Az 1777-iki Ratio Educationis

Tartalom

Előszó a Pedagógiai Könyvtárhoz. Dr. Komis Gyula 5
Az első Ratio Educationis. Dr. Friml Aladár 9
A nevelés és az egész oktatásügy rendje.
Bevezetés 35
I. §. A nevelés helyes rendezésének szüksége és a róla való gondoskodás jogának fenntartása a király részére Magyarországon 35
II. §. Azon szempontok, melyek az ifjúság nevelésében és oktatásában Magyarországon és kapcsolt tartományokban figyelembe veendők 36
III. §. Kik azok, akiknek érdekében ez az egész intézmény felállíttatik 36
IV. §. Azon mesterségek és tudományok, melyekre az ifjúságot oktatni kell 38
V. §. Miképen biztosítható következetesen és állandóan az előadandó tárgyak helyes rendje 41
VI. §. Az egész mű felosztása 42
I. RÉSZ.
Az iskolák politikai és gazdasági kormányzásának módjáról általában.
VII. §. Ezen résznek rövid vázlata 44
I. SZAKASZ.
Az iskolák politikai igazgatásának módjáról részletesen.
VIII. §. Ezen politikai szervezet rövid kivonata 45
I. Fejezet.
A tanulmányi ügyek politikai igazgatása mind az egész ország, mind tartományainak, illetőleg kerületeinek szempontjából.
IX. §. A politikai hatóságok hatásköre a közoktatási ügyekben 45
X. §. A királyi egyetemről, valamint Magyarország közoktatásának legfőbb vezetőjéről 46
XI. §. A tankerületi kir. igazgatók 47
XII. §. A nép- (azaz nemzeti) iskolák királyi felügyelői 48
II. Fejezet.
A tanulmányi ügyek politikai igazgatása az egyetem, az akadémiák, gimnáziumok és
grammatikai iskolák szempontjából.
XIII. §. Az egész fejezet rövid vázlata 49
XIV. §. A királyi egyetemről általában 49
XV. §. A királyi egyetem tanácsa
XVI.
Az egyetem akadémiai hatósága 52
XVII. §. A líirályi egyetemen íelállított karokról általában 52
XVIII. §. A karok elnökei azaz igazgatói 52
XIX. §. A szabad és nemes művészetek igazgatója az egyetemen 54
XX. §. Az egyetem kari dékánjai 54
XXI. §. Az egyetemi tanárok 54
XXII. §. Az egyetemi hitszónokok és hitelemzők 55
XXIII. §. Az egyetemi hivatalszolga, azaz pedellus 55
XXIV. §. Az egyetemre vonatkozó néhány más tárgyról 56
XXV. §. A királyi akadémiák szükségéről és székhelyeiről 56
XXVI. §. A királyi akadémiák igazgatói, azaz elnökei 57
XXVII. §. Az akadémiák elüljárói 57
XXVIII. §. Az akadémiák rendes tanárai 58
XXIX. §. Az akadémiák rendkívüli tanárai 58
XXX. §. Az akadémiai hitszónok 58
XXXI. §. Az akadémia pedellusa 59
XXXII. §. A királyi akadémiákra vonatkozó néhány más tárgyról ... 59
XXXIII. §. A főgimnáziumok elhelyezése és száma 59
XXXIV. §. A főgimnáziumok igazgatói 60
XXXV. §. A főgimnáziumok tanárai 60
XXXVI. §. A főgimnáziumban tartandó gyűlésekről 60
XXXVII. §. A főgimnázium hitszónoka 61
XXXVIII. §. A főgimnáziumok rendkívüli tanárai és magántanítói ... 61
XXXIX. §. A főgimnáziumi szolgák 61
XL. §. A felállított gimnáziumok száma és elhelyezése 61
XLI. §. A gimnáziumi igazgatók 62
XLII. §. A gimnáziumi tanárok 62
XLIII. §. Néhány, a gimnáziumok igazgatására vonatkozó egyéb ügyről 63
XLIV. §. A grammatikai iskolák jellege és száma 63
XLV. A grammatikai iskolák igazgatói és tanárai 64
XLVI. §. Néhány, a grammatikai iskolák igazgatását illető más egyéb ügyről 64
III. Fejezet.
A tanulmányi ügyek politikai igazgatása, tekintve a népiskolákat, illetőleg a Magyarországon és kapcsolt tartományaiban lakó nemzetek iskoláit.
