés egyoldalú exportra beállítottságának megszüntetése 55
c) ipari növényi bázis kiszélesítése 55
Termésátlagok tervezésénél szempontok :
a) időjárás behatásainak ellensúlyozása készletpolitikával 56
b) növények termésátlagainak összefüggésükben vizsgálata 56
c) nagyüzemi gazdálkodás figyelembevétele 56
Állattenyésztési terv készítésének szempontjai :
a) szaporulati százalék növelése 58
b) tenyészállat állomány arányának fokozása 58
c) minőség javulásának adottságai 59
Erdőgazdasági terv alapvető szempontjai :
a) szer fa kihozatali százalék emelése
b) erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése
Mezőgazdaság beruházási tervének célkitűzései :
a) gyorsütemű gépesítés biztosítása 63
b) nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés építési feladatainak megoldása 63
9. Közlekedés teljesítményi stb. tervének elkészítése 65
Szállítási feladatok meghatározásának ütemezése :
a) nagytávolságra szállított tömegcikkekkel kapcsolatos feladatok 65
b) egyéb cikkek szállításának feladatai 65
Kiindulási alapok :
a) ipari- és mezőgazdasági termelés terve 66
b) áruszállítási vasúti átlagtávolság csökkenése, személyszállítási átlagtávolság növekedése 66
Közlekedési ágak részesedési arányának megváltozásánál szempontok :
a) vasút vezetőszerepe nagyvolumenű és hosszú távolságú szállításoknál 67
b) Vízi közlekedés súlyának fokozása 67
c) rövidtávú fuvaroknak teherautó közlekedés felé terelése 67
Közlekedési beruházások tervezésének szempontjai :
a) egyrészről a feladatok, másrészről a pálya és gördülőanyag-kapacitás aránya 68
b) a berendezések szűk kapacitásai 68
c) a munkaversenymozgalom várható eredményei 68
d) korszerűsítési szükségletek 70
10. A közületi terv elkészítése 72
A közületi terv készítésénél főbb célkitűzések voltak :
a) a közületi fejlesztési feladatok összhangba hozása a népgazdaság szükségleteivel 72
b) közületi terv és a többi tervek reális összhangjának biztosítása 72
c) a népgazdasági tervben előírt fejlesztésnek megfelelő kulturális és szociális színvonal biztosítása 72
A közületi terv főfeladatai :
a) új ipari telepek ellátása lakással és szociális, valamint kulturális intézményekkel 73
b) a nagyüzemi gazdálkodásra áttérő mezőgazdaság megfelelő kulturális és szociális intézményekkel ellátása 73
c) az új megyeszékhelyek szociális és kulturális ellátásának biztosítása 73
d) az átlagosnál rosszabb ellátottságú vidékek elmaradottságának felszámolása 73
Közületi tervfeladatok meghatározásának előfeltételei :
a) termelési, beruházási, munkaerő és anyagtervek elkészítése 74
b) az iparosítás súlyponti területeinek kijelölése 74
c) az egészségügyi, népművelési, népoktatási, városfejlesztési súlyponti feladatok kialakítása 75
III.
11. Anyag-, áru- és gépmérlegek szerkesztése 86
Anyagtervek kidolgozásának segédeszközei :
a) csökkenő anyagfelhasználási mutatók 86
b) termelési mutatók 86
c) műszaki fejlesztési mutatók 86
Árutervek elkészítésének alapjai :
a) nemzeti jövedelem mérlegvázlata (közületek és lakosság fogyasztásának indexei) 87
b) társadalmi átrétegeződés és fogyasztási szokások változásának figyelembevétele 87
c) háztartási statisztika, mint kisegítő eszköz 87
A gépi szükségletek tervezésének módszerei :
a) tételes tervezés (építőipar, mezőgazdaság, közlekedés) 89
b) specifikált tervezés (szénbányászat, villamosenergiaipar döntő beruházásainál) 89
c) normatívák alapján (a többi területeken az 1951 évi beruházási terv áruösszetételének figyelembevételével) 89
Az anyag-, áru- és gépmérlegek szerkesztésének jelentősége :
a) módot ad a fajlagos anyagfelhasználás ellenőrzésére (anyagtervek kiigazítására) 90
b) módot ad annak ellenőrzésére, hogy a népgazdasági ágak részlettervei megfelelnek-e a külkereskedelmi terv követelményeinek 90
c) adatokat szolgáltat a készletezési terv elkészítéséhez 93
A készletezési terv szerkesztésének döntő szempontjai :
a) folyamatos anyagellátás biztosítása 93
b) súlyponti anyagokból és árukból állami tartalékok képzése 93
c) mezőgazdasági termelés bizonytalansági elemeinek tartalékolással ellensúlyozása 93
12. A munkaügyi terv elkészítése 96
Termelékenységi irányszámok kialakításának szempontjai :
a) termelékenység gyorsabban emelkedik, mint az ötéves terv előírta 96
b) a termelékenységet tényezők szerint kell megtervezni 96
Munkaerőszükséglet fedezésének tervezéséhez szükséges mérlegek :
a) ifjúság mérlege 98
b) középiskolát végzők mérlege 99
c) munkába lépő ifjúság mérlege 100
d) női munkaerők mérlege 101
Munkaerőgazdálkodás perspektív tervét meghatározó szempontok :
a) a gyáripar és építőipar munkaerőszükséglete növekszik 104
b) a mezőgazdaság szocializálása csökkenti a mezőgazdaság munkaerőszükségletét 104
c) a káderképzés kereteit ki kell szélesíteni 104
d) a nők fokozott bekapcsolására a szociális intézmények hálózatát fejleszteni kell 104
13. Önköltségi terv elkészítése 106
A termelékenység emelkedése 106
Az önköltségi terv összeállításának részletfeladatai :
a) a termelékenység emelkedésével összefüggő önköltségcsökkentés meghatározása 108
b) a fajlagos anyagfelhasználás javulásával összefüggő önköltségcsökkenés meghatározása 108
c) a termelés emelkedése az állóköltségek kedvezőbb megosztását eredményezi 109
d) a nem termelő munkások arányszámának csökkentése az önköltségcsökkentés jelentős forrása 109
e) az építőipari önköltségcsökkentés egy része a tervezőirodáknál jelentkezik 109
14. Tervmunka általános felülvizsgálata 112
A nemzeti jövedelem új mérlegének elkészítésénél szempontok :
a) a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás önköltségi terv alapján számítható 112
b) az 1950. év adatainál előzetes tényszámok alkalmazhatók 112
c) irányszámok részletes tervek alapján kiigazíthatók 112
Lakosság jövedelemmérlegének munkálatainál főbb szempontok :
a) szocialista szektor térhódításának kifejezésre juttatása 114
b) osztálypolitika érvényesülésének ellenőrzése munkabér tervekben 114
c) a szocialista akkumuláció megfelelő színvonalát biztosító adók előirányozása 114
d) béralapok és reálbér folyamatos emelkedésének biztosítása 114
A vállalati fizetési mérleg tervezése :
a) kiindulási alap az önköltségi terv 116
b) készletváltozások tervezése 116
c) az állam pénzügyi rendszere és a vállalatok közti elszámolási viszony 116
d) a vállalati hitelállományok tervezése 116
Az állami költségvetés tervezése 118
15. Az ötéves népgazdasági terv fő mutatói 120
16. A felülvizsgálati munka kritikája 127-141

Témakörök