A tökéletesség útja/A belső várkastély

Szerző

Avilai Szent Teréz

Fordító

Ernő atya

Budapest

'Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja/A belső várkastély ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	495 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-360-106-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Avilai Szent Teréz 1515. március 28-án született, 1536-ban lép be a sarus kármelita nővérek rendjébe, három évi súlyos betegségen esik át, 1553-ban lelki fordulat áll be, 1562-ben megalapítja az... Tovább

Tartalom

Előszó	7
A fordító előszava	23
A tökéletesség útja
Cím, amelyet Szent Terézia maga adott művének	29
Nyilatkozat	29
Szent Terézia előszava	30
1. fejezet. Az okokról, amelyek engem arra indítottak, hogy ezt a kolostort olyan szigorú életművé tegyem	35
2. fejezet. Elmondja, hogyan kell letenni az anyagi gondokról, s hogy mekkora kincs a szegénység	38
3. fejezet. Folytatja azt a tárgyat, amelyről az első fejezetben kezdett beszélni s buzdítja a nővéreket, kérjék állhatatosan Isten kegyelmét azok számára, akik az Egyházért dolgoznak. Egy imával végződik	43
4. fejezet. Ajánlja a rendi szabály hűséget megtartását s azonkívül három, a lelki élet szempontjából nagyon fontos dolgot köt olvasóinak lelkére	49
5. fejezet. Tovább beszél a gyóntatókról. Kifejti, mennyire fontos, hogy tudós férfiak legyenek	58
6. fejezet. Visszatér a tökéletes szeretet tárgyalására	62
7. fejezet. Folytatólag beszél a szellemi szeretetről s néhány tanáccsal szolgál arra nézve, hogy miképpen lehet azt megszerezni	67
8. fejezet. Arról beszél, hogy mekkora kincse van annak, akinek sikerül bensőleg és külsőleg lemondania minden teremtett dologról	75
9. fejezet. Ajánlja, hogy akik elhagyták a világot, azok kerüljék a rokonaikat. Utal arra, hogy milyen igazi jó barátokat találnak a szerzetben	78
10. fejezet. Fejtegeti, hogy mit sem ér a mondottakról lemondani, ha csak le nem mondunk önmagunkról is; hogy miképpen függ össze ez az erény az alázatossággal	83
11. fejezet. Folytatólag beszél az önmegtagadásról és fejtegeti annak azt a faját, amelyet a betegségekben kell gyakorolni	87
12. fejezet. Arról beszél, hogyha valaki igazán szereti Istent, akkor nagyon kevésbé veszi az életet és az emberek becsülését	90
13. fejezet. Folytatólag fejtegeti az önmegtagadást. A szerzetesnők kerüljék a világ elveit és gondolkodásmódját s kizárólag az igazi elvhez tartsák magukat	95
14. fejezet. Kijelenti, hogy senkit nem szabad fogadalomra bocsátani, akinek gondolkozásmódja ellentétben áll az eddigi kifejtett elvekkel	100
15. fejezet. Arról beszél, hogy mekkora haszonnal jár az, ha nem mentegetjük magunkat még akkor se, ha ártatlanul ítélnek el bennünket	102
16. fejezet. Kifejti, hogy mennyivel tökéletesebb a szemlélődő emberek élete azokénál, akik pusztán az elmélkedésre szorítkoznak. Hogy miképpen szokta az Úr néha a szórakozott lelket is fölemelni a tökéletes szemlélődés magaslatára; s hogy miért teszi ezt. Ez és az utána következő fejezet nagyon megszívlelendő	106
17. fejezet. Arról beszél, hogy nem minden lélek alkalmas a szemlélődésre; hogy egyesek csak hosszú idő múlva érik el; s hogyha valaki igazán alázatos, akkor nem fog elkívánkozni arról az útról, amelyen az Úr vezeti	112
18. fejezet. Folytatja ugyanazt a tárgyat s kifejti, hogy mennyivel többet kell szenvednie a szemlélődő léleknek, mint a munkálkodónak. Nagy vigasztalásul fog szolgálni ez utóbbiaknak	117
19. fejezet. Megkezdi az imádság fejtegetését. Olyan lelkekhez szól, akik nem képesek az elmélkedésben értelmükkel dolgozni	122
