1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az 1848 utáni polgári filozófia fő irányai

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 73 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 13. változatlan utánnyomás. Tankönyvi száma: J 10-988. 927 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1848-as forradalmak az európai polgári fejlődés történetében fordulatot jelentettek. E fordulat lényege az volt, hogy az 1848-as forradalmakban, elsősorban a francia forradalomban, már önálló... Tovább

Előszó

Az 1848-as forradalmak az európai polgári fejlődés történetében fordulatot jelentettek. E fordulat lényege az volt, hogy az 1848-as forradalmakban, elsősorban a francia forradalomban, már önálló osztályként lépett színre a proletariátus, s a polgársággal szemben ez az osztály lesz a továbbiakban a társadalmi fejlődés képviselője. A nyugat- és közép-európai 1848-as forradalmakban megbuktak a polgárság haladó illúziói, a kispolgári demokratizmus eszméi, s a polgárság vezetője a liberális burzsoázia lett, az a burzsoázia, amely nem a népre támaszkodva akarja kivívni a polgári reformokat a feudalizmussal szemben, hanem a feudális erőkkel szövetségben, tömegmozgalom nélkül, felülről, reformintézkedésekkel akarja a kapitalista termelési viszonyok megszilárdítását elérni.
E politikai fordulat ideológiailag abban jutott kifejezésre, hogy a addig objektivitásra, a valóság feltárására törekvő irányzatok, a polgári filozófia és ideológia legértékesebb irányzatai széthullottak, felbomlottak. A bomlás tulajdonképpen már 1830 után, tehát a kapitalista termelési mód kibontakozásával megkezdődött. Az 1830-as években felbomlott a hegeli iskola, s vele párhuzamosan a klasszikus angol politikai gazdaságtan leghaladóbb iskolája, a ricardói is. Ezidőtől kezdve az utópisztikus szocializmus vagy elfordult a proletariátus törekvéseitől és a burzsoázia törekvéseinek kifejezője lett (saint-simonizmus), vagy az utópizmussal leszámolva az angol munkásmozgalomba olvadt be (Owen iskolája). 1848 előtt azonban a polgári filozófiai fejlődés még létrehozott haladó irányzatot is, a feuerbachi filozófiát. Vissza

Tartalom

Az 1848 utáni polgári filozófia fő irányai 3
I. A hanyatló polgári filozófia fő képviselői az imperializmus korszaka előtt 18
1. Az életfilozófia előkészítése 9
Az életfilozófia 9
Arthur Schopenhauer 10
Sörén Kierkegaard 14
2. Tudományfilozófia az imperializmus korszaka előtt 18
A pozitivizmus 18
Auguste Comte 19
Herbert Spencer 22
II. Az imperializmus korszakának fő filozófiai képviselői
1. Az életfilozófia az imperializmus korszakában 25
Friderich Nietzsche 25
2. Tudományfilozófia az imperializmus korszakában 28
A pozitivizmus második korszaka. A machizmus 28
Ujkantianizmus 30
A badeni iskola. Windelband és Rickert 31
A marburgi iskola 33
III. Napjaink polgári filozófiájának fő irányai
1. Az egzisztencializmus 35
A német egzisztencializmus 38
A francia egzisztencializmus 41
2. A neopozitivizmus 49
3. Katolikus vallásfilozófiai irányzatok 62
A katolikus vallásfilozófia helye a jelenkori polgári filozófiában 62-73
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az 1848 utáni polgári filozófia fő irányai

Könyvtári könyv volt.

Állapot: Közepes
900 Ft
720 ,-Ft 20
4 pont kapható
Kosárba