Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar reform-korszak történetének barátait bizonyára érdekeim fogja az a kérdés: miként ítélték meg az udvar és az udvari főhatóságok (a magy. kir. kancellária és az Állami Konferencia) az...
Tovább
Előszó
A magyar reform-korszak történetének barátait bizonyára érdekeim fogja az a kérdés: miként ítélték meg az udvar és az udvari főhatóságok (a magy. kir. kancellária és az Állami Konferencia) az 1848-diki pozsonyi - utolsó rendi - országgyűlésen alkotott törvényjavaslatokat, amikor ezek jogszokás szerint előleges jóváhagyás végett a királyhoz fölterjesztettek?
Jelen kiadvány ezt az érdeklődést szeretné kielégíteni egy Történeti Bevezetés keretében és egy megválogatott Okirattárral.
A Tört. Bevezetés nem akar egyéb lenni, mint egyszerű elbeszélés azon kiadatlan eredeti levéltári anyag alapján, amelyet legfőképpen a bécsi Udv. és Állami Levéltár különféle osztályai s némi részben a m. kir. Országos Levéltár nyújtottak. Olyan egyszerű előadás, aminőt a német Tatsachengeschichte"-nek nevez, amit különösen is hangoztatok. - Az egyes törvényjavaslatok egész történetét (ab ovo és az országgyűlésen át) persze nem fogom követni, mert ez messze vezetne és sok ismert dolog ismétlésével járna; hanem csak azt fogom elmondani, ami a már megalkotott, kész törvényjavaslatokkal az udvar és az udvari főhatóságok előtt történt, amíg a királyi szentesítést elnyerték.
Vissza
Tartalom
Előszó VII
Rövidítések magyarázata IX
I. Fejezet. a) Kik, hogyan és miért készítették a március 17.-diki királyi kéziratot? 3
b) Hogyan adta ki a király a március 17-diki kéziratot? Az Állami Konferencia „kautélái". A nádor szóbeli fölhatalmaztatása 17
II. Fejezet. a) Az országgyűlés legelső törvényjavaslatai: közteherviselés (1848:8.); úrbéri szolgáltatások megszüntetése (1848:9.) és kármentesítés (1848:12.); papi tizedek törlése
(1848:13.). Kancellária és Állami Konferencia javaslatai. A visszautasító kir. leirat. Fölzúdulás és makacs fölirat. A király enged 33
b) Az úrbéri szolgáltatások megszűnésével összefüggő törvénycikkjavaslatok; úriszékeknél elintézett ügyek (1848:11.); összesítés, legelő-elkülönözés stb. (1848:10.); hitelintézet (1848:14.); ősiség (1848:15.). A dietális bizottság jó megjegyzései; az Állami Konferencia kis tévedése 52
III. Fejezet. a) A független és felelős minisztériumról szóló (1848:3.) t.-cikk. A dietális bizottság a királyi jogok megóvása s az udv. kancellária további megmaradása mellett. Az
országgyűlés föloszlatásának kérdése elejtetik. Az Állami Konferencia elutasító álláspontja; kifogásai, szigorú föltételei. Államadósság kérdése. A nádor, Batthyány és Deák közbenjárása. Engedmények. Látszólagos megoldás. A március 28.-diki föltételes és rideg kir. válasz-leirat kiadatása 56
b) A március 28-diki leirat bősz hatása. Batthyányt alig tudja a nádor a lemondástól visszatartani. A rendek rendkívül éles határozata. Újabb alkudozások a főhercegekkel Bécsben. A nádor Pozsonyban Kossuthtal egyezményt köt. Ezt az udvar elfogadja. Az újabb királyi leirat szövegének megállapítása. A március 31.-diki leirat lelkesedéssel fogadtatik. Kossuth e szerint korrigálja a III. t.-cikket. Hálafölirat. Miniszteri névsor az Állami Konferencia és a király előtt. Kinevezések 77