XLVII. §. A népiskolák szükségessége és hasznossága 65
XLVIII. §. Az elsőrendű nép- (azaz nemzeti) iskolák elhelyezése és száma 66
XLIX. §. Az elsőrendű népiskolák igazgatója 66
L. §. Az elsőrendű népiskolák tanítói 67
LI. §. Az elsőrendű népiskolákban tartandó gyűlésekről 67
LII. §. Az elsőrendű népiskolák szolgája 68
LIII. §. A nagyobb városi népiskolák elhelyezése 68
LIV. §. A nagyobb városi népiskolák Igazgatói 68
LV. §. A nagyobb városi népiskolák tanítói 69
LVI. §. A nagyobb városi népiskolák hitoktatói 69
LVII. §. A kisebb városi és falusi népiskolák elhelyezése 70
LVIII. §. A kisebb városi és falusi népiskolák igazgatói és tanítói 70
IV. Fejezet.
Az árvaházak.
LIX. §. Az árvaházak politikai igazgatásáról, tekintettel az ifjúság oktatására és nevelésére 71
V. Fejezet.
A tanulmányi ügyek politikai igazgatása, tekintettel azon tanintézetekre, melyek nem
élveznek a tanulmányi közalapból segítséget.
LX. §. Az érseki és püspöki lyceumok 71
LXI. §. A szerzetesrendi iskolák igazgatása 72
LXII. §. A papnevelőintézetek 73
LXIII. §. A nemes ifjak akadémiái és konviktusai 73
LXIV. §. A nem római katholikus vallásúak iskolái 74
II. SZAKASZ.
Az iskolák gazdasági igazgatásának módjáról különösen.
LXV. §. Az iskolák igazgatására szükséges különféle költségek 75
I. Fejezet.
A tanulmányi ügyek politikai igazgatásához szükséges költségek.
LXVI. §. A királyi egyetem és az összes magyarországi tanulmányi ügyek igazgatóját illető költségek 76
LXVII. §. A tankerületi igazgatókat és a népiskolák felügyelőit illető költségek 76
II. Fejezet.
Egyenes iskolai és tanulmányi költségszükségletek.
LXVIII. §. Az akadémiák elnökeit, a főgimnáziumok és az elsőrendű népiskolák igazgatóit és a grammatikai iskolák elüljáróit illető költségek 77
LXIX. §. A tanárokat és tanítókat illető költségek 77
LXX. §. A népiskolai tanítók fizetésére fordítandó költségek 78
III. Fejezet.
A tanárjelöltek szemináriumára és a tanári nyugdijakra fordítandó költségek.
LXXI. §. A tanárjelöltek szemináriumára fordítandó költségek 79
LXXII. §. A kiszolgált tanárokra fordítandó költségek 79
IV. Fejezet.
Az iskolai épületekre vonatkozó költségek.
LXXIII. §. A népiskolák épületeinek költségei 80
LXXIV. §. A többi tanintézetek épületeire vonatkozó költségek általában 80
V. Fejezet.
Az egyetemes tanulmányi közpénztár, illetőleg tanulmányi alap.
LXXV. §. A tanulmányi alapról általában 80
LXXVI. §. Ezen alap mindenkori állandósításának szüksége 81
LXXVII. §. A tanulmányi alap jelen állapota 81
LXXVIII. §. Ezen alap igazgatásáról általában 81
LXXIX. §. Ezen alap kezeléséről különösen 82
LXXX. §. A tanulmányi alap gyarapításának módjai 83
LXXXI. §. A nyugdíjalap felállítása és biztosítása 83
II. RESZ.
A tanulmányok tervezete és tantárgyai.
I. SZAKASZ.
LXXX II. §. A nép- (vagy nemzeti) iskolák tantárgyai 84
I. Fejezet.
Általános megfontolások a nép- (azaz nemzeti) iskolákról a Magyarbirodalom területén.
LXXXIII. §. Általános megfontolások a nép- (azaz nemzeti) iskolákról 85
LXXXIV. §. Ezen általános megfontolások gyakorlati alkalmazása ... 85
LXXXV. §. Az irás tanításáról 87
II. Fejezet.
LXXXVI. §. A falusi nép- (azaz nemzeti) iskolák 88
LXXXVII. §. Mi módon tárgyalandó a falusi iskolákban a vallástan? 89
LXXXVIII. §. Mely tantárgyak tárgyalandók a falusi iskolákban és mily módszerrel? 90
LXXXIX. §. A tanítás ideje a falusi iskolákban 91
III. Fejezet.
A kisebb városi népiskolák.
XC. §. Mit értünk kisebb városi népiskolákon? 92
XCI. §. Mit kell a kisebb városi iskolákban tanítani? 92
XCII. §. Mely időben folyjon a tanítás a kisebb városi iskolákban? 93
IV. Fejezet.
A nagyobb városi népiskolák.
XCIII. §. Mit értünk a nagyobb városi népiskolákon? 93
XCIV. §. A nagyobb városi iskolákban tárgyalandó tantárgyak 94
XCV. §. A tanítás időtartama a nagyobb városi népiskolákban 95
V. Fejezet.
Az elsőrendű népiskolák.
XCVI. §. Az elsőrendű népiskola fogalma 95
XCVII. §. Az elsőrendű népiskolák tananyaga 96
XCVIII. §. A tanítás idejének megállapítása az elsőrendű népiskolákban 96
XCIX. §. A tárgyalandó tananyag, tekintettel a népiskolák vezetésére kiképzendő tanítókra 97
II. SZAKASZ.
A magyarországi latin iskolák, azaz grammatikai osztályok.
C. §. A latin, azaz grammalikai iskolákról általában 97
I. Fejezet.
Általános észrevételek a magyar birodalmi latin iskolákról, azaz grammatikai osztályokról.
Cl. §. A latin nyelv szükségessége a magyar birodalom különféle lakosainak szempontjából 98
CII. §. A német nyelv rendkívüli hasznáról 99
CIII. §. A nemzeti nyelvek 100
CIV. §. Valláskülönbség 101
CV. §. A hű alattvalók különböző osztályairól 101
CVl. §. A grammatikai iskola tantárgyainak megválasztása 101
CVII. §. A latin grammatikai tanfolyam 102
CVIII. §. A szorgalmi idő 103
II. Fejezet.
A grammatikai iskolák tantárgyai.
CIX. §. A grammatikai iskolák tanulmányi anyagáról általában 104
CX. §. A vallástan mint főtantárgy 105
III. Fejezet.
Azon tantárgyak, melyek általában mindenkire nézve szükségesek, nevezetesen pedig a
helyesírás, szépirás, számtan stb.
CXI. §. A helyesírás és a szépirás 106
CXII. §. A számtan 107
CXIII. §. A latin nyelvről és tanításának módszeréről általában 107
CXIV. §. A latin nyelvtanítás első éve 108
CXV. §. A latin nyelvtanítás második éve 109
CXVI. §. A latin nyelvtanítás harmadik éve 112
CXVII. §. A természetrajzról s különösen azon okokról, melyek miatt a természetrajz a szükséges tantárgyak közé soroztatik a magyar grammatikai iskolákban 118
CXVIII. §. A természetrajz felosztása és tárgyalása, tekintettel a grammatikai iskolák tanfolyamára 119
IV. Fejezet.
Az egyetemesen hasznos tantárgyak a grammatikai iskolákban.
CXIX. §. Az egyetemesen hasznos tárgyakról általában 121
CXX. §. A biblia története 121
CXXI. §. Magyarország történetéről és azon okokról, melyek miatt az egyetemesen hasznos tantárgyak közé sorozzuk 122
CXXII. §. A magyar történelem tanítása 125
CXXIII. §. A földrajz tanulásáról általában 126
CXXIV. §. Az első és második esztendő földrajzi tananyaga 127
CXXV. §. A hazai földrajz tanítása a harmadik iskolai évben, tekintettel az örökös tartományokra 130
Más tantárgyak, melyek nem az összes, hanem csupán némely ifjaknak szükségesek vagy
hasznosak.
CXXVI. §. A másodrendű tantárgyakról általában 131
CXXVII. §. A görög nyelv tanítása 131
CXXVIII. §. A geometria tanítása 133
CXXIX. §. A természetjog elemeinek és a polgári életben gyakrabban előforduló jogi ügyleteknek tanítása az országos törvények és szokásjogok szerint 133
VI. Fejezet.
Azon tankönyvek, melyek az egyetemesen szükséges tantárgyakat felölelik.
CXXX. §. A vallástan. A keresztény vallás alaptanainak tömör foglalata
a latin iskolák számára Magyarország örökös országaiban 135
CXXXI. §. Egyéb könyvek és segédeszközök a grammatikai osztályok számára 135
CXXXII. §. A haszon, melyet ezen új könyvek egyrészt a gyermekek oktatása szempontjából, másrészt magának a tanulmányi kincstárnak szempontjából ígérnek 136
VII. Fejezet.
utószó a magyarországi örökös tartományok latin grammatikai iskoláinak tantervéhez.
III. SZAKASZ.
A magyar királyi főgimnáziumok és gimnáziumok.
I. Fejezet.
Általános megjegyzések a magyar királyi gimnáziumokról.
CXXXIII. §. Mit értünk a királyi gimnáziumok nevezetén 140
CXXXIV. §. Azon tantárgyak, melyeket a tanulóknak tudniok kell, amikor a humanitás iskolájába átlépnek 141
CXXXV. §. Azokról a tárgyakról, melyeknek ismerete a gimnáziumi tanfolyam elvégzése után a tanulóktól joggal követelhető, ha tekintetbe vesszük életkorukat, melyben vannak, a hasznot, melyet belőlük a jövőben merítenek s a pályát, melyre vállalkoznak és mintegy előre készülnek 141
II. Fejezet.
A fő- és szükséges gimnáziumi tantárgyak.
CXXXVI. §. A keresztény vallástan tanítása 142
CXXXVII. §. A helyesírás és a szépírás 142
CXXXVIII. §. A számtan és mennyiségtan elemei 143
CXXXIX. §. A latin nyelv tanításáról általában 144
CXL. §. A latinnyelvi tanítás helyes módja a magyar királyi gimnáziumokban 145
CXLI. §. A humanitás tanítása a neki szánt két év alatt 146
CXLII. §. A tanulók oktatása az írók olvasására 146
CXLIII. §. A helyes és rendszeres gondolkodás tanítása 148
CXLIV. §. A fogalmazásról vagy stilusképzésről 148
CXLV. §. A fogalmazás különböző fajairól 149
CXLVI. §. A latin beszéd némely, Magyarországon meghonosodott szavainak, kifejezéseinek és szólásmódjainak ismerete 150
CXLVII. §. A természetrajz 151
III. Fejezet.
Az egyetemesen hasznos tantárgyak.
CXLVIII. §. Az egyetemesen hasznos tantárgyakról általában 151
CXLIX. §. Történelem 151
CL. §. Földrajz 152
CLI. §. Természetjog s bevezetés néhány hazai jogszokásnak ismeretébe 152
IV. Fejezet.
A gimnázium másodrendű, azaz rendkívüli tantárgyai.
