Fülszöveg
Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. A húszas években Triesztből indulva Egyiptomon át a Nílus nyomába eredt, így bejárta a Szaharát egészen Szudánig és Kartúmig, valamint a szudáni piramisokig. Úttörő és vakmerő vállalkozásáról naplót vezetett, mely valóban lenyűgöző és letehetetlen történet, ugyanakkor hihetetlen kalandos is, hiszen elsőként fedezte fel az angol gyarmati Szudánt az európaiak számára.
Dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós előszavából idézünk: „A francia Szaharán, Algéria és Tunisz felől már a vasút is benyomul, de azt mondhatnók, hogy állandó autózás tartja fönn az összeköttetést a guineai és szudáni néger gyarmatokkal. A kontinens feltárása azonban még mindig nem kielégítő. Ezért nagy érdeme Almásy László és Esterházy Antal herceg uraknak, hogy törhetetlen erővel és ügyességgel egyszerű túraautójukkal benyomultak az angol-egyiptomi Szudán mélyébe, közel...
Tovább
Fülszöveg
Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. A húszas években Triesztből indulva Egyiptomon át a Nílus nyomába eredt, így bejárta a Szaharát egészen Szudánig és Kartúmig, valamint a szudáni piramisokig. Úttörő és vakmerő vállalkozásáról naplót vezetett, mely valóban lenyűgöző és letehetetlen történet, ugyanakkor hihetetlen kalandos is, hiszen elsőként fedezte fel az angol gyarmati Szudánt az európaiak számára.
Dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós előszavából idézünk: „A francia Szaharán, Algéria és Tunisz felől már a vasút is benyomul, de azt mondhatnók, hogy állandó autózás tartja fönn az összeköttetést a guineai és szudáni néger gyarmatokkal. A kontinens feltárása azonban még mindig nem kielégítő. Ezért nagy érdeme Almásy László és Esterházy Antal herceg uraknak, hogy törhetetlen erővel és ügyességgel egyszerű túraautójukkal benyomultak az angol-egyiptomi Szudán mélyébe, közel Abesszí-niához."
A kötet az eredeti, százéves fotókkal és korábban kiadatlan írásokkal kiegészítve jelenik meg.
„Hajnalhasadtával már ismét útban voltunk. Nem akartuk elmulasztani a, Dzsebel Um Alitól 15 kilométerre levő Meroé-piramisok megtekintését s ezért, letérve a kormányzó automobiljának még itt is elég jól látható csapáiról, keletnek fordultunk a sivatag felé. Merőé volt valamikor Etiópia fővárosa. Hatalmas, lépcsöszerüen a sziklába vájt naptemploma Krisztus előtt körülbelül 600-ban épült. Odébb, a királyi paloták romjai előtt egy kikötőtöltés látható, annak jeléül, hogy az ókorban a Nílus mai medrétől majdnem két kilométernyire folyt. Valamivel messzebb, délre, a sivatag szélén állanak a karcsú, kis Meroé-piramisok, eredetüket még homály fedi. Alig hagytuk el a régiségeket, amikor a sivatag szélén három gazellát pillantottunk meg."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal