Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 1991-1992-es tanévre

Előszó

BRASSAI SÁMUEL ELMÉLETI LÍCEUM
Kolozsvár legrégibb és legnagyobb tanintézete, az unitarizmus központi intézménye évszázadokon át. Alapítása szorosan kapcsolódik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulásához és a reformációhoz. A karok és rendek 1556-ban és 1557-ben ismételten kérték az Erdélyt kiskorú fia nevében kormányzó Izabella királynét, hogy a megürült kolostorokban alapítson felsőbb iskolákat. Az 1557. június 1—10. között tartott tordai országgyűlésen született meg a végleges határozat, melynek értelmében Kolozsvárt a domonkosok, Vásárhelyen a ferencesek, Váradon pedig a mindszentek kolostorában iskola létesült. A kolozsvári iskola a királynétől rögtön évi 100 forint segélyt is kapott, s épületének rendbetételét a város vállalta magára. Ez a gótikus kolostorépület ma is áll az Óvárban, később a Ferenc-rendieknek adott otthont, most a Zenelíceum működik benne. Az újonnan létesült iskola vezetésével Dávid Ferenc városi plébánost bízzák meg. Dávid az erdélyi reformáció vezető szelleme. Ekkor még lutheránus hitű, de rövidesen átveszi a kálvinista hittételeket (1564—1567), majd megalkotja saját felekezetét, az európai reformáció legradikálisabb ágazatát, az egyistenhívő antitrinitarizmust vagy mai nevén unitarizmust. Úgyhogy az iskola — és az egész város is — követte lelki vezetője hitét, s 1568-tól unitárius szelleművé vált.
Az iskola működését fejedelmi adományok biztosították, János Zsigmond 1562 szeptemberében kelt alapítólevelében a kolozsvári dézsma negyedét az iskola fenntartására rendeli, s ezt az adományt Báthory István (1571) Báthory Kristóf (1576) és Bethlen Gábor (1626)fejedelmek is megerősítik.
Vissza