CLII. §. A rendkívüli tárgyakról általában 153
CLIII. §. Görög nyelv 153
CLIV. §. Kísérleti természettan 153
CLV. §. Újságolvasás 154
CLVI. §. A költészet tanítása 154
CLVII. §. A nyilvános szónoki gyakorlatok 155
CLVIII. §. A hazai nyelvek 155
V. Fejezet.
Az új gimnáziumi tantervhez szükséges könyvekről.
CLIX. §. A gimnáziumi tankönyvek 155
VI. Fejezet.
Utószó a magyarországi királyi gimnáziumokról szóló szakaszhoz.
CLX. §. Magyarázat a tanítás idejének elosztását feltüntető táblázathoz a királyi gimnáziumokban 156
CLXI. §. Az előnyök, melyek ezen tanterv bevezetéséből és a királyi gimnáziumok szervezetéből a polgárokra és az egész államra háramlani fognak 158
IV. SZAKASZ.
A magyarországi királyi akadémiák.
I. Fejezet.
A magyarországi királyi akadémiák jellege és célja.
CLXII. §. A királyi akadémiák céljának kitünése 158
CLXIII. §. Az akadémiai tanulmányok megválasztásánál szemelőtt tartandó elvről, tekintettel a kitűzött cél elérésére 159
A kiszemeli tananyagról szóló előadások és ezen alkalmas beosztása az akadémiákon.
CLXIV. §. Az akadémiai előadásokról általában 160
CLXV. §. Az akadémiai előadások elrendezésénél és beosztásánál szemelőtt tartandó körülmények 161
III. Fejezet.
Az akadémiai tanfolyamról általában.
CLXVI. §. Az akadémiai tanfolyamra fordítandó idő 162
CLXV II. §. Az akadémiai hitszónoklatokról 162
CLXVIII. §. A nyelvek gyakorlásáról 163
CLXIX. §. A rajz gyakorlásáról 164
IV. Fejezet.
A vitatkozások, melyeket az akadémiai tanfolyam tartama alatt mind a bölcsészet-, mind
a joghallgatóknak rendezniök kell.
CLXX. §. A nyilvános vitatkozásokról általában 164
CLXXI. §. Az akadémiai vitatkozások tárgyai 165
CLXXII. §. Az akadémiai vitatkozások anyagának megválasztása és tárgyalása 167
CLXXIII. §. Az akadémiai vitatkozások módja 168
CLXXIV. §. Az eredménnyel végződő vitatkozások megjutalmazása 169
CLXXV. §. Azon előnyökről, melyek az efféle vitatkozásokból mind magára az ifjúságra, mind a tudományok haladására háramlanak 170
V. Fejezet.
Az akadémiai tanfolyam, tekintettel a bölcseleti előadásokra, illetőleg a bölcseleti tanfolyamról különösen.
CLXXVI. §. A bölcseleti előadások anyagáról a királyi akadémiákon 171
CLXXVII. §. A rendes bölcseleti előadások anyaga a királyi akadémiákon, tekintettel azokra a tudományokra, amelyekkel a tanulók a gimnáziumban már foglalkoztak 171
CLXXVIII. §. A rendes bölcseleti tárgyak tanítása a királyi akadémiákon, tekintettel az akadémiai tudományok sajátosságára 175
CLXXIX. §. A bölcseleti tanfolyam rendkívüli tantárgyainak anyaga a királyi akadémiákon 177
CLXXX. §. Néhány más bölcseleti tantárgy a királyi akadémiákon
CLXXXI. §. A rendes előadások felosztása és kapcsolata a királyi akadémiákon s az összeállításukat magában foglaló táblázat ... 178
CLXXXII. §. A bölcseleti tárgyak tanításához szükséges tankönyvek 179
CLXXXIII. §. Általános megjegyzések a királyi akadémiák bölcseleti tanfolyamáról 180
VI. Fejezet.
Az akadémiai tanfolyam, tekintettel a jogi tantárgyakra, azaz a jogi tanfolyamról különösen.
CLXXXIV. §. A jogi tanfolyam célja 181
CLXXXV. §. A jogi tanfolyamra tartozó rendes előadások tárgyai a királyi akadémiákon 182
CLXXXVI. §. Magyarország és kapcsolt részei közjogának rendszeres tanítása 183
CLXXXVII. §. A hazai jog és a bevett szokásjogok rendszeres tanítása ... 184
CLXXXVIII. §. A közigazgatás, kereskedelmijog és pénzügy rendszeres előadása 185
CLXXXIX. §. A történelem rendszeres előadása a jogi tudományokkal foglalkozó akadémikusok részére 186
CXC. §. A jogi tanfolyam idejére eső rendkívüli előadások 188
CXCI. §. A rendes jogi előadások felosztása és összefüggése, valamint a rájuk vonatkozó táblázat 188
CXCII. §. A jogi előadások megtartására szükséges könyvek 189
VII. Fejezet.
A magyar királyi akadémiák könyvtárai és múzeumai.
CXCIII. §. A királyi akadémiák könyvtárairól általában 190
CXCIV. §. A királyi akadémiai könyvtárak fölállításáról 190
CXCV. §. A királyi akadémiák múzeumai 192
CXGVI. §. A nemzeti nevelés egész körének befejezése 192
CXCVII. §. A theológiai tanulmányok a királyi akadémiákon 193
CXCVIII. §. A királyi egyetem 193
CXCIX. §. Az egyetem csillagvizsgálóintézete és múzeumai 195
CG. §. Az egyetemi könyvtár, az éremtár és egyéb régészeti emlékek múzeuma 196
CGI. §. Az egyetemi könyvnyomda 196
III. RÉSZ.
Az iskolák rendtartása, illetve a fegyelem fenntartása.
I. SZAKASZ.
Az iskolák rendtartása tekintettel vezetőikre és tanítóikra.
I. Fejezet.
Azon szempontok, melyek a tanítók és a tanulmányi elüljárók megválasztásánál tekintetbe
veendők.
CCII. §. Az egyetemi tanárok kiszemelése 199
CCIII. §. Az akadémiai és főgimnáziumi tanárok kiszemelése pályázat útján s megtartásának módja 199
CCIV. §. A tiszteletről, melyet a tanítók és igazgatók a felsőbb tanügyi elöljárók iránt tanúsítani tartoznak 201
CCV. §. A tanítók kölcsönös egyetértése az iskolai ügyek ellátásában 202
CCVI. §. Ugyanezeknek a tanulókkal való bánásmódjukról 202
CCVII. §. Ugyanezek próbaévéről 203
CCVIII. §. Azon igazgatók és tanítók eltávolítása hivatalukból, akik próbaévük alatt állásuknak meg nem felelő minősítést kaptak 203
II. Fejezet.
Az iskolai igazgatókat és a tanitókat megillető hivatali rangról, valamint az érdemek jutalmazásáról és a hibák büntetéséről.
CCIX. §. Az iskolai igazgatók és tanítók rangja 204
CCX. §. Az igazgatók és tanárok kiváló tudományos érdemeinek megjutalmazása 205
CCXI. §. Miképen büntetendők a hivatalukat elhanyagoló tanárok 205
CCXII. §. Az iskolai hivatalszolgák és őrök 206
III. Fejezet.
A leendő tanárok és iskolai elüljárók állandó szemináriumának felállitása.
CCXIII. §. A leendő tanárok állandó szemináriumának szükségessége 206
CCXIV. §. Az igazgatók állandó szemináriuma 207
CCXV. §. A leendő tanárok szemináriuma a népiskolákban, a grammatikai iskolákban és a gimnáziumokban 207
CCXVI. §. Az állandó tanári szeminárium a királyi egyetemen 208
CCXVII. §. A királyi akadémiai és főgimnáziumi tanárok állandó szemináriuma 209
CCXVIII. §. A tanárjelöltek kollégiumának fölállításáról 209
CCXIX. §. A jelöltek és fölvételük a repetensek kollégiumába 210
CCXX. §. A repetensek kollégiumába fölvett jelöltek kiképeztetésének módja és költségei 211
CCXXI. A jelöltek elhelyezése az ismétlőtanfolyam elvégzése után 212
II. SZAKASZ.
Az iskolák rendtartása tekintettel a tanulóifjúságra.