20. fejezet. Azt fejtegeti, hogy az imádság útján - akár így, akár úgy - de sohasem hiányzanak a lelki vígasztalások. Tanácsolja a nővéreknek, hogy az imádság legyen rendes tárgya a beszélgetésüknek	132
21. fejezet. Fejtegeti, mennyire fontos, hogy az ember erős elhatározással fogjon hozzá az imádsághoz és ne törődjék azzal, hogy ha a rossz szellem igyekszik őt erről lebeszélni	137
22. fejezet. Megmagyarázza, hogy mi az elmélkedés	144
23. fejezet. Fejtegeti, mennyire fontos, hogy az ember ne forduljon vissza, ha egyszer rálépett az imádság útjára s hogy milyen sziklaszilárd elhatározással kell azt kezelni	151
24. fejezet. Arról beszél, hogy miképpen kell az ajakimát jól végezni s hogy mennyire elválaszthatatlan tőle az elmélkedés	154
25. fejezet. Azt magyarázza, hogy mennyire hasznos az ember lelkére nézve, ha jól végzi az ajakimát s hogy Isten gyakran éppen ajakima közben szokta a lelket természetfölötti állapotba helyezni	159
26. fejezet. Megmagyarázza a módját annak, hogy miképpen kell az embernek az eszét összeszednie. Megemlít néhány eszközt erre vonatkozólag. Ez a fejezet nagyon hasznos azokra nézve, akik belekezdenek az imádságba	161
27. fejezet. Beszél arról a nagy szeretetről, amelyet az Úr a Miatyánk első szavaiban fejez ki; s arról, hogy akik Istennek igazi leányai akarnak lenni, azoknak nem szabad semmit sem adniok a nemesi származásukra	167
28. fejezet. Megmagyarázza, hogy miben áll az összeszedettség imája s néhány eszközt említ, amelynek segítségével hozzá szokhatunk	171
29. fejezet. Folytatólag beszél az összeszedettség imája megszerzésének eszközeiről s arról, hogy semmit se adjunk arra, vajon szeretnek-e bennünket az elöljárók vagy sem	178
30. fejezet. Megmagyarázza, mennyire fontos tisztában lennünk azzal, hogy mit kérünk az imádságban Fejtegeti a Miatyánk e szavait: Szenteltesség meg a Te neved; jöjjön el a Te országod. Ezeket a szavakat a nyugalmi imára alkalmazza és elkezdi annak tárgyalását	182
31. fejezet. Folytatólag beszél ugyanarról a tárgyról. Megmagyarázza, miben áll a nyugalmi ima és néhány tanácsot ad azoknak, akiknek az Úr megadta ez ima kegyelmét. Sok megszívlelésre méló dolog van benne	186
32. fejezet. Tárgyalja a Miatyánk e szavait: Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Arról beszél, hogy mily sokat tesz az, aki ezeket a szavakat őszinte lélekkel ejti ki és hogy mennyire meg fogja őt jutalmazni az Úr	196
33. fejezet. Fejtegeti, mennyire rászorulunk arra, hogy az Úr megadja nekünk azt, amit a Miatyánk e szavaival kérünk: «Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma»	203
34. fejezet. Folytatja ugyanazt a tárgyat. Nagyon hasznos a Szentáldozás utáni hálaadás szempontjából	207
35. fejezet. Egy, az örök Atyához intézett imával befejezi ezt a tárgyat	216
36. fejezet. E szavakat fejtegeti: «Bocsásd meg a mi bűneinket»	219
37. fejezet. Fejtegeti a Miatyánk imájának magasztosságát és magyarázza, hogy mennyi mindenféle vigasztalást meríthetünk belőle	227
38. fejezet. Fejtegeti, mennyire szükséges dologért imádkozunk, midőn arra kérjük a mennyei Atyát, hogy adja meg nekünk azt, amit e szavakban fejezünk ki: «És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól». Megmagyarázza a kísértések néhány faját. Nagyon fontos dolgokat tartalmaz	229
39. fejezet. Folytatja ugyanazt a tárgyat. Tanácsokkal szolgál különféle kísértésekre vonatkozólag s két eszközt említ meg, amelyek segítségével az ember megszabadulhat tőlük. Ez a fejezet nagyon tanulságos az olvasókra nézve, akiknek hamis alázatosságra van kísértésük, és a gyóntatóik számára	237
40. fejezet. Kifejti, hogyha mindig Isten iránti szeretettel és félelemmel haladunk előre, akkor megfogjuk állni a helyünket a sok kísértés közepette	241
