Az 1956-os magyar forradalom hagyománya és irodalma

Előszó

Részlet:
"Amikor 1990 körül, immár szabad körülmények között, hozzákezdtünk az 1956-os forradalom időszakának a történettudomány hagyományos eszközeivel történő vizsgálatához (levéltári kutatás, forrásfeltárás, a szakirodalom és visszaemlékezések bírálata stb.), úgy képzeltük, hogy feladatunk a magyar forradalom 1988-89-ben megtisztított, közismert képének kiegészítése, pontosítása és kiszélesítése lesz: budapestiből országos, hazaiból nemzetközi méretűvé.
Ilyen elképzeléssel kezdtük el egy 1956-ról szóló nemzetközi szakirodalmi és egy szépirodalmi bibliográfia összeállítását, a dokumentumfeltárást valamennyi megyei levéltárban és a központi iratgyűjtő intézményekben (párt, belügyi és katonai levéltárak), akárcsak a volt szocialista országok (Lengyelország, NDK, Csehszlovák Köztársaság) és a nagyhatalmak külügyi levéltáraiban. Felvettük a kapcsolatot hazai műhelyekkel és külföldi kutatókkal, s kiszélesítettük az Oral History Archívum interjú-tevékenységét újabb csoportok és rétegek irányában, és így tovább.
Számítottunk természetesen kisebb-nagyobb szakmai és részletvitákra, amilyenek korábban is folytak pl. egykori felkelők és hivatásos kutatók, börtönviseltek és emigránsok között.
De nem számítottunk arra, hogy maga a forradalom jellege, mibenléte, célrendszere, fő erői és vezetői körül ismét fellángolhat a vita, hogy csaknem az egykori 1956-57-es szinten - ""forradalom vagy ellenforradalom" - kell újrakezdeni és folytatni a "hitvitát" 1956-tal kapcsolatban." Vissza