I. Fejezet.
A tanulóifjúság egészségi állapotának gondozása.
CCXXII. §. A tanulóifjúság egészségi állapotát illető rendtartási intézkedésről általában 214
CCXXIII. §. Az ifjúságot fenyegető veszedelmek elhárítása 214
CCXXIV. §. A tanulóifjúságnak engedélyezendő játékok 215
CCXXV. §. A tanulóifjúságnak engedélyezendő játékok fajai 216
CCXXVI. §. Ifjúsági játékterek kijelölése 216
CCXXVII. §. A szellemi üdülésre kitűzött idő 217
CCXXVIII. §. A rend fönntartása a szellemi üdülés közben 218
II. Fejezet.
A tanulóifjúság szellemi kiművelése.
CCXXIX. §. A tanulóifjúság szellemi kiművelésére vonatkozó rendtartási intézkedésről általában 220
CCXXX. §. A növendékek fölvételénél tanúsítandó óvatosságról általában 221
CCXXXI. §. A növendékek fölvételénél tanúsítandó óvatosságról, amikor a népiskolából a grammatikai iskolába lépnek 221
CCXXXII. §. A növendékeknek a felsőbb osztályokba való fölvételénél tanúsítandó óvatosságról 222
CCXXXIII. §. A rendes előadások órafelosztása 223
CCXXXIV. §. A vetélkedésről általában 224
CCXXXV. §. Azon intézkedések, melyek az ifjúság között a vetélkedés fölébresztésére és táplálására szolgálnak 225
CCXXXVI. §. A vizsgálatok megtartásáról általában 227
CCXXXV II. §. Az ünnepélyes vizsgálatok 227
CCXXXVIII. A rendkívüli vizsgálatok 230
TARTAI.OM 271
CCXXXIX. §. A jutalmak és büntetések alkalmazásáról általában a tanuló- Lap
ifjúsággal szemben 231
CCXL. §. A tanulóifjúságnak adandó jutalmakról részletesen 232
CCXLI. §. A tanulóifjúsággal szemben alkalmazandó büntetésekről
részletesen 238
CCXLII. §. Az akadályok, melyek a ifjúságot a tanulmányoktól elvonják 240
III. Fejezet.
Az iskolai rendtartásról, tekintettel a tanulóifjúság erkölcsi nevelésére.
CCXLIII. §. A tanulók kötelességei önmaguk iránt 243
CCXLIV. §. A tanulók kötelességei társaik iránt 244
CCXLV. §. Az idősebbek és az ifjabbak iránti kötelességek 245
CCXLVI. §. A társadalom iránti közös kötelességek 245
CCXLVII. §. A fejedelem iránti kötelességek 247
CCXLVIII. §. Az Isten iránti kötelességek 247
CCXLIX. §. A hitoktatók és hitszónokok teendői tekintettel felsorolt kötelességeikre 249
III. SZAKASZ.
Az iskolai rendtartás tekintettel a tanulóifjúság szüleire.
I. Fejezet.
A szülők megnyugtatására és biztosítására vonatkozó intézkedések.
CCL. §. A szülők megnyugtatása, tekintettel az iskolai tanulmányokra 251
CCLI. §. A szülők megnyugtatása gyermekeik egészségi állapotára nézve 251
CCLII. §. A szülők megnyugtatása gyermekeik erkölcsi magukviselete és vallása tekintetében 252
II. Fejezet.
A szülők javára szolgáló egyéb intézkedések.
GCLIII. §. Szállások szerzése az idegen ifjak számára 253
CCLIV. §. A hatóságnak ez ügy érdekében való közreműködéséről 254
Befejezés 255
Tartalomjegyzék 261

Témakörök