Előszó
Az autóvásárlási és eladási lehetőségek kérdése ma már nemcsak a szakmát, a szakembereket, tehát kereskedőket, a közlekedés „gazdáit", hanem az egész közvéleményt foglalkoztató kérdés. Miért?
A legegyszerűbb és a legkézenfekvőbb válasz: ha nagyobb a kereslet - s erre mindig érzékenyen reagál a piac - mint a kínálat, piaci feszültség keletkezik, s elsősorban azt a vállalatot okolják, teszik felelőssé - s ez érthető - amelynek gondja, dolga, feladata lenne az igények kielégítése.
Az 1985-ös év néhány új jelenséget hozott, hiszen volt olyan típusunk, minta Trabant, amelyet a befizetést követően azonnal át lehetett venni, de a típusoktól függően néhány hónap és hét év között váltakozik a várakozási idő.
Önmagában az a tény, hogy az autó közüggyé vált, mindenképpen kedvező. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják ugyanis, hogy a tartós fogyasztási cikkek, ezek közül az általában legnagyobb értéket képviselő személygépkocsik iránti kereslet a nemzeti jövedelem, a reáljövedelmek emelkedésével arányosan fokozódik. A motorizáció szintje mindig jelzi egy-egy ország gazdasági fejlettségét, a lakosság fizetőképes keresletét.
Igazuk van azoknak, akik arról beszélnek, hogy nálunk a motorizáció története a kontinensen az elsők között a századforduló időszakában kezdődött, mégsem beszélhetünk jelentős múltról, hiszen éppen a két világháború közötti siralmas gazdasági helyzet miatt csak néhány ezren rendelkeztek autóval, a második világháború után pedig az elsődleges gondunk az újjáépítés, az alapvető ellátás megszervezése volt. Jellemző, hogy még 1953-ban is mindössze 30 ezer személygépkocsit tartottak nyilván, sálig néhány száz magánszemély dicsekedhetett azzal, hogy neki autója van.
A MERKÚR 1964-ben alakult, s akkoriban egy év alatt annyi autót - mintegy 9 ezret - adtunk el, mint most egy hónap alatt. A legfrissebb jelentések szerint a személygépkocsik száma Magyarországon eléri az 1450000-et, közülük néhány ezer van állami, szövetkezeti, intézményi tulajdonban. A VI. ötéves terv időszakában 470-480 ezer új autót vásároltak a Merkúrtól.
Egyértelműen jelentős és kedvező változásokat értünk el, mégis azok, akik hosszú évek munkájával összegyűjtötték egy gépkocsi vételárát, nem tudják elfogadni, hogy miért kell az esetek többségében a befizetéstől számítottan sokszor évekig várakozni. Egyre többet beszélünk, s ami ennél fontosabb, teszünk azért, hogy az iparban és a kereskedelemben a verseny érvényesüljön, ennek pedig alapvető feltétele, hogy megfelelő, a kereslethez igazodó árukínálatot biztosítsunk. Ez a feltétel az új személygépkocsiknál nem biztosított.
Miért? Mert az autókérdés megoldása nem néhány iparvállalaton vagy egy kereskedelmi „cégen" múlik. A megoldás lehetőségeinek keresése alapvető feladatunk, de többszörösen összetett, külkereskedelmünket, iparunkat, nemzetközi kapcsolatainkat, közvetve egész gazdaságunkat érintő ügy.
Vissza