41. fejezet. Tárgyalja az istenfélelmet s azt, hogy miképpen őrizkedjünk a bocsánatos bűnöktől	246
42. fejezet. Tárgyalja ez utolsó szavakat: «De szabadíts meg a gonosztól. Amen»	252
A belső várkastély
Szent Terézia előszava	259
Az első lakás	262
1. fejezet. Szó van benne lelkünk szépségéről és nagy méltóságáról; könnyebb megértés céljábó egy hasonlattal él; hangsúlyozza, mily hasznos ez utóbbit jól felfogni s tudni, hogy mily hasznos ez utóbbit jól felfogni és tudni, hogy mily kegyelmeket kaphatunk Istentő s hogy a belső várkastély kapuja az imádság	262
2. fejezet. Elmondja, hogy milyen utálatos az emberi lélek a halálos bűn állapotában s hogy miképpen adta ezt Isten egy bizonyos személy értésére. Mond egyet-mást az önismeretről. Az olvasónak hasznára lesz, mert néhány fontos kérdést tárgyal. Megmagyarázza, hogy miképen kell a lelki lakásokat képzelni	268
A második lakás	281
1. fejezet. Arról beszél, hogy mennyire szükséges az állhatatosság s hogy a lélek csak általa juthat be a további lelki lakásokba. Leírja azt a nagy harcot, amelyet az ördög ellen kell megvívnia. Vigyázzunk, nehogy az utat mindjárt az elején elhibázzuk. Megemlít erre vonatkozólag egy eszközt, amely saját tapasztalata szerint igen hathatós	281
A harmadik lakás	291
1. fejezet. Arról beszél, hogy a tökéletességnek bármekkora magaslatára jutott is valaki, ameddig él, nem élvez biztonságot s üdvös félelemmel illik haladnia. Van benne egynéhány hasznos pont	291
2. fejezet. Folytatja ugyanazt; beszél a lelki szárazságról s arról, hogy nézete szerint mi lehetne annak következménye. Miképpen tegyük önmagukat próbára. Hogyan próbálja meg az Úr a lelkeket ebben a lelki lakásban	298
A negyedik lakás	307
1. fejezet. Arról beszél, hogy miben különböznek egymástól a szívbeli vigasztalások, az imában való elérzékenyülés és a szellemi örömök. Elmondja, mennyire megörült, mikor megértette, hogy más a képzelet és más az értelem. Ez a fejezet sok hasznosat tartalmaz olyanok számára, akik szórakozottak az imádságban	307
2. fejezet. Ugyanazt a tárgyat folytatja s egy hasonlattal magyarázza meg. Mik a szellemi örömök s hogyan részesülünk bennük anélkül, hogy utánuk törekednénk?	316
3. fejezet. Beszél az összeszedettség imájáról, amelyet az Úr rendesen előbb ad meg, mint azt, amelyről az imént volt szó, tudniillik a szellemi örömök imáját. Kifejti mindkettőnek hatásait	321
Az ötödik lakás	332
1. fejezet. Arról kezd beszélni, hogy miképpen egyesül a lélek Istennel az imában; megmagyarázza, miből vehető észre, hogy a dolog nem tévedés	332
2. fejezet. Ugyanazt folytatja; egy kedves hasonlat segélyével magyarázza meg az egyesülés imáját; elmondja, mik a hatásai a lélekre. Nagyon megszívlelendő fejezet	341
3. fejezet. Ugyanazt az anyagot tárgyalja folytatólag; beszél egy másféle egyesülésről, amelyet a lélek Isten kegyelméből elérhet s arról, hogy menyire fontos ebből a szempontból a felebaráti szeretet. Nagyon sok hasznos dolog van benne	349
4. fejezet. Ugyanazt a tárgyat folytatja s még részletesebben megmagyarázza ezt az elmélkedési módot. Arra figyelmezteti az olvasót, hogy nagyon nagy elővigyázattal kell haladnia, mert a rossz szellem minden követ megmozdít, hogy visszatérésre bírja azt, aki erre az útra lépett	357
A hatodik lakás	364
1. fejezet. Elmondja, hogy mikor az Úr nagyobb kegyelmeket kezd adni a léleknek, annak sokat kell szenvednie. Megemlít néhány ilyen szenvedést. Hogyan viselik el azokat a lelki lakás lakói? Hasznos dolgokat tartalmaz e fejezet olyanok számára, akiknek sok a lelki szenvedésük	364
2. fejezet. Beszél a különböző eszközökről, amelyeket az Úr használ a lélek felébresztésére. Ezek nagyon értékes és magasztos kegyelmek s úgy látszik, ezeknél nem kell félni a csalódástól	373
3. fejezet. Folytatja ugyanazt az anyagot s elmondja, miként beszél Isten a lélekhez, ha olykor úgy tetszik neki. Tanácsokat ad, hogy miként viselkedjék a lélek ilyen alkalmakkor s hogy ne kövesse a maga eszét. Néhány jelet említ meg, amelyekből megállapítható, vajjon tévedésen alapul-e a dolog vagy sem. Ez a fejezet nagyon hasznos az olvasónak	378
4. fejezet. Arról beszél, hogyan függeszti föl Isten a léleknek működéseit az elragadtatás, extázis vagy önkívület által, ami mind egy és ugyanaz. Miért kell ahhoz nagy bátorság, hogy valaki ilyen nagy kegyelmeket fogadjon el Ő Szent Felségétől?	388
5. fejezet. Folytatja ugyanazt a tárgyat. Beszél egy másfajta elragadtatásról, amelyben a lélek Isten hívására mintegy felrepül hozzá. Kifejti, hogy miért kell ehhez bátorság. Érdekesen magyarázza meg az Úrnak e kegyelmét. Nagyon hasznos	399
6. fejezet. Elmondja az előbbi fejezetben tárgyalt imának egy következményét, amelyről meg lehet ismerni, hogy csakugyan igazi, nem pedig csalódás. Más kegyelmekről beszél, amelyeket a lélek az Úrtól kap, hogy Őt teljes szivéből dicsőítse	405
7. fejezet. Beszél arról, hogy mekkora fájdalmat éreznek bűneik miatt azok a lelkek, amelyeket az Úr az említett kegyelmekben részesít. Megmagyarázza, hogy mekkora hiba, ha valaki, bármennyire magas lelki életet éljen is, nem tartja állandóan szemei előtt a mi Urunknak Jézus Krisztusnak emberiségét, az Ő szent szenvedését és életét, nemkülönben a dicsőséges Szűz Anyát és a szenteket. Nagyon hasznos fejezet	413
8. fejezet. Elmondja, hogy miképpen közlekedik Isten a lélekkel értelmi látomás útján és hány idevágó tanácsot ad. Beszél arról, hogy milyen hatást gyakorol a lélekre a látomás, ha valódi. Hangsúlyozza, hogy az ilyen kegyelmeket titokban kell tartani	423
9. fejezet. Elmagyarázza, hogy miképpen nyilvánítja ki magát az Úr a léleknek képzeleti látomás útján. Kijelenti, hogy nem tanácsos e látomások után vágyakozni s megmondja, hogy miért. Nagyon hasznos fejezet	430
10. fejezet. Beszél egyéb kegyelmekről, amelyeket Isten a léleknek ad, még pedig más módon, mint az említetteket s arról, hogy mekkora haszna van ezekből a lelkeknek	440
11. fejezet. Isten oly hő vágyat kelt a lélekben a másvilág után, hogy az testi életét veszélyezteti; beszé arról, hogy mily nagy haszna van az Úr e kegyelmének	444
A hetedik lakás	452
1. fejezet. Arról beszél, hogy mily nagy kegyelmekkel halmozza el Isten a lelket, ha bejutott a hetedik lelki lakásba. Megmagyarázza, hogy miként érti azt a különbséget, ami a lélek és a szellem között fennforog, annak ellenére, hogy a kettő egy és ugyanaz. Sok megszívlelésre méltó dolog van benne	452
2. fejezet. Folytatja ugyanazt a tárgyat; megmagyarázza a különbséget a lelki egyesülés és a lelki házasság között; néhány hasonlatot alkalmaz a dolog megvilágosítására	459
3. fejezet. Beszél azokról a nagy hatásokról, amelyeket ez az ima létrehoz; gondosan és figyelmesen kell ezeket megvizsgálni, mert csodálatos, mennyire különböznek azoktól, amelyek az ima előbbi fokozatain jelentkeztek a lélekben	466
4. fejezet. Befejezés, amelyben el van mondva, hogy mi a célja a mi Urunknak, mikor akkora kegyelmeked ád a léleknek; mennyire szükséges, hogy Márta és Mária szövetkezzenek. Nagyon hasznos fejezet	474
Utóirat	484

Témakörök

Paratudományok > Spiritizmus > Misztika
Vallás > Vallásos irodalom > Elmélkedések
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus

Avilai Szent Teréz

Avilai Szent Teréz műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Avilai Szent Teréz könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem