Az 1929-33-as magyar pénzügyi válság főbb monetáris gazdasági jellegzetességei

Előszó

Az alábbi tanulmány tárgya az 1929-33-as magyar pénzügyi válság alapvető és legfontosabb monetáris gazdasági jelenségeinek vizsgálata. E témával eddig ilyen szélességben kevés tanulmány foglalkozott, ami önmagában is indokolja a téma felvetését. De indokolja ugyanakkor az is, hogy a két világháború közötti nagy válság említett évekre eső magyarországi vetülete megjelenési formájában eltért a világkapitalizmus nagy válságától.
Bár kétségtelen, hogy az utóbbi nemzetközi nagy kapitalista válság is pénzügyi okokból robbant ki, annak fő gazdasági jellegzetessége mégis az volt, hogy a kapitalizmus korábbi ciklikus válságainak természetéhez állott közelebb, noha súlyossága meghaladta azokat. Bár az 1929-33-as nagy kapitalista válság is alapvetően egy ipari túltermelési válság volt, azonban emellett egybeesett egy világméretű mezőgazdasági válsággal is, amely a fő kapitalista agrár-országok élelmiszer- és nyersanyag termelésének minden ágára fokozatosan kiterjedt, valamint az I. világháború gazdasági következményeivel is. E három tényező egybeesése folytán a válság olyan súlyos méreteket öltött, hogy nem állt meg a termelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem területén, hanem átcsapott a hitel- és valutarendszerre is, és gyökeresen forgatta fel a tőke- és hitelviszonyok hagyományosan kialakult rendszerét is. Az áresés, valamint az adósok tönkremenetele ily módon a kapitalista vállalatok csődjéhez vezetett, a vállalati csődöket pedig a valuták elértéktelenedése követte. A valuták elértéktelenedése viszont azt eredményezte, hogy a külső- és belső adósságokat előbb vagy utóbb államilag törvényesített formában fel kellett függeszteni. Ez a jelenség a tőkekivitel beszüntetésére és a kereskedelem újabb leszűkülésére vezetett és hosszú ideig lehetetlenné tette, hogy a válság egy korábbi válságokhoz hasonló jellegű depresszión keresztül elvezessen a fellendülési szakaszhoz.
Magyarországon a helyzet annyiban volt alapvetően más, hogy a magángazdaság és az állam nagyfokú eladósodása következtében a pénzügyi válság jelentkezett a legkorábban és igen nagy erősséggel, ehhez járult fokozatosan a mezőgazdasági és az ipari termelés válsága, majd ezt követően e válságjelenségek politikai téren bekövetkező további kihatásai. Éppen ez utóbbira való tekintettel azonban, vagyis a kapitalista rendszer magyarországi átmentése és reorganizációja szempontjából a válság elleni küzdelem is elsősorban pénzügyi eszközökkel folyt, előbb a pénz külső értékének az oldaláról, majd fokozatosan és egyre inkább a pénz belső értékének az oldaláról. Mindezekre való tekintettel az 1929-33-as nagy magyar kapitalista válság alapvető közgazdaságtani jellegzetességeinek a vizsgálatát sem lehet a pénzügyi válság egy olyan mélységű, illetve szélességű vizsgálata nélkül elvégezni, mint amilyenre a jelen tanulmány vállalkozott. Vissza