Az 1773. évi helységnévtár névvégmutató szótára

Előszó

Az á tergo szótár készítése nem öncélú dolog. Már a tervezésekor figyelembe kell venni, hogy kik használják; milyen célból, milyen módon- Mivel még - tudomásom szerint - eddig nem készült helynévi á tergo szótár magyar nyelvterületen (de azt hiszem, máshol sem), először át kellett tekinteni azokat a szükségszerűségeket, amelyek létrehozták a terv gondolatát.
Elsősorban két fontos tudomány jöhet szóba a használók között: a történettudomány és a nyelvtudomány, ezen belül pedig a névtan. A történészek hasonló célú kutatásairól alapos tájékozottságot nyerhetünk Kristó Gyula, Makk Ferenc, Szegfű László és mások munkáiból. A különböző névtípusok összegyűjtéséhez nagy segítséget jelentett volna számukra egy Árpád-kori névvégmutató szótár, de talán ezt a kis füzetkét is tudják majd később hasznosítani a jövőben végzendő hasonló kutatásaikhoz. A névtan a névelemek vizsgálatához, előfordulási gyakoriságukhoz, elterjedési területük megállapításához kap segítséget. Magam a szer utótagú helységnevek összegyűjtéséhez használtam is már ennek a szótárnak a cédulaanyagát. Remélhetőleg még sokan fogják különböző célból forgatni e munkát.
Összeállításunk csak első darabja egy sorozatnak, amely a legfontosabb helységnévtárak névanyagát tartalmazza majd a nevek végének betűrendjében. Ez magyarázza, hogy ezt a gyűjteményt is fölhasználtuk, hiszen közismerten nem teljes. Legnagyobb hiánya az erdélyi névanyag, de a délvidéki, úgynevezett Határőr-vidéki helységnevek elmaradása is csonkává teszi az egész könyvet. Horvátország adatai csak részben zavarják a fölhasználókat. Mindezen hiányosságok ellenére azért választottam ezt a helységnévtárat, mert a legkorábbi és legkiválóbb összeírása a magyar (és nem magyar) településeknek. Vissza