Előszó
A belső égésű motorral hajtott közúti járművekben változatos és jelentős feladatokat lát el a villamos rendszer. A kívülről is jól látható fényvetőkben izzólámpákat találunk. A benzinmotorban lejátszódó égést villamos ívvel (gyújtószikrával) indítjuk meg. Sajátos szerep jut az irány- és elakadásjelzőknek, a féklámpáknak, amelyek a gépjármű vezetőjének szándékát jelzik. A gépjármű vezetőjét villamos elven működő műszerek, jelzőfények tájékoztatják, figyelmeztetik a sebességről, a fordulatszámról, a hűtőfolyadék hőmérsékletéről, a behúzott kézifékről stb.
Törlő- és mosómotorok, hűtő, fűtő, páramentesítő légbefúvók, az indítómotor és a generátor: mind villamos gépek, amelyek az üzembiztonságot, a kényelmet szolgálják. Nélkülük ma már közúti jármű el nem képzelhető.
Fűthető hátsó ablak, fűthető és villamosan távműködtethető külső visszapillantó tükrök teszik egyre változatosabbá és bonyolultabbá a villamos hálózatot. Az elektronika a járművek villamos rendszerébe is betört: megjelentek a diszkrét elemekből, majd integrált áramkörökből és napjainkban már mikroprocesszorral felépített feszültségszabályozó, gyújtás- és motorvezérlő, blokkolás- és túlpörgésgátló egységek.
Egy-egy közúti jármű - legyen az kamion vagy kiskocsi - önmagában teljesen zárt, önálló rendszer. Magával hordja a saját működéséhez szükséges energiát tüzelőanyag formájában (benzin, dízelolaj). Belső égésű motorja gondoskodik az energia átalakításáról, hasznosításáról: a jármű haladásáról.
Hasonlóan önálló a villamos rendszer is. Alkotórészeinek, készülékeinek (motorok, izzólámpák stb.) energiaigényét a jármű csak önmaga fedezheti, akár működik a belső égésű motor, akár nem, és mindegy, hogy eközben kis vagy nagy sebességgel halad.
A járműben tehát lenni kell egy kisméretű, önálló villamos erőműnek, sokféle feladatú és működési elvű fogyasztónak, jeladónak, érzékelőnek, beavatkozó szervnek, kapcsolónak, túláram- és zárlatvédőnek, valamint ezeket összekötő villamos hálózatnak. Ez a villamos rendszer.
Vissza