IV. Fejezet. A "három millió" és az ideiglenes közös költségek. Az osztrák minisztérium határozata az államadósság ügyében és a kir. kézirat a nádorhoz. Törvénycikk az országgyűlés évenkinti ülésezéséről (1848:4,), A dietális bizottság dicséri a törvénycikket. Az Állami Konferencia és a „jus majestaticum circa comitia" 97
V. Fejezet. Országgyűlés népképviseleti alapon (1848:5). A dietális bizottság előadása. A két udvari hatóság kifogásai a cenzus stb. felől nem esnek latba. Főakadály a határőrvidék
népképviseletének ügye. A magyar közjogi felfogás százados küzdelme az udvari és katonai körökkel. Hosszas tárgyalások Batthyányval és Kossuthtal. Végül a főhercegek elfogadják Szőgyény javaslatát, melyet a nádor is elfogadtat Batthyányékkal. A magyar minisztérium kötelező igérete 105
VI. Fejezet. A „Nemzeti Őrség" (1848:22.) nem rokonszenves az udv. hatóságok előtt, Somssich érdekes oppositiója. Közjogi kérdés a nádor és bán miatt, A t.-cikk módosítás nélkül keresztülmegy. A sajtótörvény (1848:9.) tetszik az udv. hatóságoknak. Esküdtek cenzusának kérdése. A t.-cikket a király változatlanul jóváhagyja 124
VII. Fejezet. a) Az országgyűlés berekesztésének ügye. A rövidre szabott idő a dietális bizottságot és az Állami Konferenciát is arra kényszeríti, hogy több törvénycikk-javaslatot
csak fölületes vizsgálat alá vegyenek. Ezek a következők: 1848:23.; 24.; 27.; 16.; 17.; 29.; 21.; és 20 t.-cikkek 133
b) Az Állami Konferencián minden megjegyzés nélkül áteresztett nyolc törvénycikk. Ú. m.: 1848:25. és 26.; 1848:19. és 31.; 1848:28.; 1848:30. Végül a József nádor emlékéről
és István nádor választásáról szóló 1848:1. és 2. t.-cikkek 143
VIII. Fejezet. A Partium visszacsatolásáról (1848:6.), A magyar királyi udvari kancellária küzdelme a visszacsatolást elrendelő 1836:21. t.-cikk végrehajtásáért. A közvélemény és az
országgyűlés fölzúdulása a halogatás miatt, Jósika hatalmas óvása az Állami Konferencia ülésén. Ennek magyar többsége a t.-cikk kir. jóváhagyását javasolja. Ez meg is
történik 146
IX. Fejezet. A pozsonyi t.-cikk az Erdéllyel leendő únióról (1848:7.), Erdélyiek a magyar ellenzékhez. Pozsonyi fölirat. Utána t.-cikk, melyet udvari kancellária és Állami Konferencia visszautasítandónak minősít. Batthyány határozott föllépése a t.-cikk érdekében. Az Állami Konferencia erre hosszas tárgyalások után furcsa dialektikával menti és megadja magát. A király a t.-cikket jóváhagyja, Jósika erre lemond 155
X. Fejezet. A kolozsvári úniós t.-cikk ügye. a) Erdély magyarsága hamarosan kívánja az úniót Magyarországgal, Teleki kormányzó küzdelme az erdélyi udv. kancelláriával s az unió
konok ellenzőivel, az erdélyi országgyűlés egybehívásáért s az únió ügyének országgyűlési tárgyalása érdekében 164
b) A szászok, az oláhok s az osztrák minisztérium igyekezeteiaz únió elbuktatására. A magyar minisztérium és nádor lépései. Az únió kimondása a kolozsvári országgyűlésen. Az
erdélyi rendek ügyes intézkedése az úniós t.-cikk legfelső jóváhagyása érdekében, Weér és Pálfy küldetése Innsbruckba. Az Állami Konferencia megdöbbenése, Purkhart vótuma. Az
osztrák minisztérium az únió legf. jóváhagyását meg akarja akadályozni s szigorú föltételeket ajánl, Binder szász szuperintendens küldöttséggel megy Innsbruckba és a törvénycikk visszautasítását kéri 176
c) Batthyány Innsbruckba érkezik. Sürgeti a Ferenc Károly elnöklete alatti tárgyalásokon az erdélyi országgyűlés únióscikke tárgyalását és legf. jóváhagyását. Az udvar terve Batthyány kijátszására. Batthyány ezt a tervet Weér és Pálfy segítségével meghiúsítja- A vesztes főherceg ezt röstelli és megadja magát. Az ő elnöklete alatti értekezlet javaslatára a király jóváhagyja az erdélyi úniós cikket 192
XI. Fejezet. Befejezés. A pozsonyi 1848.-diki törvénycikkek ellenjegyzésének ügye. Katapán prépost és gr. Batthyány Lajos 199
Okiratok:
1. 1848. március 16. A m. kir. udv. kancellária országgyűlési bizottságának véleményes jelentése az országgyűlés föliratáról 203
2. S. d. (1848. március 16.) A nádor kéri a királyt, hogy egy kir. kéziratnak hozzá benyújtott szövege szerint egyezzék bele egy felelős magyar minisztérium fölállításába és nevezze ki gr. Batthyány Lajost miniszterelnökké 206
3. a) S. d. (1848. március 16.) A független felelős minisztérium engedélyezéséről szóló kir. kézirat azon tervezete, amelyet a pozsonyi országgyűlés vezérei fogalmaztak, a nádor pedig a királynak bemutatott 207
b) 1848. március 17. A nádorhoz intézett, tényleg kiadott kir. kézirat, mely a magyar független felelős minisztérium fölállítását engedélyezi 207
4. március 16-18. A Staatsconferenz a magy. kancellária véleményes jelentéséről az országgyűlési fölirat dolgában és a legf. elhatározás 209
5. 1848. március 16-18. A Staatsconferenz véleményes javaslata azon beadványról, amelyben a nádor a királytól a felelős magyar minisztérium stb. engedélyezését kéri 211
6. 1848. március 17. A nádor levele Batthyányhoz 214
7. 1848. március 17. A nádor a királyhoz 215
8. 1848. március 18. A nádor a királyhoz 215
9. 1848. március 18. A Staatsconf. ered. jegyzőkönyve 215
10. 1848. március 18. A király kézirata a nádorhoz 215
11. 1848. március 22-28. A m. kir. udv. kancellária országgyűlési bizottságának véleményes jelentése a közteherviselésre, az úrbéri szolgáltatások és papi tizedek megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatokról; a Staatsconferenz javaslatai e jelentés és
e törvénycikkek felöl és a legfelső elhatározás 216
12. 1848. március 25-28. A m. kir. udv. kancellária országgyűlési bizottságának véleményes jelentése a felelős minisztériumról szóló törvényjavaslat felöl; a Staats-Conferenz tanácskozásai e tárgyban; a kancell. bizottság kir. választervezete és a legf.
elhatározás 226
13. 1848. március 30-31. Az éjjeli tanácskozás jegyzőkönyve a március 31-dikén kiadott kir. kézirat dolgában, mely a magyar minisztériumról alkotott törvénycikkeket helybenhagyja 244
Mellékletek: 1848, március 31. I. Korábbi kancelláriai tervezete a felelős minisztérium ügyében kiadott március 31.-diki kir. kéziratnak. II. Végleg megállapított szövege ezen március 31.-diki kir. kéziratnak 245
14. 1848. március 31-hez. A felelős minisztériumról szóló, március 23.-diki törvénycikk-javaslat azon eredeti külön nyomtatott (ú. n. "Röpív"-) példánya, amelyen Kossuth a március 31.-diki jóváhagyó kir. leiratban kívánt és országgyűlésileg elfogadott törléseket és betoldásokat sajátkezűleg végezte, illetőleg fogalmazta 248
15. március 31-ápr. 2. Jegyzőkönyv a m. kir. udv. kancellária országgyűlési bizottsága véleményes jelentésének tárgyalásáról a Staatsconferenzben a magyar országgyűlések évenként s Pesten tartása felöli törvénycikk dolgában s a legf. elhatározás 250
16. ápr. 1-3. A jász-kún és hajdú kerületekről, a megyei tisztválasztásokról s az eddigi földesúri székek által tárgyalt ügyekről szóló négy törvényjavaslat a kancelláriai bizottság és
a Staats-Conferenz előtt, a legf. elhatározással 255
17. 1848. április 1-3. Kancelláriai bizottság és St. Conferenz véleményei az ősiség eltörléséről, Fiume és Buccari kerületekről, az egyetemről, a nemzeti címerről és színekről, a színházakról s a hitelintézetről szóló törvényjavaslatok felöl, a legf. elhatározással 258
18. 1848. április 1-9. Kancelláriai bizottság és Staats-Conferenz véleménye az országgyűlés azon föliratáról, amelyben az erdélyi országgyűlés egybehívását kéri az únió kimondása
végett 261
19. 1848. április 2-7. A minisztérium kinevezésére vonatkozó iratok. a) Április 3. a nádor pártolólag terjeszti föl Batthyány föliratát a kinevezendő miniszterekről 263
Mellékletek a)-hoz. Április 2. Batthyány fölterjesztése a kinevezendő miniszterekről 265
b) Április 5. Szőgyény javaslata a nádor (s Batthyány) által fölterjesztett és kinevezendő miniszter jelöltekről 265
c) Április 6, A Staatsconferenz a magyar miniszterek kinevezéséről és a legf.
elhatározás 267
20. 1848. április 4-7. A Staatsconferenz jegyzőkönyve az udv. kancellária országgyűlési bizottságának és a Staatsconferenznek tanácskozásairól a nemzetőrségről szóló törvényjavaslat dolgában, és a legf. elhatározás 268
21. 1848, április 4-10, A kancelláriai bizottság és a Staatsconferenz véleményes jelentése és tanácskozásai a népképviseleti törvénycikk (s vele kapcsolatban a határőrvidék képviselete) felöl; különféle szövegtervezetek a kiadandó kir. elhatározás és válasz tárgyában s a legf. elhatározás 274
22. 1848. április 5-7. Jegyzőkönyv a sajtótörvényről s a városok koordinációjáról szóló cikkek dolgában folyt tanácskozásokról a Staatsconferenz ülésén 286
23. a) 1848. április 5-7. Az osztrák minisztertanács elhatározza, hogy az államadósság egy részének elvállalását Magyarországtól okvetlen kívánni kell 290
b) 1848. április 7. A királyi kézirat a nádorhoz. Fölszólítja, hogy a monarchia hitelviszonyai stb, tekintetéből bírja rá a magyar rendeket egy nyilatkozat kiállítására, amelyben az
államadósság egy részét átvállalják 292
24. 1848. április 5-7. Az összesítésről, legelő-elkülönítésről, faizásról szóló törvénycikk a kancellária országgyűlési bizottsága és a Staatsconferenz előtt, a kir. elhatározással 294
25. 1848. április 6-7. Kancelláriai bizottság és Staatsconferenz az országgyűlés fölterjesztése felöl, mely az udvar s a közös diplomácia stb. költségeire egyelőre három millió forintot ajánl meg; és a legf. elhatározás 295
26. 1848. április 6-7. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról szóló törvénycikk-javaslat a kancelláriai bizottság és a Staatsconferenz előtt 297
27. 1848. április 6-7. Az eddigi úriszékek által tárgyalt ügyekről, a községi választásokról. Fiúméról és Buccariról, az úrbéri szolgáltatások megszűnéséről és a kártalanításról szóló törvénycikkek újra a kancelláriai bizottság és a Staatsconferenz előtt 299
28. 1848.április 7. A magyar minisztérium fölállításáról szóló, módosított törvénycikk a Staatsconferenz előtt a legf. elhatározással 302
29. 1848. április 8-9. Kancelláriai országgyűlési bizottság és Staatsconferenz véleményei s javaslatai a Partium visszacsatolásáról szóló törvénycikkről és a kir. elhatározás 303
30. 1848, április 8-9. A 48.-diki törvények ellenjegyzésének kérdése, József nádor emlékének és István nádorrá választásának becikkelyezése a kancelláriai bizottság és a Staatsconferenz előtt 308
31. 1848. április 8-9. Kancelláriai bizottság és Staatsconferenz a megyei tisztújításról szóló törvénycikk felöl 310
32. 1848. április 8-9. A közhivatalnokok el-, vagy el- nem-mozdíthatóságáról szóló törvénycikk a kanc. bizottság és a St. Conferenz előtt 311
33. 1848. április 9. A kancellária országgyűlési bizottságának és a Staatsconferenznek tanácskozásai és véleményes jelentései az Erdéllyel való únióról hozott törvénycikk-javaslat felöl 312
34. 1848. április 9. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról szóló törvénycikk a két udvari hatóság előtt 322
35. 1848. április 9. A közlekedésügyi törvénycikk a két udvari hatóság előtt 323
36. 1848. április 9. A vallás dolgában hozott törvénycikk a kancellária és a Staatsconferenz előtt 323
37. a) 1848. április 12. A nádor megnyugtató fölterjesztése a királyhoz a népképviseleti törvénycikknek a határőrvidékre vonatkozó szakaszai felöl 325
b) 1848. április 12. A nádor és a minisztérium kötelező nyilatkozata a népképviseleti törvénycikknek a határőrvidékre vonatkozó szakaszai mikénti alkalmazásáról 326
38. 1848. április 28-29. A Staatsconferenz jegyzökönyve azon tanácskozásokról, amelyek az erdélyi országgyűlés összehívásáról, az országgyűlési propositióknak a Magyarországgal leendő únióra vonatkozó pontjáról folytak s a Staatsconferenznek s az udvarnak mindenkori únióellenes elvi állásfoglalását mutatják 327
39. 1848. május 27. Az osztrák minisztertanács nem javasolja, hogy innsbrucki tartózkodása idejére a Fölség a nádornak királyi teljhatalmat adjon, mert a nádor ezáltal a határőrvidékekkel rendelkeznék és elnyomná a bánnak a császári jogok védelmére megkezdett tevékenységét s a horvátok ellenállását; Erdélynek Magyarországgal való únióját pedig létrehozná 334
40. 1848, máj. 30-jún. 4. Báró Puchner altábornagy, kir. biztos jelentése Kolozsvárról az únió elfogadásáról a Staatsconferenz előtt, melynek nevében Purkhart titk. tanácsos bőven előadott okok miatt nem ajánlja az únió-törvény egyszerű és föltétlen jóváhagyását, hanem kir. leirat lektildését javasolja, amelyben Erdély rendei az úniónak és minden vele összefüggő kérdésnek szabatos és beható tárgyalására szólíttatnának föl 336
41. 1848. május 30. Gr. Teleki József, Erdélyi kormányzója jelenti a királynak, hogy az erdélyi országgyűlés az nap egyhangúlag elfogadta az úniót. Kéri a kormányzó a királyt e határozat szentesítésére, mert egyedül ez adhat nyugalmat Erdélynek 341
42. 1848. május 30-június 4. A Staatsconferenz Teleki jelentését az únió elfogadásáról - Purkhart vótuma alapján - hiányosnak tartja s hivatkozik 689. sz. alatti jegyzőkönyvére 342
43. 1848. június 1. Az osztrák minisztertanács helyesli a balázsfalvi oláh gyűlés küldöttségének Erdély és Magyarország úniója ellen irányult kérelmét és arra utal, hogy az erdélyi oláhság magva lehetne oly alakulatnak, mely a két oláh fejedelemséget Ausztria fönnhatósága alá hozza 343
44. 1848. június 5. Az osztrák minisztertanács a kolozsvári országgyűlésnek a Magyarországgal való úniót kimondó törvényjavaslatát alaki okokból s a monarchiára káros volta miatt vagy visszavetendőnek tartja, vagy csak igen súlyos kikötések és föltételek alatt szentesítendőnek 344
45. 1848. június 10. A Ferenc Károly főherceg elnöklete alatt tartott magyar miniszteri értekezlet a Magyarország és Erdély közötti únióról s az idevágó erdélyi országgyűlési törvényjavaslat királyi szentesítéséről 347
Név- és tárgymutató 353
Tartalom 369
Sajtóhibák 375